Back to top

Jönnek az uniós milliárdok

Február közepétől lehet pályázatokat benyújtani arra az élelmiszerfeldolgozást segítő csomagra, amelyet a Vidékfejlesztési Program egyik nagy fejezeteként hirdettek meg a decemberi ünnepek idején. A csomag révén sokan, sokféle projekttel nyerhetnek forrást, amelyekből az élelmiszeripari beruházásaikat támogathatják meg uniós pénzzel, ráadásul már néhány tízmillió forint is elérhető. A támogatási plafon 500 millió, de érdemes összefogásban is gondolkodni, mert konzorciumok számára akár 1,5 milliárd forintnyi támogatás is lehetséges ebben a körben.

Mintegy 151 milliárd forintot tesz ki az az élelmiszeriparitámogatási csomag, amelyet a Vidékfejlesztési Program keretében hirdettek meg a múlt év utolsó heteiben – jelentette be Kis Miklós Zsolt a múlt héten. A Miniszterelnökség agrárvidékfejlesztésért felelős államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: több forrásból az élelmiszerfeldolgozás összesen 300 milliárd forinthoz juthat a 2020-ig terjedő időszakban, ennek jelentős része, mintegy 206 milliárd forint a Vidékfejlesztési Programon belül lesz elérhető. Ennek a keretnek egy nagyobb „csomagját” ismerhetik meg most az érintettek, amelyekre február 15-étől lehet benyújtani a pályázatokat.

Kis Miklós Zsolt: az élelmiszerfeldolgozás a legnagyobb tételKis Miklós Zsolt kijelentette: a pályázat legfőbb nyertesei a gazdák lehetnek, hiszen a programban kiemelten támogatják azokat, akik mezőgazdasági termelés mellett szeretnének élelmiszerfeldolgozási beruházásokba kezdeni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag termelők vehetik igénybe a forrásokat, hiszen lehetőség nyílik a feldolgozók számára is új beruházások finanszírozására. Az államtitkár hangsúlyozta: a pályázati kiírás meglehetősen komplex. Nem csupán sokan pályázhatnak a keretösszegre, hanem sokféle tevékenységet is támogat a forrás. Így technológiai eszközök, gépek, berendezését, de adott esetben annak az épületnek a létrehozását is, amelyben elhelyezhetők a gépek.

A Miniszterelnökség néhány napja hozzátette azt is, hogy az érintettek elektronikus úton nyújthatják be pályázatukat és kifizetési kérelmüket az MVH felületén február 15-étől 2018. februárjáig. A felhívás részéletes megismerésében és a pályázatok leadásában a www. szechenyi2020.hu weboldal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gondozásában megjelent kézikönyv ad részletes tájékoztatást és segítséget.

A kormány, illetve annak tagjai korábban többször is egyértelművé tették: az élelmiszer- termékpálya támogatásában a fő cél a feldolgozás erősítése, hogy ne alapanyagot, hanem lehetőség szerint minél magasabb fokon feldolgozott terméket tudjanak a szereplők exportálni. Ez a munkahelyteremtés szempontjából és makrogazdasági okokból is hasznos lenne, ezért a 2020-ig terjedő években a vidékfejlesztési források zöme olyan projekteket támogat majd, ahol a hozzáadott érték növelése a fő cél. Nem újdonság az sem, hogy a feldolgozást akár kisebb méretekben, az önálló gazdálkodáshoz kapcsolódva is támogatná a kormány, de a szövetkezetek, integrációk támogatására is lesz lehetőség.

Az államtitkár kiemelte: a Vidékfejlesztési Program egyik legnagyobb részének jelentőségét az adja, hogy a hazai élelmiszergazdaság régi problémájára igyekszik megoldást kínálni. A versenyképes, modern feldolgozási kapacitás hiánya miatt jelentős hátrányban van a hazai élelmiszeripar, a támogatások révén azonban ez változhat. A program ezen belül is elsősorban a termelői tulajdonú feldolgozást részesíti előnyben, amely megbízható felvevőpiacot jelent az agráriumnak.

