Back to top

Fordulópont előtt a hazai élelmiszergazdaság

Hogyan élje túl a hazai élelmiszergazdaság rövid távon, hogy hosszú távon versenyképes lehessen? – ez a kérdés foglalkoztatta az Agrárakadémia konferencia előadóit és résztvevőit is. Fazekas Sándor a 2050-is szóló élelmiszergazdasági stratégiát ismertette, Csányi Attila ennél rövidebb távon, már az idén megvalósítható javaslatokat tett, az ágazat helyzetének mielőbbi javítása érdekében.

Magyar Mezőgazdaság Kiadó és az Herman Ottó Intézet által szervezett első Agrárakadémia konferencia előadóit és résztvevőit is a magyarországi élelmiszergazdaság helyzete foglalkoztatta, szó volt hosszú- és rövidtávú stratégiákról is.

Az Agrárakadémiával szeretnénk egy olyan fórumot teremteni, ahol új információknak, és a vélemények ütközésének is teret adunk – hangsúlyozta Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója a rendezvény megnyitásakor. Ezzel a lehetőséggel éltek is a fórum résztvevői, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pedig annyit jegyzett meg, hogy a vitákat le kell folytatni ahhoz, hogy a helyes irányokat megtaláljuk.

Részben ennek jegyében a magyar élelmiszergazdaság jövőképét kormányzati nézőpontból felvázoló, a nemrég elfogadott 2050-ig szóló élelmiszergazdasági stratégiát bemutató előadásában az ország adottságai között utalt arra is, hogy a kedvező földrajzi elhelyezkedés olykor inkább hátrány - piaci válságok, kereskedelmi offenzívák esetén a terméktöbblet levezetésének is terepe lehet.

Jelenleg a mezőgazdaságunk adottságai 60 százalékát használja ki, tehát még bőven van mozgástér a növekedésre – hangsúlyozta Fazekas Sándor. Abban is konszenzus van a szektor szereplői között, hogy alulfejlett az élelmiszeriparunk. A hazai élelmiszeripar által kibocsátott bruttó hozzáadott értékéke alig fele a mezőgazdaságunkénak, míg ez az arány Németországban 2,5-szeres, az élelmiszeripar javára.

 

agrarakademia_Fazekas_Sandor

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter

A stratégia azzal számol, hogy 2050-re meghaladjuk ezt az arányt Magyarországon is, míg a jelenlegi 8 milliárd eurós agrárexport értéket 20 milliárd fölé tudjuk növelni. Mindezt úgy, hogy a miniszter szerint a mezőgazdaság fő célja a foglalkoztatás biztosítása – ezzel indokolta a Földet a gazdáknak programot például -, változatos termékskálával, minőségi, egészséges és GMO-mentes, és egyre magasabb hozzáadott értékű, feldolgozottsági szintű élelmiszereket előállítva egyrészt biztosítjuk az ország önellátását, és az export növekedését is. Miközben megőrizzük a biológiai sokféleséget is. A tárcavezető kiaknázásra váró lehetőséget lát a földrajzi elhelyezkedésünkben, a Kárpát-medencei terjeszkedésben is.

A cél az, hogy úgy legyen modernebb a hazai mezőgazdaság, hogy a foglalkoztatás is biztosított legyen, ez az addigi eredményeink alapján megvalósítható – hangsúlyozta a miniszter. Szerinte a jövőben jól megfér majd egymás mellett a kisebb-közepes családi gazdaság és a tömegtermelésre berendezkedett nagybirtok. A kormány birtokpolitikai célja továbbra is a 80-20-as arány a kisebb, családi gazdaságok javára, míg a jelenlegi adatok szerint az arány 60-40 százalék körül van jelenleg – tette hozzá Fazekas Sándor.

Fazekas szerint, ahol jogi lehetőség van rá, ott minden eszközzel akadályozni kell a klónozott, és egyéb hasonló eljárások felhasználásával készülő élelmiszerek terjedését. Hangsúlyozta a generációváltás sikeres lebonyolításának, az ágazatban foglalkoztatottak, tevékenykedők szakmai képzettségének, tájékozottsági szintjének növelésének szükségességét is, mivel ezt a szektort sem kerüli el a technológiai fejlődés és az automatizáció. Utalt arra is, hogy a szakképzés átalakítása, az intézmények FM fenntartásba vonása, illetve az agrárfelsőoktatás tervezett átalakítása – amelynek részleteit hamarosan bemutatják – épp ezt szolgálják majd.

A fenti célokat korlátozottabban áfa és adópolitikai eszközökkel, valamint VP és GINOP forrásokból is támogatja a kormány – tette hozzá a miniszter.

agrarakademia_17_04_14_csn_065.jpg

Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója
Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója

Amikor 50 évre szóló stratégiákat olvas az ember, óhatatlanul felmerül az egyensúly dilemmája a rövid és hosszú táv között, mert utóbbiba rövid távon akár bele is lehet halni – kezdte előadását Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója. Mint mondta, a magyar élelmiszergazdaság esélyeit, lehetőségeit latolgatni, sőt ebben az ágazatban dolgozni sok szempontból olyan, mintha azt elemeznénk folyton, hogy kocka Ladával miért nem nyerjük meg a Forma 1-et. A lényeg, hogy alapvető és mélyreható változás szükséges, mivel azonban ehhez nincsenek korlátlan erőforrásaink, ezért jól meg kell fontolni, merre és mivel induljunk el. 

Felvillantott egy hosszabb távra szóló víziót is, amelyet reálisnak tart a versenyképes élelmiszeripar megteremtéséhez.

A konkrét tennivalók között említette, hogy le kellene zárni a múltat, mielőbb rendezni a birtokviszonyokat, valamint azt, hogy az elmúlt évek támogatás és birtokpolitikai változtatásai után a következő időszakban nagyobb teret kaphassanak a piacon saját erőből érvényesülni akaró, termék- és versenyképesség fejlesztésben érdekelt szereplők is.

Már akár az idén elvégezhető, megvalósítható javaslatként említette, hogy mielőbb szükséges lenne az őstermelői adózás átalakítása, az öntözési stratégia végigvitele, a megvalósítása útjában álló adminisztratív, például a tulajdonosi hozzájárulások terén meglévő akadályok lebontása. Szükségesnek látna egy olyan, nemzeti forrásból létrehozott támogatási rendszert, ami az EU támogatási rendszere által diszkriminált nagyobb vállalatok technológiai lemaradásait orvosolná, akár 50-60 százalékos létszám visszaesés mellett is.

A versenyképességi feltételek javításához elengedhetetlen lenne a hatósági munka hatékonyabbá tétele akár az áfaellenőrzések, akár az élelmiszerbiztonság terén, mivel ezek megtérülése azonnal jelentkezik – mondta Csányi Attila. Emellett fontosnak és támogathatónak tartja az agrárkamara által kidolgozott integrációs törvényjavaslatot, amely szakmai egyeztetés, egyetértés után már a idén is megvalósulhatna.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Országosan elérhetővé tennék a hajdúsági okoskenyeret

Az egészség megőrzését és egyes betegségek tüneteinek enyhítését ígérik egy hajdúsági sütőipari vállalkozás termékei. Az úgynevezett okoskenyerek egyelőre csak néhány helyen kaphatók, a cél azonban az, hogy másfél éven belül egy termelői franchise-hálózaton belül az ország minden pontjára eljussanak az innovatív áruk.

Határozottan kell fellépni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) határozott, egységes uniós fellépést kér az élelmiszer-ellátási láncban tapasztalható, a főképp a mezőgazdasági termelőket, feldolgozókat hátrányosan érintő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen. A NAK szerint jogbiztonságot kell garantálni a kisebb, kiszolgáltatott beszállítók számára, hogy a nagyobb partnerek ne élhessenek vissza erőfölényükkel.

Még nem tudni, mit lép a kormány a kettős élelmiszerminőség ügyében

Nem terjeszti az Országgyűlés elé a törvényjavaslatát a kormány, amely arra kötelezné az élelmiszergyártó cégeket, tüntessék fel a termékek címkéjén, ha az más országban más összetételben kapható, mint Magyarországon - így értesült a Hvg.

Édesség-manufaktúra látogatóközponttal, hátrányos helyzetűeknek

Élelmiszer-manufaktúrát és látogatóközpontot hoz létre a fogyatékossággal élőket foglalkoztató Kék Madár Alapítvány Szekszárdon, az üzem hasznát a szervezet a hátrányos helyzetűek segítésére fordítja.

A fogyasztóktól jön az igazi osztályzat a kiskunfélegyházi diákoknak

A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium annyiféle képzéssel várja leendő tanulóit, hogy szinte képtelenség mindet felsorolni. Az iskola saját árusítóhelye a "Mezgé-mintabolt", melynek mottója: „Mi termeltük, mi készítettük”. Kevés olyan agrárszakképző intézmény van Magyarországon, mely hasonlóval büszkélkedhet.

Kína lehetőségeket rejt magában

Lehetőségnek, és nem fenyegetésnek kell tekinteni azt, hogy Kína tőkével jelenik meg Európában – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kína és 16 közép-kelet-európai ország Budapesten megrendezett csúcstalálkozóján.

Drasztikus átalakulás készülődik az élelmiszeriparban - mi lesz az állattartókkal?

Húsnélküli hús, rovaralapú élelmiszerek – ma ez még elképzelhetetlen, de az élelmiszer-fejlesztés ebbe az irányba is tart. A pulykanapi szakmai tanácskozáson ezek mellett az is kiderült, hogy az állatjóléti szabályok betartása az értékesítés során jelenthet előnyt.

A finneknél direkt van tücsök a kenyérben

A világon elsőként rovartartalmú, a hagyományosnál fehérjedúsabb kenyér kerül piacra Finnországban. Egy vekniben hetven bogár és sok-sok vitamin van.

Ünnepi vacsorára gyűjt 200 üzletben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület

2017-ben ismét megszervezi hagyományos Karácsonyi Adománygyűjtését a Magyar Élelmiszerbank Egyesület: három napon keresztül, november 24-én, 25-én és 26-án várják a lakosság élelmiszeradományait országszerte közel 120 település majd 200 áruházában. Az akció főtámogatója, a CIB Bank önkénteseivel is részt vesz az akcióban, melyhez az idei évben is csatlakoztak a Centrál Színház művészei.

Megvalósítható a fehérjestratégia

Évtizedes munka, komoly kutatás kellene annak eléréséhez, hogy a hazai fehérjeigényt itteni forrásból, GMO-mentes alapanyagokból elégítsük ki – hangzott el az Agrárakadémián. A szójatermelés növelése mellett számos más növény és a kukoricafeldolgozás során létrejövő anyagok is szerepet játszhatnak.