Back to top

Tudás és integráció az élelmiszergazdaság jövőjének kulcsa

A hazai élelmiszergazdaság versenyképességének javításához elengedhetetlenek az alkalmanként komoly összegeket felemésztő technológiai fejlesztések, ugyanakkor ez csak egy eleme a sikernek – derült ki az Agrárakadémia délutáni kerekasztalbeszélgetésén.

Az élelmiszergazdaság számos területén komoly technológiai lemaradásokat kell záros határidőn belül behozni, ha talpon akarnak maradni a hazai piaci szereplők. Ugyanakkor ez csak a megfelelő piacismeret, annak megfelelő termékfejlesztés révén hozza meg a kívánt eredményt – hangsúlyozta Csányi Attila, a Bonafarm csoport vezérigazgatója a Magyar Mezőgazdaság Kiadó és a Herman Ottó Intézet által szervezett Agrárakadémia délutáni kerekasztal beszélgetésén. Mint mondta, olykor még a saját kollégáit is győzködnie kell az egyes piacokra szánt egyedi termékfejlesztések szükségességéről – és ez a hazai élelmiszeriparban nem ritka meggyőződés. Vagyis általános szemléletváltásra, emellett beruházásokra, valamint több és jobb értékesítőre is szükség van a versenyképesség fokozásához.

Kerekasztal beszélgetés az Agrárakadémián
Kerekasztal beszélgetés az Agrárakadémián
Gombos Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint a külpiaci érvényesülésnél egyértelműen előnyt jelent – főleg az EU-n kívüli relációkban -, ha alapos piacfelmérés és célpiaci partnerkeresés előzi meg a valódi offenzívát. Ekkor ugyanis az e piacokon egyébként kimutatható piaci előnyt jelentő szigorú hazai élelmiszerbiztonsági gyakorlat partnerországbeli elismertetése, valamint a vonatkozó (gyakorta a saját piacok védelmére is használt) állategészségügyi, illetve élelmiszerbiztonsági engedélyek megszerzése is gyorsabban megy a célországban. Ez utóbbi megszerzésében egyébként a szaktárca is segíti a cégeket.

 

Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja ezt annyival toldotta meg, hogy az általános szakmai képzettségi szint, és a termeléssel kapcsolatos szemléletváltás a teljes agrárgazdaságban nélkülözhetetlen a talponmaradáshoz, illetve a fenntartható, környezetvédelmi szempontokra is ügyelő és egyúttal versenyképes gazdálkodáshoz.

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet nyugalmazott főigazgatója szerint az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján kizárható, hogy alulról, önerőből szerveződő, piacképes árumennyiséget előállítani és értékesíteni képes integrációk jöjjenek létre. Épp ezért lehet létjogosultsága, hogy a nagyobb feldolgozóipari szereplők szervezzék meg a vertikális integrációkat, ahol a beszállítókat is piacképes, versenyképes tudáshoz segítik a nagyobb vállalatok. Ebben érdemes lenne támogatni a piaci szereplőket – mondta Kapronczai. Szavai szerint az élelmiszeripar az elmúlt időszakban beszorult egy erős politikai érdekérvényesítő képességű mezőgazdaság, és egy erős gazdasági érdekérvényesítő képességű kereskedelem közé, és nem tudott kibontakozni.

Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakban elsikkadt egy valóban jó integrációs törvény kidolgozásának lehetősége, ami a földforgalmi törvény elfogadása idején még napirenden volt az üzemtörvénnyel együtt. Ahogyan az is, hogy a SAPARD program óta hazánkba érkező mintegy 3 ezer milliárdnyi agrár-vidékfejlesztésre érkezett forrás felhasználása során kevésbé érvényesült az az elv, hogy az megítélt támogatások koncentráltan a hosszabb távon gazdasági fejlődést, további tőkevonzást generáló beruházásokra, esetleg integrációk, együttműködések kialakítására fordítódjanak – mondta Kapronczai István.

A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Programban a jogcímek számának csökkentésével már a koncentráltabb forrásfelhasználás felé mozdult el a forrástervezés, még ha az alacsonyabb STÉ értékkel bíró szereplők támogatásának előtérbe helyezése rontotta is az előbbi törekvés hatékonyságát - tette hozzá.
 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb takarmánykeveréket gyártottak tavaly

Magyarországon 3,526 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2017-ben, amely közel 4 százalékkal maradt el a 2016. évi mennyiségtől – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet.

Az önrész menti meg a vidékfejlesztési büdzsét

A tagállami önrész növelésével maradhat szinten a vidékfejlesztési források összege a következő uniós ciklusban – mondta el Mezei Dávid helyettes államtitkár szombaton Kiskunhalason.

Fórumokon tájékoztat a NAK és a MÁK a VP-s kifizetésekről

A rendezvénysorozat célja, hogy a kedvezményezetteket tájékoztassa a Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatások kifizetési igényléséről. Az érintettek tájékozódhatnak a támogatások igénybevételéhez kapcsolódó szabályokról valamint a legfontosabb gyakorlati tudnivalókról is.

Őstermelők és élelmiszeriparban dolgozók figyelem: számít az Ön véleménye!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Hétfa Kutatóintézettel (HKI) közös felmérésében az őstermelőket kérdezik a járulékfizetési gyakorlatról, az élelmiszer-gazdasági vállalkozások esetében pedig a foglalkoztatási nehézségeit és piacra jutási problémáit igyekeznek feltárni - ehhez kérik az érintettek segítségét.

Több termett meggyből és a főbb növényekből Vas megyében

Magyarországon tavalyhoz képest, a szélsőséges időjárás miatt, minden szántóföldi növényből 200–300 ezer tonnával kevesebb termett. Vas megyében szinte mindenből több termett, mint az országos átlag, meggyből különösen jól teljesítettek a helyi gazdálkodók.

Élelmiszerek közül húsra költünk a legtöbbet

A KSH összegezte a magyar háztartások 2017-es fogyasztását. Tavaly átlagosan 22,5 ezer forintot költöttek élelmiszerekre és alkoholmentes italokra.

Igazi sikertörténet: fiatalok, idősek együtt gazdálkodnak

Csodájára járnak a városiak a Bicske melletti kis falunak, Óbaroknak. A szinte önellátó falu a tudatos vásárlók paradicsoma, ahonnan a legfinomabb zöldségeket és gyümölcsöket lehet beszerezni egyenesen a termelőktől.

Idén e borok lettek az ország büszkeségei

Átadták a 2018. évi Országos Borverseny díjait. A hazai szőlő-bor ágazat legszélesebb merítésű, egyben legismertebb bormustrája idén mind a versenyre nevező termelők száma, mind a nevezett tételek tekintetében rekordot döntött. A nevező 223 pincészet 770 mintájából három bornak nagy aranyérmet, 119-nek arany-, 112-nek pedig ezüstérmet ítéltek.

Rohamléptekkel épült meg a Hanság-Fertőmenti Tész hűtőháza Csornán

A Vidékfejlesztési Program kertészeteket támogató pályázatai közül gomba- és hűtőházak létesítésére, illetve korszerűsítésére elnyert támogatásból megvalósuló létesítmények közül az országban elsőként a csornai Hanság-Fertőmenti Tész hűtőháza épült meg.

Növekvő beruházások, emelkedő árak

A Központi Statisztikai Hivatal átfogó, „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2017” című elemzése az ágazat tavaly elért eredményeit mutatja be. Adatai alapján hazánk az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő 2017-ben, amihez legfőképp az évről évre egyre nagyobb területen termesztett ipari növényekkel járultunk hozzá.