A zöldség-gyümölcs ágazat kiemelt szerepet kap

Az elnyerhető összeg is nagy szórást mutat. A programban legfeljebb 500 millió forintot nyerhet el egy-egy pályázó, de természetesen ennél jóval kisebb pályázati összegek is lesznek, egyes projektekre már tízmilliós nagyságrendben is nyerhető forrás. A támogatási plafon növelhető is, hiszen lehetőség van arra is, hogy a pályázók összefogjanak és konzorciumot alakítsanak. Így az elnyerhető összeg akár 1,5 milliárd forint is lehet. Ennek magyarázata, hogy a kormány célja a versenyképes fejlesztések támogatása. Az összefogással nagyobb, volumenében és piacaiban is erőteljesebb fejlesztések jöhetnek létre.

A VP további forrásai

A 2020-ig tartó uniós ciklus végéig a Vidékfejlesztési Program lehetőségein belül több olyan terület is van, amely az agráriumból élők érdeklődésére számot tarthat. Mintegy 54 milliárd forint áll rendelkezésre öntözésfejlesztési célokra a Magyarország által 2014–2020-as időszakra benyújtott Vidékfejlesztési Programban. Ez az összeg sokak szerint kevés az öntözés fontosságához képest, ám egy ideig úgy tűnt, hogy még ez is másképp oszlik el. Az Európai Bizottság álláspontja a tárgyalások során az volt, hogy az öntözött területek nagysága európai szinten megfelelő, azt tovább növelni nem szükséges. Ezért Brüsszel a további területek öntözésbe vonása helyett inkább az öntözés hatékonyságára, a környezeti feltételek javítására fordította volna a forrásokat. A magyar álláspont ettől a kezdetektől fogva eltért, a kormány álláspontja szerint ugyanis Magyarországon jelentősen növelni kell az öntözött területek nagyságát is, újabb területeket bevonva a programba.
A kérdés azért is kiemelkedően fontos, mert a magyar termőterület nagyon kis részét öntözzük, és az is jobbára csak a zöldség-gyümölcs termesztésében jellemző, jóllehet ennél szélesebb spektrumon lehetne beruházásokkal eredményt elérni. Jelenleg mintegy 72 ezer hektáron termesztenek zöldséget Magyarországon, ennek mintegy 60-65 százaléka öntözött valamilyen formában. Igaz ugyanakkor, hogy sokhelyütt ráférne a rendszerre a korszerűsítés. A gyümölcsösök esetében ennél rosszabb az arány, itt 25-30 százalékra tehető az öntözött területek nagysága. Utóbbiak esetében persze az is probléma, hogy gyakorta dombos területeken vannak, itt az öntözést jóval költségesebb kialakítani, mint az alföldi, sík vidékeken.
A Vidékfejlesztési Program keretében két újabb pályázati felhívás pedig már megjelent december utolsó napjaiban, amelynek keretében az állattenyésztők 14 milliárd forintra, a növénytermesztők 3,8 milliárd forintra pályázhatnak. A pályázatokkal a Miniszterelnökség az állattenyésztési és növénytermesztési ágazatban a genetikai állomány megőrzésével, fenntartásával foglalkozó gazdálkodókat kívánja támogatni.
Az állattenyésztők a 14 milliárd forint keretösszegű felhívás alapján az alacsony létszámú állatfajták esetében az eredeti tartási-, takarmányozási körülményekhez hasonló feltételek megvalósítására, valamint a genetikai állomány megőrzésére pályázhatnak. A 100 százalékos intenzitású támogatás a tenyésztőszervezet által elismert állatállományra vehető igénybe. Magyarországon rendkívül fontos a ritka és veszélyeztetett növényfajták genetikai erőforrásainak és a mikroorganizmusoknak a megőrzése. A Miniszterelnökség a növénytermesztési és kertészeti ágazatban dolgozók számára ezeknek a növényfajtáknak a felkutatására és megőrzésére nyújt a mostani felhívással 100 százalékos támogatási lehetőséget, melynek kötelezettségvállalási időtartama 5 év. A közlemény szerint az állattenyésztési ágazatban érintett gazdák, illetve tenyésztők elsőként február 1. és február 28. között, a növénytermesztési és kertészeti ágazatra vonatkozó felhívásra elsőként április 1. és május 2. között kizárólag elektronikus úton nyújthatják be pályázatukat és kifizetési kérelmüket.

