0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Vetés magágykészítéssel együtt

Az ősziek vetésében az elmúlt időszakban dinamikusan terjednek az egymenetben magágyat készítő és a vetést is megvalósító gépkonstrukciók. A műveletek összevonásával idő, energia és költség takarítható meg, ami különösen akkor hasznos, ha ősszel az esős időjárás miatt a vetési időszak lerövidül. Elhúzódó kukorica- betakarítás után szinte csak ezek a gépek jelentik a megoldást az őszi kalászosok elvetésére. A magágykészítés és vetés egymenetben történő elvégzésének a talajszerkezet és a talajnedvesség megőrzésében is fontos a szerepe.

A vetés előtti kombinált magágykészítéskor a vetés teljes szélességében és a mag igényeihez igazodó mélységben a talajművelő egység a talajt a teljes felületen megműveli, majd az így előkészített magágyban a következő szekcióban dolgozó egybeépített vetőgép kijuttatja a magokat és lezárja a felszínt. Ezek a vetőaggregátok használhatók tarlón, mulccsal fedett tarlóhántásban vagy akár szántott területen is. Természetesen ezt befolyásolja a gépen lévő magágykészítő talajművelő egység technikai megoldása. A legegyszerűbb ilyen konstrukciók kapcsolt kivitelben készülnek, amikor a traktorra függesztett magágykészítő egységhez (szántóföldi kultivátor, kompakttárcsa, forgóborona stb.) csatlakoztatják a mechanikus vagy pneumatikus sorvetőgépet. Ezek általában függesztett kivitelben, 2,5-3 méter közötti munkaszélességben készülnek. Legelterjedtebbek ebben a kategóriában a talajművelő- és a vetőgép merev (fix) összeépítések, amelyek függesztett vagy féligfüggesztett kivitelűek, 3-9 méter közötti munkaszélesség tartományban. Sokféle a magágykészítő egységük, mely lehet forgóborona, kompakttárcsa vagy szántóföldi kultivátor, simítókkal és hengerelemekkel kombinálva. A vetőszerkezetük zömében központi magtartályos, pneumatikus rendszerű, és a vetőmagok kivetése mellett starter műtrágyák kijuttatására is alkalmasak.
Külön csoportját képezi a talajművelő- és vetőgép összeépítéseknek a cserélhető talajművelő (magágykészítő) szekcióval rendelkező aggregátok, valamint az osztott-, a traktor elejére függesztett magtartályból, a pneumatikus adagolóegységből és hátul függesztett magágykészítőből, illetve vetőcsoroszlyákból felépülő kombinációk. Ezeknél is többféle talajművelő megoldással lehet találkozni.
A kis munkaszélességű, mechanikus vetőszerkezetű, egymenetes gépkombinációk leggyakrabban forgóboronával és kompakttárcsával összeépített 3-4 méter munkaszélességű vetőaggregátok. A talajművelő elemek és a vetőtárcsák közé taréjos fém- vagy gumihengert is beépítenek, amely előtömöríti és egyenletessé teszi a talajfelszínt a vetőegység számára. A teljes munkaszélességben kiépített magládájuk térfogata 360 és 1300 liter között változik, vetőmagadagoló szerkezetük a talajkerékről hajtott tolóhengeres vagy tolóbütykös megoldású. A vetőmagok a maglevezető csöveken keresztül, gravitációs úton jutnak el a vetőcsoroszlyákhoz. A vetőszerkezetekkel általában 1,5 és 400 kg/ha magmennyiség adagolható ki. A vetőmag mennyisége fogaskerekes vagy vario hajtóművön keresztül a vetőtengely fordulatszámával szabályozható. Többnyire 24 (28), vagy 32 vetőcsoroszlyával rendelkeznek, amely 12,5 és 15,5 cm sortávolságot jelent. A vetőcsoroszlyáik nagyobbrészt tárcsás kivitelűek, de a legtöbbjükhöz csúszócsoroszlya is választható. Az elvetett magvak takarását rendszerint fésűs boronák és/vagy gumipalástú sorhengerek végzik. A gépeken a pontos fogáscsatlakozásokat nyomjelző csoroszlyák segítik.

A kis munkaszélességű, pneumatikus vetőszerkezetű aggregátok az előzőekhez hasonló felépítésűek, de központi magtartályos, pneumatikus magadagolású a vetőszerkezetük. A magadagolást cserélhető celláskerekek végzik, amely sebességarányos, mechanikus, hidraulikus vagy elektromos meghajtásúak. A légárammal fluid állapotba hozott vetőmagok elosztókúpokon keresztül egyenletesen kerülnek szétosztásra a vetőcsoroszlyák között, és légáram juttatja a csoroszlyákhoz. A magadagolást és a magkivetést ezeknél a gépeknél már szenzorokkal figyelik és a traktor vezetőfülkéjéből vezérlik. A sorelzárás és a szakaszolás ugyancsak központilag elektronikusan végezhető.
A nagy munkaszélességű, fix összeépítésű talajművelő- vetőgép kombinációkra a 6 és 9 méter közötti munkaszélesség és a félig függesztett traktorkapcsolat a jellemző. Vetőszerkezetük kivétel nélkül központi magtartályos, pneumatikus rendszerű. A magágykészítő talajművelő egységük több művelőelem kombinációból épül fel. Az előkészített magágyat jellemzően gumihengerek zárják le, ezt követi a vetőegység. A vetett sávokat sorhengerek, magtakaró pálcák vagy fésűs boronák takarják be. Esetenként gumigyűrűs- vagy gumikerekes hengerekkel zárják le a talajfelszínt. A gépek központi magtartályának térfogata 3600-5500 liter között változik és két részből épül fel, ezáltal műtrágyák kijuttatására is alkalmasak. Kúpos adagolószerkezetüket rendszerint elektro- vagy hidromotor hajtja meg, a sebességarányos adagolást radaros útadók (vagy ritkábban talajkerék szenzorok) garantálják.
Újdonság, hogy a gépeken megjelentek az automata elektronikus magszámláló és kalibráló (leforgató) berendezések. Többnyire 12,5-15,0 cm-es csoroszlyaosztással rendelkeznek. Leggyakrabban egy- vagy kéttárcsás vetőcsoroszlyával dolgoznak, amelyek nyomása tárcsánként 80-150 kg között hidraulikusan szabályozható. A korszerűbb gépek már ISOBUS kommunikációval rendelkeznek és a traktorban elhelyezett terminálon keresztül elektronikusan vezérelhetők. Ezeknek a vetőaggregátoknak az 1 méter munkaszélességre jutó, fajlagos vontatási teljesítményigénye általában 40 LE körül alakul.
A cserélhető talajművelő egységgel rendelkező vetőaggregátok ritkábban alkalmazott konstrukciók, amelyek azonban rendelkeznek azzal az előnnyel, hogy a talajtípus, a talajállapot, vagy a mulcs tömege alapján választható meg az aggregát elején dolgozó, magágyelőkészítő talajművelő egység. Ezeknél a modulárisan felépített gépeknél több szekció is cserélhető, illetve választható. A többi között Crossboard simítóval kombinált kétsoros kompakttárcsa, háromsoros szántóföldi kultivátor, kétsoros szántóföldi kultivátor starter műtrágya levezető csövekkel, továbbá négysoros, sűrűeloszlású rugósszárú kapákból felépülő magágykészítő, vagy akár forgóborona. A modulok cseréje rendszerint hárompontos hidraulikus kapcsolószerkezettel valósítható meg. A talajművelő egység mögé az alvázhoz kapcsolt gerendelyre még felszerelhető talajfelszín egyengető-simító egység, vagy a starter műtrágyák kijuttatására szolgáló csoroszlyasor is. A magágyat gumikerék hengersor zárja le. A gépeken a vetőcsoroszlyákat hordozó gerendely is rendszerint cserélhető, attól függően, hogy egy-, vagy kéttárcsás, illetve csúszócsoroszlyás használata szükséges-e a vetés során. A mag- és műtrágya adagoló, valamint a pneumatikus mag- és műtrágyaszétosztó berendezésük a központi tartályos pneumatikus rendszerű vetőszerkezetek felépítését követi.

A fronttartályos osztott gépkonstrukciók előnye, hogy a traktor elejére függesztett magtartály és a traktor mögött található talajművelő-vetőgép kombináció, a kedvezőbb tömegeloszlással javítja a traktor adhéziós és vontatási tulajdonságait. A traktoron a mellső függesztőművön elhelyezett, pneumatikus vetőmagtovábbító berendezéssel felszerelt osztott vagy egyterű magtartályok feltöltése gyorsabb és egyszerűbb, ugyanis az a feltöltéskor akár a talajra is leereszthető. A tartályok befogadóképessége általában 1500 és 2500 liter között változik. A traktor mögött található magágyelőkészítő-vető kombinációban főleg forgóborona, ritkábban kompakttárcsa és tárcsás vetőcsoroszlyákkal szerelt vetőgép összeépítésekkel lehet találkozni. A vetőmag a fronttartályból fluid állapotban jut el a traktor oldalához rögzített csöveken keresztül a traktor mögötti vetőberendezésen található elosztókúpokhoz, onnan pedig a vetőcsoroszlyákhoz. A fronttartályok alá gyakran szerelnek tömörítő hengerként funkcionáló gumikerekeket is (Frontpacker), amelyekre ráterhelik a feltöltött tartály tömegének egy részét, ezzel a traktor mellső, kormányzott kerekeinek terhelését lehet szabályozni.
 

Forrás: