Az iparfejlesztési stratégia részeként javítaná a mezőgazdaságigép-gyártás helyzetét a kormány.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón beszélt arról, hogy a gazdasági kabinet megtárgyalta az ágazat fejlesztését célzó stratégiát, és döntött arról, hogy az Irinyi-terv részeként segítik majd az ágazat fejlesztését. Fenyvesi László, a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének főtitkára ezzel kapcsolatban a Magyar Idők elmondta: a javaslatot még januárban véleményezte a szövetség. Az elkészült dokumentumot egy olyan átfogó tervezetnek nevezte, amely nemcsak a gyártás, hanem az oktatás és a kutatás fejlesztését is célként tűzi ki. A szakember elmondta, hogy Magyarországon hozzávetőlegesen 3000 milliárd forintos eszközvagyonnal rendelkezik az agrárium. Ahhoz, hogy a géppark tízévente meg tudjon újulni, évente háromszázmilliárdos forgalomra lenne szükség ezen a piacon. Jelenleg – az alkatrészeken kívül – 100-150 milliárd forint értékben vásárolnak különböző erő- és munkagépeket a gazdák.
– Az uniós támogatások ellenére a gépek átlagéletkora drasztikusan magas. Mindez azt jelenti, hogy a hazai gépparkot záros határidőn belül le kell cserélni. Ha jól megy a mezőgazdaságnak, akkor támogatások nélkül is komoly piacuk van a mezőgépeknek, és nagyon jó lenne, ha ezzel a lehetőséggel a külföldi gyártók helyett a magyar ipar tudna élni – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: ha a gépeket importból szerzik be a termelők, akkor a beruházás értéke a külpiacokon csapódik le ahelyett, hogy a magyar gazdaságot gyarapítaná.
A hazai mezőgépgyártásnak régi, nagy hagyománya van, ráadásul nettó exportőrök vagyunk ebben a szegmensben, az ágazat multiplikátor hatása pedig jelentős. Amellett, hogy egy új gép, egy korszerű technológia alkalmazása javítja a mezőgazdasági termelés versenyképességét, a hatások az élelmiszeriparban és a teljes agrobizniszben is jelentkeznek.
Fenyvesi László szerint a stratégia több kitörési pontot fogalmaz meg, ezek egyike az innováció. Elmondta: a hazai gyártású munkagépeket olyan technológiai eszközökkel kell ellátni, amelyek információt adnak a szántóföldi művelet során, lehetővé téve a precíziós termelést. A gyártók az ilyen irányú fejlesztéseikhez pályázat útján nyerhetnek majd támogatást.
A főtitkár szerint emellett a különböző gépsorok kiegészítését is támogatná a kormány. A harmadik és egyben az egyik leghangsúlyosabb területként az erőgépgyártás fejlesztését nevezi meg a stratégia. Magyarország korábban élen járt ezen a területen, mára viszont egyetlen hazai erőgépgyártó vállalat sem működik, holott a teljes forgalom 40-50 százalékát ezek a járművek teszik ki. – Kormányzati szinten kell megvizsgálni, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy újrainduljon az erőgépgyártás hazánkban. Mindez pedig nemcsak az ágazat exportlehetőségeit javítaná, hanem jelentős teret adna a belpiaci terjeszkedésnek is – emelte ki a szakember.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint tavaly 11 százalékkal csökkent a forgalom a mezőgéppiacon, a gazdálkodók 127 milliárd forint értékben vásároltak mezőgazdasági gépeket.
Az alkatrészpiac ugyanakkor tíz év alatt a duplájára nőtt, mindez alátámasztja azt, hogy a termelők egyre inkább próbálják kitolni a géppark cseréjének idejét. Traktorból 18, kombájnból pedig 15 százalékkal adtak el kevesebbet, míg az állattartáshoz használt szálastakarmány-betakarítókból több mint másfélszer annyi fogyott, mint tavaly. A kiugró növekedés egyértelműen az elérhető európai uniós források hatásának tudható be.
