Back to top

Paradicsomültetvények új kártevője

A vándorpoloska kistermelői panaszra került az érdeklődésünk középpontjába. Többen jelezték, hogy a paradicsom érésekor sötét, kerekded, „pöttyös bogarak” lepték el a termést. A behozott példányokat sikerült azonosítani és kiderült, hogy azok a vándorpoloska (Nezara viridula) lárvái, melyek az érőfélben lévő paradicsomon táplálkoznak.

A nemzetközi irodalom szerint a Nezara viridula az egyik legfontosabb poloskakártevő a világon. Rendszertanilag a címe res po los kák (Pentatomidae) családjába tartozik, átható poloskaszagot áraszt a bűzmirigy-váladékának köszönhetően. Angol elnevezése, a sou thern green stink bug utal a kifejlett poloska zöld színére és déli elterjedési területére. Rendkívül polifág, soktáp növényű faj, a takarmány-, díszés zöldségnövények egész sorát károsítja. Világszerte a legnagyobb károkat paradicsomon, gyapoton, szóján, gabonaféléken, babon és lóbabon okozza.
Őshazája Etiópia, de kozmopolita fajként az Antarktisz kivételével minden kontinensen jelen van. Elsősorban a szubtrópusi éghajlati viszonyok között érzi jól magát, a 45-ös északi és déli szélességi fokok között. Újabban nem a kártétele, hanem növekvő elterjedési területe miatt említik mind gyakrabban. Néhány kutató összefüggést vél felfedezni a faj intenzív térhódítása és a globális fölmelegedés között. Tény, hogy a vándorpoloskát 2004-ben már Angliában is megtalálták és a populáció ott át is telelt. Japánban az előző negyven évben 70 kilométerrel északabbra tevődött az elterjedési területe.
Hazánkban 2002-ben jelent meg. Először a melegebb déli országrészben, Szeged mellett, valamint Budapest környékén találták meg néhány példányát. Azóta számos növényfajon jelen vannak a különböző fejlődési alakjai, legnagyobb számban a lárvák. Táplálkozását megfigyelték paradicsom, uborka, zöldbab termésén, a szőlő fürtkezdeményein, és különféle dísznövényeken – ricinuson, estikén (csodatölcséren), mályvacserjén, varjúhájon, körömvirágon, dísznapraforgón, őszirózsa bimbóján, virágán és termésein –, továbbá paprika, cukkini, borostyán és puszpáng szárán. 2005 őszén budafoki, budatétényi és Gellért- hegyi kiskertekben tömegesen ültek az állatok a növényeken. Tetemes kárt ugyan még nem okoztak, de a jövőben számíthatunk a rendszeres jelenlétükre és kártételükre.
A növények minden részét károsítják, de előnyben részesítik a fiatal hajtásokat és a képződő termést. A poloskákra jellemző szúró-szívó szájszervvel szívják fel a növényi nedveket a szövetekből, tehát szövethiányosságokat, rágásnyomokat nem okoznak. Kártételük nyomán a pontszerű szívásnyom körül gyakran kifehéredő, kör alakú foltok láthatók. Akkor vonulnak a paradicsomra, amikor a termések már érőfélben vannak. Táplálkozásuk következménye, hogy a terméseken besüllyedő, fakó foltok alakulnak ki a szúrás helye körül, ami a paradicsom minőségét és piaci értékét rontja. Itt jegyezzük meg, hogy az érő paradicsomokon táplálkozhat a burgonyabogár (Leptinotarsa decem lineata) is, de annak szárnyfedői hosszában sárga-feketén csíkozottak és rágásnyomokat hagy, elsősorban a levélzeten.
Fölismerése azért nem túl egyszerű, mert az egyes lárvaállapotok között erőteljes a színbeli különbség. A tojásállapotot öt lárvastádium, majd a kifejlett poloska követi, bábállapot nincs. Magyarországi áttelelése még nem bizonyított, de a talált példányszámok alapján valószínűsíthető. Az áttelelt nőstény áprilisban jön elő, majd párosodik, és különféle gyomnövények felső leveleinek fonákjára helyezi hordó alakú, 1 mm nagyságú petéit 30- 130-as csomókba. A kelő fiatal lárvák a petecsomót nem hagyják el, vöröses színűek, és még nem táplálkoznak. A károsítást a 3-4 nap múlva kifejlődő második lárvastádium kezdi. Ezek a lárvák kerek testűek, a fejük, a toruk és a lábaik feketék, csak a tor szélein vannak vörös foltok. A 3. és a 4. lárvastádium mintázata, színezete a legjellegzetesebb: a sötét potrohon fehér foltok, pettyek láthatók négy hosszanti sorba rendeződve. Az utolsó, 5. lárvastádiumban a tor zöld, már szárnykezdemények is vannak, és a potroh középső vonalát, illetve széleit piros foltok diszítik. A kifejlett poloskák vállasak, egyöntetű fakó zöldek, jól repülnek.
A vándorpoloska elleni védelem nálunk még nem kidolgozott. Lárváját parazi tálja a Trichopoda pennipes nevű fürkészlégy, petéjét pedig a Trissolcus basalis nevű fürkészdarázs, amelyeket Ausztráliában elterjedten használnak biológiai védekezésre. Vegyszermentes technológiaként Kaliforniában alkalmazzák a „csalinövényeket”. A paradicsom mellé a vándorpoloska által kedvelt pillangós növényeket, lóbabot, babot vetnek. A csalinövényt még azelőtt szükséges a területről eltávolítani, mielőtt azon a lárvák szárnyas poloskává válnak és betelepednek a megvédendő paradicsomra. A tengerentúlon már szükségszerű a vándorpoloska elleni kémiai védelem. Az ott használt hatóanyagok közül Magyarországon a lambda-cihalotrin és a gamma-cihalothrin tartalmú piretroidok engedélyezettek poloskák ellen, mint a Karate 2,5 WG, a Karate Zeon, vagy a Rapid CS. A természetes növényi eredetű hatóanyagok közül az azadirachtint és a piretrin-rotenon kombinációt alkalmazzák.
A vándorpoloska tehát hozzánk is „bevándorolt”. Akár gyalogosan, akár vízi, vagy légi szállítmánnyal érkezett is Magyarországra, optimális fejlődési feltételeket talált. Térhódítását meg nem akadályozhatjuk, célunk, hogy minél többen fölismerjék és gyérítsék.

Dr. Ábrahám Rita

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2011/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok