Back to top

Tudás és integráció az élelmiszergazdaság jövőjének kulcsa

A hazai élelmiszergazdaság versenyképességének javításához elengedhetetlenek az alkalmanként komoly összegeket felemésztő technológiai fejlesztések, ugyanakkor ez csak egy eleme a sikernek – derült ki az Agrárakadémia délutáni kerekasztalbeszélgetésén.

Az élelmiszergazdaság számos területén komoly technológiai lemaradásokat kell záros határidőn belül behozni, ha talpon akarnak maradni a hazai piaci szereplők. Ugyanakkor ez csak a megfelelő piacismeret, annak megfelelő termékfejlesztés révén hozza meg a kívánt eredményt – hangsúlyozta Csányi Attila, a Bonafarm csoport vezérigazgatója a Magyar Mezőgazdaság Kiadó és a Herman Ottó Intézet által szervezett Agrárakadémia délutáni kerekasztal beszélgetésén. Mint mondta, olykor még a saját kollégáit is győzködnie kell az egyes piacokra szánt egyedi termékfejlesztések szükségességéről – és ez a hazai élelmiszeriparban nem ritka meggyőződés. Vagyis általános szemléletváltásra, emellett beruházásokra, valamint több és jobb értékesítőre is szükség van a versenyképesség fokozásához.

Kerekasztal beszélgetés az Agrárakadémián
Kerekasztal beszélgetés az Agrárakadémián
Gombos Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint a külpiaci érvényesülésnél egyértelműen előnyt jelent – főleg az EU-n kívüli relációkban -, ha alapos piacfelmérés és célpiaci partnerkeresés előzi meg a valódi offenzívát. Ekkor ugyanis az e piacokon egyébként kimutatható piaci előnyt jelentő szigorú hazai élelmiszerbiztonsági gyakorlat partnerországbeli elismertetése, valamint a vonatkozó (gyakorta a saját piacok védelmére is használt) állategészségügyi, illetve élelmiszerbiztonsági engedélyek megszerzése is gyorsabban megy a célországban. Ez utóbbi megszerzésében egyébként a szaktárca is segíti a cégeket.

 

Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja ezt annyival toldotta meg, hogy az általános szakmai képzettségi szint, és a termeléssel kapcsolatos szemléletváltás a teljes agrárgazdaságban nélkülözhetetlen a talponmaradáshoz, illetve a fenntartható, környezetvédelmi szempontokra is ügyelő és egyúttal versenyképes gazdálkodáshoz.

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet nyugalmazott főigazgatója szerint az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján kizárható, hogy alulról, önerőből szerveződő, piacképes árumennyiséget előállítani és értékesíteni képes integrációk jöjjenek létre. Épp ezért lehet létjogosultsága, hogy a nagyobb feldolgozóipari szereplők szervezzék meg a vertikális integrációkat, ahol a beszállítókat is piacképes, versenyképes tudáshoz segítik a nagyobb vállalatok. Ebben érdemes lenne támogatni a piaci szereplőket – mondta Kapronczai. Szavai szerint az élelmiszeripar az elmúlt időszakban beszorult egy erős politikai érdekérvényesítő képességű mezőgazdaság, és egy erős gazdasági érdekérvényesítő képességű kereskedelem közé, és nem tudott kibontakozni.

Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakban elsikkadt egy valóban jó integrációs törvény kidolgozásának lehetősége, ami a földforgalmi törvény elfogadása idején még napirenden volt az üzemtörvénnyel együtt. Ahogyan az is, hogy a SAPARD program óta hazánkba érkező mintegy 3 ezer milliárdnyi agrár-vidékfejlesztésre érkezett forrás felhasználása során kevésbé érvényesült az az elv, hogy az megítélt támogatások koncentráltan a hosszabb távon gazdasági fejlődést, további tőkevonzást generáló beruházásokra, esetleg integrációk, együttműködések kialakítására fordítódjanak – mondta Kapronczai István.

