Back to top

Burgonyabemutató Keszthelyen

Tizenkettedik alkalommal rendezte meg nyári burgonya-növényvédelmi és -fajtabemutatóját a keszthelyi Burgonyakutatási Központ. A szántóföldi bemutatóval egybekötött találkozón a szakemberek összegezték a tenyészidőszak eddigi növényvédelmi tapasztalatait, és értékelték a különböző szerkombinációk, talajvédelmi technikák eredményeit.

Az utóbbi 15-20 évben igen változékony a nyár, és gyorsan váltják egymást a szélsőséges időjárási események. Immár 3 éve jellemző a nyári aszály, ami az itthon termesztett vetőgumók minőségén is érzékelhető. Az idén tavasszal földbe került gumók élettanilag kissé elöregedtek, gyengébben hajtottak ki, kisebb lombot neveltek, és általában kevesebb termést hoznak. Olyan fajtákra van tehát szükség, amelyek jól viselik a szélsőséges ingadozásokat, mondta Polgár Zsolt, a Burgonyakutatási Központ igazgatója.Az utóbbi 15-20 évben igen változékony a nyár, és gyorsan váltják egymást a szélsőséges időjárási események. Immár 3 éve jellemző a nyári aszály, ami az itthon termesztett vetőgumók minőségén is érzékelhető. Az idén tavasszal földbe került gumók élettanilag kissé elöregedtek, gyengébben hajtottak ki, kisebb lombot neveltek, és általában kevesebb termést hoznak. Olyan fajtákra van tehát szükség, amelyek jól viselik a szélsőséges ingadozásokat, mondta Polgár Zsolt, a Burgonyakutatási Központ igazgatója.

Megbízható forrásból

A betegségek közül száraz időszakokban az alternária és a fuzárium ellen kellett védekezni. Az utóbbi nem jellemző burgonyabetegség, de az úgynevezett köldökfuzárium és rügyfuzárium tünetét gyakran tapasztalhattuk. A burgonya termesztése kizárólag öntözéssel gazdaságos, különösen a szélsőségesen aszályos időszakokban. Az öntözés ugyanakkor kedvez a nedves körülményeket kedvelő kórokozó gombafajok, a fitoftóra és az ervínia fertőzésének. Az ervínia okozta szártőrothadás, vagy feketelábúság a talajból ered, de vetőburgonyával is bekerülhet a területre. Aki évek óta hűvös, csapadékos éghajlatú országokban termesztett vetőburgonyát ültet, illetve nem tartja be a javasolt vetésforgót, fokozottan számolhat a betegség megjelenésével, figyelmeztetett az igazgató. Az utóbbi öt évben olyan Erwinia-rasszok kerültek be Magyarországra, amelyek az itteni éghajlatot is jól viselik, átvészelik a száraz, meleg nyarainkat. Éppen ezért fontos a megbízható forrásból származó, hazai termesztésű vető-burgonya használata.
Május közepéig kedvezett az időjárás a burgonyának, elegendő csapadék esett. Majd aszály következett, és megállt a növekedés, ami a korai fajtáknál megakadályozta a második kötések kifejlődését, azaz a termés egy része elveszett. A későbbi tenyészidejű fajtáknál van még esély a második kötésre. Étkezési burgonyában a túltáplálás és a túlöntözés fiziológiai gondokat okozhat, és fokozhatja az abból adódó betegségekre való hajlamot, hangsúlyozta Polgár Zsolt.