A jelentkezők a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez és a piacra jutást segítő technológiai fejlesztések megvalósításához, valamint a hatékonyságot segítő fejlesztésekhez kaphatnak forrásokat. Az igényelhető támogatás mértéke 50 százalékos, a középmagyarországi régióban 40 százalékos lehet. Az idei év első hónapjaiban megjelennek azok a pályázati felhívások, amelyeket tavaly nem sikerült meghirdetni, illetve minden új vidékfejlesztési pályázati felhívást meghirdetnek még ebben az évben – közölte az államtitkár.

Azok a pályázók, akik nem mezőgazdasági termelők, szintén részesülhetnek a pályázati forrásokból, de csak korlátozott mértékben, és csak a mikro- és kisvállalkozói körből. Emiatt a programot kritikák is érték korábban. Az élelmiszeripar szereplői rámutattak: a fejlesztési források a hazai élelmiszeripari teljesítmény kisebb részét produkáló vállalkozói körhöz jutnak el. A hivatalos adatok szerint ugyanis a mikro- és kisvállalkozások a hazai élelmiszeripari teljesítmény 20 százalékát adják, ezzel szemben a nagyvállalatok közel a felét, míg a közepes vállalkozások nagyjából 30 százalékot. Mint azzal lapunk korábban már foglalkozott, ebből könnyű kiszámolni, hogy az élelmiszeripar 80 százalékát biztosító tevékenysége kimarad a támogatott körből, holott a hazai fogyasztók zömmel e cégek termékeivel találkoznak a hazai boltok polcain. Az ugyanis tény, hogy a közepesés a nagyvállalkozások látják el a koncentrált kiskereskedelmi láncokat.

A közepes vállalatok ugyan a GINOP terhére kaphatnak mintegy 100 milliárd forintnyi támogatást, itt azonban döntően visszatérítendő dotációról van szó. A nagyobb vállalatoknak pedig egyáltalán nem áll rendelkezésre forrás az uniós keretből. A kormány azt ígéri, hogy számukra nemzeti forrásból biztosít majd támogatást. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ugyanakkor korábban már kifogásolta, hogy a fejlesztésekre szoruló élelmiszeripar az egyetlen olyan ágazat, amelynek a nagyvállalati szektora az előző és mostani uniós támogatási ciklusban sem jutott forráshoz.

Pedig az élelmiszerfeldolgozásnak valóban szüksége van a támogatásokra. Tény, hogy jelenleg az élelmiszeripar gyengén versenyképes, jövedelemtermelő képessége 0 százalék körüli. Ezt a kormány ágazatot támogató stratégiája 4–5 százalék körülire javítaná belátható időn belül. Ebben a támogatási környezetnek kiemelkedő szerepe lehet. Fontos elvi álláspont az is, hogy a vidékfejlesztési pénzeket az agráriumhoz „közelítené” a kormány, elkerülendő azt, hogy túl sok forrás jusson olyan szereplőkhöz, amelyeknek nem sok közük van a mezőgazdasághoz. A Vidékfejlesztési Program döntő része a beruházásokra, tárgyi eszközökre fordítódik. Ezen felül további 20 százalék az AKG és az ökogazdaságok támogatására megy. Fontos megjegyezni azt is, hogy a rendelkezésre álló 1300 milliárd forintból mintegy 206 milliárd támogatja majd az élelmiszeripart, ez utóbbin belül 20 milliárdot a borászat kap. Ez az arány jóval magasabb, mint például az összegszerűen több forrásból gazdálkodó Lengyelország esetében. Mindez azért is lehet így, mert a kormány álláspontja szerint a vidékfejlesztési forrásokat „vissza kell húzni” a mezőgazdaság tárgykörébe. Ezek az összegek ugyanis korábban a mezőgazdasági támogatásokból lettek leválasztva.

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2016/02 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok