Back to top

Gazdaságosabb a termelés az új ketrecekben

December óta 20-25 százalékkal ment fel a tojás ára, s azt mondják, ez még csak a kezdet. A kisebb tojások 32, a normál méretűek 42-50 forintba kerülnek az üzletekben. Pár napja egy ismerősöm azt mesélte, hogy már előfordul, hogy a telepről 40 forintért viszik el a kereskedők a tojást, s több termelő is felbontotta az áruházláncokkal korábban megkötött szerződését, mert még a kötbérrel is megéri nekik a váltás. Miért drágult rövid időn belül ilyen sokat a tojás? Ez az állatok jólétének az ára?

Egy 1999-ben elfogadott uniós irányelv szerint 2012-től csak olyan ketrecekben folyhat tojástermelés, amelyekben egy tojótyúkra legalább 750 cm2 jut, nagyobb a belmagasságuk, ülőrúddal, tojófészekkel, alomfürdővel, körömkoptatóval vannak felszerelve, és a ketrecek lejtése sem lehet olyan meredek, mint korábban. Ezt a technológiai váltást a kijelölt határidőre nálunk még nem sikerült minden gazdaságnak teljesíteni, de így van ezzel rajtunk kívül tizennégy másik tagállam is. Ezért, valamint a gazdasági válságra való tekintettel, az unió hét hónap haladékot adott a lemaradt termelőknek a követelmények teljesítésére. De már ezekben a hónapokban is szigorítottak a korábbi szabályokon. A régi ketrecekben is legalább 750 cm2-t kell hagyni egy tojótyúknak, és ezekről a telepekről csak ipari célra – légyártó és porító üzemeknek - adhatók el a tojások, és kizárólag az adott tagországon belül.
– Magyarországon az elmúlt másfél évben jóval az előállítási költségek alatt tudtuk csak eladni a tojást. Nincsenek tartalékaik a termelőknek, nem csoda tehát, hogy nehezebben megy az átállás – kezdi a beszélgetést Orosz Béla, aki szintén kicsúszott a határidőből. Igaz, neki több mint egy éve üzemel az új istállója, amelyben már az előírt állatjóléti követelményeknek eleget téve termel 17500 tojótyúk, de van még egy másik épülete is, amelyben csak március végén kezdődik az átalakítás. – Mindkét beruházáshoz pályáztunk, de még így, a 40%-os támogatás mellett is óriási költséget jelent ez az átalakítás. Az önerő nagy részét sajnos csak hitelből tudjuk fedezni, és én még örülhetek, hogy legalább kaptam. Úgy hallom, vannak jó néhányan, akik nyertes pályázatuk ellenére sem tudnak belekezdeni az átalakításba, mert nem jutnak kölcsönhöz a bankoktól. A 60 százalékos önerő pedig óriási költség, ezt hitel nélkül ma nem igen tudja megoldani senki. Sőt, a támogatást is csak utólag kapjuk meg, ha a beruházás elkészült. Akinek ennyi pénze van, az nem a tojástermelésbe fekteti, abban biztos vagyok. Én is jártam több kereskedelmi bankban, 200 milliós árbevétel alatt szóba sem álltak velem. A takarékszövetkezet volt egyedül, akire számíthattam. Most pedig, ahogy mondják a termelők, még rosszabb a helyzet. Manapság nemcsak tojásból van hiány, hanem hitelből is.
A teljesen új istállóban egy férőhely két évvel ezelőtt megközelítőleg 6800 forintba került, most a régiben valamivel 4000 forint alatt számolnak. Az új épületben nőtt a termelés, kevesebb az elhullás és a turnus végén sem látni olyan tyúkot, amelyiken már alig van toll. S bár ők egy évnél tovább nem tartják a tyúkokat, de akik el szokták vinni tőlünk elmondták, hogy a vedletés után 80%-ra ment fel a teljesítményük. Ezt korábban 60 % fölé nem igen lehetett emelni. (A szerző felvételei.)

Kerepesi Katalin

Népszerű agrárszaklapok