Multirezisztens fajták

A burgonya növényvédelmét a fajtával kell megalapozni, hallottuk Wolf István intézeti mérnök előadásában. A fajta biotikus (vírusok, gombák, fonálféreg), illetve abiotikus (környezeti stressz, gyomirtószer-hatóanyag) tényezőkkel szembeni rezisztenciával rendelkezik. A nemesítők, a fajtafenntartók és a szaporítók felelőssége és kötelessége, hogy azokról és a javasolt technológiákról tájékoztassák a termelőket. Erre törekszik a Burgonyakutató Központ is, fajtatájékoztatóiban pontosan közlik, hogy a fajták melyik károsítóval szemben milyen fokú rezisztenciával, illetve érzékenységgel rendelkeznek. A keszthelyi fajták közül például a White Lady, a Balatoni Rózsa és a Démon metribu­zin-érzékeny, ezért ezek a gyomirtó készítmények posztemergens kezelésben nem alkalmazhatók. A növényvédelmi technológiát tehát ennek fényében kell megválasztani, mondta Wolf István.
A burgonyatermesztés másik sarkalatos pontja a szaporítóanyag. E téren a minőség és a megbízhatóság az első-rendű szempont, kizárólag a NÉBIH által ellenőrzött és fémzárolt vetőburgonyát szabad ültetni. Ezzel ugyanis gyakorlatilag teljesen kizárható a zárlati károsítók jelenléte, megelőzhető a szaporítóanyaggal terjedő károsítók fölszaporodása.
Polgár Zsolt igazgató hangsúlyozta a nemesítő és a fajtaforgalmazó felelősségét a tájékoztatásban. Fölhívta a termelők figyelmét, hogy bár a külföldi fajták is rendelkeznek rezisztenciaadatokkal, azok többnyire a nemesítés helyére igazak, és nem minden esetben felelnek megy a magyarországi körülményeknek. Néhány hazai nemesítő is „hasraütés-szerűen” ad információkat anélkül, hogy ezeket bármilyen vizsgálat alátámasztaná. A Burgonyakutató Központ 60 éve foglalkozik rezisztens burgonyafajták nemesítésével, mára számtalan kísérleti eredmény, megbízható tudományos háttér áll mögöttük, amelyet a Pannon Egyetem Georgikon Karának, illetve a Burgonyakutató Központnak a személyi és tárgyi infrastruktúrája teremtett meg.
Az intézet éves költségvetése – a vegyszerköltségek, üzem anyagáraktól függően – 90-100 millió forint, amit 100 százalékban maga teremt elő, egyetemi pénz, közvetlen állami, minisztériumi juttatás nélkül. Annak ellenére, hogy állami kutatóintézetként mű-ködnek, 20-25 hektáros vetőburgonya-termesztő területük bevételeiből tartják fönn a 25 fős kutatóintézetet, finanszírozzák alaptevékenységüket, a napi kiadásokat. Emellett bizonyos célokra időnként pályázati forrás is rendelkezésre áll. Tavaly decemberig éves szinten 25 millió forint pályázati pénzt használtak fel meghatározott célokra. Az idén hiányzik ez az összeg, ezért termeltetéssel próbálják bővíteni a burgonya-vetőgumó értékesítéséből származó bevételüket.
Az igazgató szerint a keszthelyi fajták mind ismertebbek és keresettebbek, egyes fajtákból az idén már korán elfogyott a vetőgumó. 56-57 hektáron szaporítják őket, ami az ország vetőgumó-szaporító területének az egynegyede. A legkeresettebb, a Balatoni Rózsa, hozzávetőlegesen ennek a felét teszi ki.A tavalyi jó árak miatt az idén igen nagy volt az ültetési kedv, az ehhez társuló viszonylag kedvező időjárás miatt a terméseredmények javulnak, ami nyilvánvalóan letöri az árakat. Az idén átlagos piaci év várható, mondja Polgár Zsolt.

