Back to top

Tudás és integráció az élelmiszergazdaság jövőjének kulcsa

A hazai élelmiszergazdaság versenyképességének javításához elengedhetetlenek az alkalmanként komoly összegeket felemésztő technológiai fejlesztések, ugyanakkor ez csak egy eleme a sikernek – derült ki az Agrárakadémia délutáni kerekasztalbeszélgetésén.

Az élelmiszergazdaság számos területén komoly technológiai lemaradásokat kell záros határidőn belül behozni, ha talpon akarnak maradni a hazai piaci szereplők. Ugyanakkor ez csak a megfelelő piacismeret, annak megfelelő termékfejlesztés révén hozza meg a kívánt eredményt – hangsúlyozta Csányi Attila, a Bonafarm csoport vezérigazgatója a Magyar Mezőgazdaság Kiadó és a Herman Ottó Intézet által szervezett Agrárakadémia délutáni kerekasztal beszélgetésén. Mint mondta, olykor még a saját kollégáit is győzködnie kell az egyes piacokra szánt egyedi termékfejlesztések szükségességéről – és ez a hazai élelmiszeriparban nem ritka meggyőződés. Vagyis általános szemléletváltásra, emellett beruházásokra, valamint több és jobb értékesítőre is szükség van a versenyképesség fokozásához.

agrarakademia_kerekasztal

Kerekasztal beszélgetés az Agrárakadémián
Kerekasztal beszélgetés az Agrárakadémián
Gombos Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint a külpiaci érvényesülésnél egyértelműen előnyt jelent – főleg az EU-n kívüli relációkban -, ha alapos piacfelmérés és célpiaci partnerkeresés előzi meg a valódi offenzívát. Ekkor ugyanis az e piacokon egyébként kimutatható piaci előnyt jelentő szigorú hazai élelmiszerbiztonsági gyakorlat partnerországbeli elismertetése, valamint a vonatkozó (gyakorta a saját piacok védelmére is használt) állategészségügyi, illetve élelmiszerbiztonsági engedélyek megszerzése is gyorsabban megy a célországban. Ez utóbbi megszerzésében egyébként a szaktárca is segíti a cégeket.

 

Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja ezt annyival toldotta meg, hogy az általános szakmai képzettségi szint, és a termeléssel kapcsolatos szemléletváltás a teljes agrárgazdaságban nélkülözhetetlen a talponmaradáshoz, illetve a fenntartható, környezetvédelmi szempontokra is ügyelő és egyúttal versenyképes gazdálkodáshoz.

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet nyugalmazott főigazgatója szerint az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján kizárható, hogy alulról, önerőből szerveződő, piacképes árumennyiséget előállítani és értékesíteni képes integrációk jöjjenek létre. Épp ezért lehet létjogosultsága, hogy a nagyobb feldolgozóipari szereplők szervezzék meg a vertikális integrációkat, ahol a beszállítókat is piacképes, versenyképes tudáshoz segítik a nagyobb vállalatok. Ebben érdemes lenne támogatni a piaci szereplőket – mondta Kapronczai. Szavai szerint az élelmiszeripar az elmúlt időszakban beszorult egy erős politikai érdekérvényesítő képességű mezőgazdaság, és egy erős gazdasági érdekérvényesítő képességű kereskedelem közé, és nem tudott kibontakozni.

Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakban elsikkadt egy valóban jó integrációs törvény kidolgozásának lehetősége, ami a földforgalmi törvény elfogadása idején még napirenden volt az üzemtörvénnyel együtt. Ahogyan az is, hogy a SAPARD program óta hazánkba érkező mintegy 3 ezer milliárdnyi agrár-vidékfejlesztésre érkezett forrás felhasználása során kevésbé érvényesült az az elv, hogy az megítélt támogatások koncentráltan a hosszabb távon gazdasági fejlődést, további tőkevonzást generáló beruházásokra, esetleg integrációk, együttműködések kialakítására fordítódjanak – mondta Kapronczai István.

A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Programban a jogcímek számának csökkentésével már a koncentráltabb forrásfelhasználás felé mozdult el a forrástervezés, még ha az alacsonyabb STÉ értékkel bíró szereplők támogatásának előtérbe helyezése rontotta is az előbbi törekvés hatékonyságát - tette hozzá.
 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fél év alatt több mint 200 milliárdot kaptak a gazdák

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet összesítette az idei első félévben agrár- és vidékfejlesztésre kifizetett forrásokat. Az összeg mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, melynek oka az előző évi előleg és részkifizetés nagysága.

Vonzóbbá tették a gyógy- és fűszernövényes pályázatokat

A kertészeti ágazat beruházásainak sikeres megvalósítása érdekében módosította a Miniszterelnökség a gyógy- és fűszernövények termesztésére megjelentetett vidékfejlesztési felhívást, amely még mindig pályázható. Az ügyfelek számára kedvező változtatások eredményeképpen – többek között – a maximálisan igényelhető támogatási összeg is 50 millió forinttal emelkedett.

Minden eddiginél több élelmiszeradomány

Az Élelmezési Világnapon élelmiszerekkel teli teherautó-konvoj haladt át Budapesten. Élelmiszeripari, kiskereskedelmi cégek jóvoltából 19 teherautó 30 tonna élelmiszeradományt szállított rászoruló családoknak. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület kezdeményezése az élelmiszerpazarlás és az éhezés ellentmondására hívta fel a figyelmet.

Precíziós gazdálkodás: most vagy soha

Most a legalkalmasabb az idő arra, hogy a gazdálkodók belevágjanak a precíziós mezőgazdaságba, hisszen a kedvező kamatkörnyezet mellett egyre nagyobb fenyegetést jelent a támogatási rendszer átalakulása.

Felpörög a kínai agrárkereskedelem

Sikerrel integrálta a Cofco a korábban csak részben tulajdonolt, majd teljes egészében megvásárolt Noble Agri agrárlogisztikai vállalatot. Az átszervezés után most a növekedés jöhet – mondta a Reutersnek a cég vezetője.

Élelmiszerkereskedelmet oktatnak a SPAR teremben a SZIE Budai Campusán

Tizenhároméves kapcsolat megkoronázásának nevezték a SPAR terem átadását a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán. Az egyetem és a kereskedelmi lánc a duális képzésben is együttműködik, sőt új szakirány elindításában játszott szerepet az, hogy a hazai láncok olyan szakembereket szeretnének alkalmazni, akiket az élelmiszermérnöki ismereteken kívül kereskedelmi szaktudással is felvérteztek.

Közel 10 milliárddal több jut a szarvasmarha telepekre

A Miniszterelnökség döntött a Vidékfejlesztési Program szarvasmarhatartó telepek korszerűsítését szolgáló felhívásának kérelmeiről, és a túligénylések miatt az eredeti, 20 milliárd forintos keretet - a sertéstelepek korszerűsítését célzó pályázathoz hasonlóan - megemelte, és mintegy harmincmilliárd forint támogatásban részesültek a nyertes pályázatok.

Egy egész borvidék vált a tűz martalékává

A Kalifornia területén tomboló tűzvész hatalmas károkat okozott a Napa völgyben és környékén található világhírű borospincékben. Több mint 46 ezer hektáron égtek porig a szőlőbirtokok, a tűznek már 15 halálos áldozata van és ezreket kellett evakuálni a területről.

Jól célzott intézkedésekkel kell gyorsítani a vidék fejlődését

A fejlődő országok előtt álló népesedési és gazdasági problémák orvoslásában is szerepe lehet a vidéki térségek fejlesztésének, derül ki a FAO Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete 2017 című kiadványából. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint a vidék hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik az élelmiszer-termelésben és egyéb kapcsolódó iparágakban.

Egyetlen támogatás se vesszen el

A falugazdász-hálózat az agrárgazdasági kamara védőernyője alatt egyfajta köldökzsinórrá vált a gazdák és az uniós intézményrendszer között. A termelők napi szinten támaszkodnak a falugazdászok munkájára. Együttműködésük a jövőben még eredményesebbé válhat, hiszen a hiánypótlási kötelezettségekről ezután a falugazdászok is értesítést kapnak. Így még időben segíthetnek.