A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Programban a jogcímek számának csökkentésével már a koncentráltabb forrásfelhasználás felé mozdult el a forrástervezés, még ha az alacsonyabb STÉ értékkel bíró szereplők támogatásának előtérbe helyezése rontotta is az előbbi törekvés hatékonyságát - tette hozzá.
 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszály fogta vissza az agrár-GDP-t

A tavalyi kedvezőtlen időjárás miatti terméscsökkenést némileg kompenzálták az emelkedő termelői árak, így a mezőgazdasági kibocsátás folyó alapáron számított értéke csupán 1 százalékkal esett vissza 2016-hoz képest – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentéséből. A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem folyó alapáron 5 százalékkal lett alacsonyabb, az előző évinél.

Áremelkedés a gabonapiacon

Kedvezően indult az év a szántóföldi növénytermesztők szempontjából, a búza és a kukorica ára is felfelé ível a hazai és a világpiacon egyaránt. A korábbi nagy kedvencnek számító repcemag ugyanakkor veszített értékéből, a visszaesés a bőséges idei terméskilátásoknak tudható be.

Lázár: a középosztályba emeljük az agráriummal foglalkozókat

A magyar nemzeti szuverenitás tartópillére az agrárium, az ágazat szempontjából azonban döntő jelentősége van az élelmiszer-kereskedelemnek - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen. Lázár János szerint még küzdeni kell a magyar áruk arányának növeléséért a kiskereskedelemben, és a kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie a tulajdonosi középosztály erősítéséért.

Egyre eredményesebb a hazai agrárium

A vidékfejlesztési program 2015-ös indulása óta 23 milliárd forint támogatás érkezett Zala megyébe, és ebből 7,3 milliárd beruházásokhoz köthető - mondta Kis Miklós Zsolt, Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy zalaszentlászlói gazdafórumon.

Kisebb önkormányzati önrész kell öt vidékfejlesztési pályázathoz

Kevesebb önrésszel, nagyobb támogatásintenzitással számolhatnak a nyertes önkormányzatok, miután visszamenőleges hatállyal növelte a támogatást öt vidékfejlesztési pályázatnál a Miniszterelnökség - adta hírül a tárca. A településeknek összesen 3,5 milliárd forinttal kevesebbet kell önrészre fordítaniuk.

A Kaposvári Egyetem laborja a gazdák szolgálatába áll

Rövid határidő, jó ár-érték arány – ezek a legfőbb jellemzői annak a laboratóriumi talajvizsgálatnak, amit a Kaposvári Egyetem akkreditált talajtani laborja biztosít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tápanyag-gazdálkodási terv készítési szolgáltatásához kapcsolódóan. A szolgáltatás kezdetben öt megyében lesz elérhető, később azonban a sor – új partnerek bevonásával – bővülni fog.

Ötödével nőtt a tojásimport tavaly

Növekedhet az Európai Unió tojástermelése – írta friss jelentésében az Agrárgazdasági Kutató Intézet. Magyarországon jócskán nőtt a behozott tojás mennyisége tavaly január-október között. 2018 elején csaknem 14 százalékkal csökkent a tojás csomagolóhelyi átlagára.

Nem kell a marhahús Európának

Csökkenhet idén az Európai Unióban a marhahústermelés – írta friss jelentésében az Agrárgazdasági Kutató Intézet. Magyarország nettó exportőr volt élő szarvasmarhából és marhahúsból 2016. és 2017. január-októbere között.

Bukhatja a támogatás hatodát, aki februárig nem küldi a gazdálkodási naplót

A 2018. január 31-i határidő jogvesztő, hiánypótlásra nincs lehetősége annak a mintegy 25 ezer gazdálkodónak, akik számára kötelező az elektronikus gazdálkodási napló benyújtása. A mulasztás az előző évi támogatási összeg 15 százalékának elvesztésével jár.

Rendkívüli támogatási kérelembeadás: a kincstár kitölti a kérelmet

Egyszerűsített eljárás keretében a Magyar Államkincstár rögzíti a szükséges adatokat a kimaradt kérelmeknél a februári rendkívüli kérelembeadási időszakban azon kérelmezők részére, akik esetében egyértelműen megállapítható a kérelmezési szándék - adta hírül a kifizető ügynökség. A nyilvánvaló hiba megállapításáról és a kérelemadatok rögzítéséről a Kincstár értesítést küld az érintetteknek.