Botond, Basa

A szántóföldi bemutatón az intézet legújabb burgonyafajtáit és fajtajelöltjeit is láthatták az érdeklő-dők. A Botond jelenleg a fajtaregisztrációs kísérlet második évét tölti. Az első év eredményei biztatóak, 2015 tavaszán minősítésre, 2016-ban forgalomba kerülhet a fajta. A Botond sötét rózsahéjú, sárga húsú, B főzési típusú burgonyafajta, gömbölyűbb, mint a Balatoni Rózsa,és egy héttel korábbi. Korai termesztésben, hajtatva a legelső burgonya lehet a hazai piacon.Nem bejelentett fajtajelölt a Balatoni Saláta vagy Basa munkanéven futó fajta. A próbatermesztések eddigi tapasztalatai szerint keményítő-tartalma közepes, ennek ellenére nem fő szét, héjminősége jó, könnyen hámozható, húsa kemény, kifejezetten jó ízű. Sokat köt, egy tő alatt 25-30 gumó is fejlődhet. Nem nevel nagy gumókat, ami a salátatípusnál nem is cél. Az idén több adat áll majd rendelkezésre a fajtajelölt termőképességéről öntözött körülmények között, ez alapján döntenek majd a bejelentésről. Polgár Zsolt azt is előrevetítette, hogy egy-két éven belül sárga héjú étkezési célú, csúcsminőségű burgonyafajtája is lesz az intézetnek. Az elsődleges nemesítési cél a rezisztencia. Sárga héjú, sárga húsú, nem szétfővő (B típusú) fajtája még nincs a kutatónak. Erre valójában külföldön van nagy igény;sokan keresnek rezisztens fajtát ebből a típusból, így ebben az irányban is folynak a nemesítési munkák, mondta az Igazgató.

Technológiai ajánlások

Egy fölmérés szerint évenként 75 milliárd tonna termő-föld tűnik el a Föld felszínéről az iparszerű mezőgazdaság miatt. Körülbelül egy kilogramm képződik belőle, ezzel szemben 17 kilogrammot letermelünk a terményekkel és a növénymaradványokkal. Ha ez így folytatódik, akkor csupán 60 évre elegendő termőtalaj marad a mezőgazdaság számára, tudtuk meg Daoda Zoltántól, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatójától. A talajforgatással, szántással a lebontást végző anaerob baktériumok nagy része a felszínre kerülve elpusztul, így romlik a talaj mik ro flórája. A szerves trágya korlátozott hozzáférhetősége miatt a folyamatot a legkönnyebben komplex talajbaktérium-készítmények kel ellensúlyozhatjuk.
14 éve magyar világszabadalom a teljes körű biológiai hatással rendelkező BaktoFil baktériumtrágya. Tápanyagot szolgáltat, segíti a gyökeresedést támogató növényi hormonok bioszintézisét a talajban, a humuszképződést és a cellulózbontást, valamint talajfertőtlenítő hatású. Burgonyatermesztésben a BaktoFil B 10 készítményt ajánlják, a bakhátkészítés előtt kijuttatva, hogy a vetőgumó talajba kerüléséig már kedvező talajkörnyezet alakuljon ki. A gödöllői Farmcenter Kft. tárcsára vagy kultivátorra szerelhető BactoFil JET permetező-berendezésével a talajműveléssel egy menetben, hektáronként 20-50 liter vízzel gazdaságosan és biztonságosan kijuttatható és azonnal bedolgozható a készítmény. Tavaly a Démon fajtánál a féladagú (50 kilogramm/hektár) nitrogénműtrágya kijuttatása mellett egyes esetekben a kísérleti átlag fölötti terméseredményeket értek el a BaktoFil használatával. Az élő zöldalgákat tartalmazó Algafix mikrobiológiai lombtrágya-készítményt is bevonták az idei keszthelyi kísérletbe. A növényi hormonbomba anti oxidánssal tölti föl a növényeket, gyorsítja a fejlődésüket, fokozza az ellenálló képességet és segíti a kezelt növényt a stresszhatások leküzdésében. Hűvös időjárásban is jól működik.
Németh Tamás, a Belchim Crop Protection Hungary Kft. szakmai vezetője a cég új készítményét, a Valis M-et mutatta be. Az újszerű valifena­lát+mankoceb hatóanyag-kombináció kiváló eredménnyel pusztítja a burgonyavész kórokozóját, annak minden törzse ellen hatékony, emellett megfelelő védelmet nyújt az alternária ellen is. A valife­nalát megkötődik a levélszövet viaszrétegében, esőállósága kiváló, 14 napig is védi a növényt. Meggátolja a sporulációt és gyógyító, valamint erőteljes zöldítő hatású. Az újszerű hatásmódú, ciazofamid hatóanyagú, a levélfelületi kötődést segítő, így az esőállóságot fokozó adjuvánst tartalmazó gombaölő készítmény, a Ranman Top szintén javasolt a burgonyatermesztésben. Kísérletek szerint már a kijuttatás után 15 perccel esőállóvá válik. A tenyészidőszakban kétszer, az intenzív lombfejlő-dés időszakában, és a gumónövekedés idején javasolt kijuttatni. Elpusztítja a csapadékkal a talajra mosódó, a gumót fertőző zoospó rákat is. Szintén új gombaölő készítmény az Axidor. A vetést követően kijuttatva, a gumóból induló fitoftórafertő zés megfékezésében segít, a korai időszaktól a virágzásig. Két, eltérő hatásmechanizmusú hatóanyaga, a propmokarb és a cimoxanila burgonyavész kórokozójának a spóráit, illetve micéliumait is elpusztítja.
A lombozatra kijuttatott, mikroelemeket is tartalmazó lombtrágya fokozza a fotoszintézist, ezáltal a termésépítést, kedvezőtlen körülmények között pedig a stressz oldásában segít. A Csöpp Mix lombtrágyákban található növényi kötésű mikroelemek könnyebben fölvehetők, a készítmény enyhén savanyító hatású, hallottuk Tánczos Edittől, a Jeli 2000 Kft. dél-dunántúli területi képviselőjétől. A burgonyában a gyártó a Csöpp Mix 2 (kukorica) típust javasolja. Általános kondicionálásra levélképződéskor a magas foszfortartalmú Csöpp Mix Kondi javasolható, a Csöpp Mix Alga a kötődéstől 3 alkalommal kijuttatva segíti a tápanyagok beépülését a gumóba.
A réz-hidroxid hatóanyagú Champ DP készítmény egyedisége a DP formula, ami nem poroz, könnyebben kezelhető, felhasználóbarát. A vízben diszpergált részecskék mérete 0,15 mikron, ami más rézkészítményekhez képest nagyobb felületen szétterjed, jobb az esőállósága. 2 kilogramm/hektár adagban kisebb fémrézterhelés mellett akár többször is használható egy idényben alternária és fitoftóra ellen, ismertette Farkas Ádám fejlesztőmérnök a Nufarm készítményét. A Nando 500 SC fluozinam hatóanyagú készítmény több helyen avatkozik bele a gomba fejlődésébe, a sorzáródástól az elvirágzásig használható 0,4 liter/hektár dózisban. Nyugat-Európában bevált gyakorlat a deszikkáló szerrel együtt kijuttatni a talajra mosódó gumófertőző zoospórák csírázásának megakadályozására. A szakember hangsúlyozta, hogy a Champ DP és a Nando 500 SC készítményekkel hatásosan megelőzhető a korai penészbetegséget okozó Alternaria spp., ami Magyarországon még nem, de Európában már több helyütt előfordul a fölmelegedés miatt. Egyes fajtákra különösen veszélyes. A levélen nagy elhaló foltok jelennek meg koncentrikus körökben, az elöregedő leveleken apró, pöttyszerű foltokban jelentkezik, ami nehezen azonosítható.Az Alternaria spp. mind nagyobb jelentőségű, levélfoltosságot és gumókorhadást okoz. Eddig két fajt nevesítenek; az Alternaria alternata-t és az A. so la ni-t. Az utóbbinak két genotípusa létezik, a második G II. genotípus rezisztens a strobilurin hatóanyagra. A burgonyavésznél magasabb hőmérsékletet igényel, nyári öntözés esetén robbanásszerűen fertőz. A kutatókból és növényvédő szakemberekből álló európai burgonyavész-hálózat (Euroblight) külön csoportot alakított az alternária megfigyelésére.
A burgonyabogár és levéltetű ellen az egyedülálló, úgynevezett Sorbie technológával készült Kaiso használható. A WG formuláció gyorsan oldódik, a hatóanyag könnyen feltáródik, gyorsabb a hatása, illetve az oldat hosszú ideig stabil. Felhasználása biztonságos, nem okoz szem- és bőrirritációt.A Syngenta kínálatából több mint egy tucat készítmény közül választhatnak a burgonyatermesztők, az ültetéstől a betakarításig. Mukli Dániel, a Syngenta területi képviselője elmondta, hogy nincs magról kelő egyszikű gyomok ellen engedélyezett készítmény burgonyában, de a Burgonya Terméktanáccsal együttműködve a cég minden évben megkéri a 120 napos eseti engedélyt a Dual Goldra.
Jövő évi újdonság a Syngentától a metrobuzin és prosulfokarb hatóanyagú Arcade egy- és kétszikű gyomirtó szer, amit az idei keszthelyi kísérletben is kipróbáltak a végleges bakhát kialakítása után, 5 liter/hektár adagban, 1,6 liter/hektár Dual Golddalkombinációban, kiváló eredménnyel. Levéltetvek és burgonyabogár ellen az új, SC formulájú Actarát mutatta be Mukli Dániel, a Chessszelkom binálva célszerű használni a vetőburgonya-termesztésben.

Fontos a fúvóka

Az erőteljes növényvédőszer-használatnál a termelők nem fordítanak kellő figyelmet a kijuttatástechnikára. Szántóföldön általában 10-40, gyümölcsösben 90 százalékos lehet a növényvédőszer-veszteség, az elsodródás, illetve rosszul megválasztott permetezőfúvóka miatt. A kerámiafúvókák kopnak a legkevésbé, általában 1800 órát bírnak, és olcsóbbak, mint a rozsdamentesacél-fúvókák. Fontos a fúvókák kopásának rendszeres ellenőrzése és a megfelelő tisztítás. A fúvóka élettartama nagyban függ a permetléhez használt víz minőségétől. Huszár Jenő, a Farmcenter Kft. ügyvezetője fölhívta a figyelmet arra, hogy ha a szállítási teljesítmény 10 százalékkal meghaladja a gyári értéket, cserélni kell a fúvókákat, az egész garnitúrát egyszerre.
A 2009/128 EK irányelv 8. cikk. 2. pontja szerint 2016. december 14. után csak az időszakos műszaki felülvizsgálaton átesett permetezőberendezésekkel lehet dolgozni. Jelenleg egy állomás akkreditációja folyik, ahol az idén 50-60 gép mérését próbaként már elvégezték. A vizsgaállomások a növényvédő kamara felügyelete mellett működnek majd. A névleges tapasztalatok szerint 2013–2014-ben hazánkban 55-70 százalékban hibásak a gépek, amíg ez az arány például Németországban 40 százalék. A leggyakoribb hibák a permetlévezetékek nem megfelelő tömítése, a szórófejek, fúvókák, valamint a csepegésgátlók rossz állapota, ritkábban a permetezőkeret, a szivattyúk és a nyomásjelzők hibája. Huszár Jenő hangsúlyozta, hogy a bevizsgálás roppant fontos, hiszen a fölöslegesen kijuttatott vegyszerrel nemcsak a környezetünket romboljuk, de igen sok pénzt is veszítünk. Ha azt vesszük, hogy a vegyszerköltség a teljes termelési költség 80 százaléka, és a veszteség 10-40 százalékos, akkor igen tetemes összegről van szó.

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2014/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok