Back to top

Tudás és integráció az élelmiszergazdaság jövőjének kulcsa

A hazai élelmiszergazdaság versenyképességének javításához elengedhetetlenek az alkalmanként komoly összegeket felemésztő technológiai fejlesztések, ugyanakkor ez csak egy eleme a sikernek – derült ki az Agrárakadémia délutáni kerekasztalbeszélgetésén.

Az élelmiszergazdaság számos területén komoly technológiai lemaradásokat kell záros határidőn belül behozni, ha talpon akarnak maradni a hazai piaci szereplők. Ugyanakkor ez csak a megfelelő piacismeret, annak megfelelő termékfejlesztés révén hozza meg a kívánt eredményt – hangsúlyozta Csányi Attila, a Bonafarm csoport vezérigazgatója a Magyar Mezőgazdaság Kiadó és a Herman Ottó Intézet által szervezett Agrárakadémia délutáni kerekasztal beszélgetésén. Mint mondta, olykor még a saját kollégáit is győzködnie kell az egyes piacokra szánt egyedi termékfejlesztések szükségességéről – és ez a hazai élelmiszeriparban nem ritka meggyőződés. Vagyis általános szemléletváltásra, emellett beruházásokra, valamint több és jobb értékesítőre is szükség van a versenyképesség fokozásához.

agrarakademia_kerekasztal

Kerekasztal beszélgetés az Agrárakadémián
Kerekasztal beszélgetés az Agrárakadémián
Gombos Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint a külpiaci érvényesülésnél egyértelműen előnyt jelent – főleg az EU-n kívüli relációkban -, ha alapos piacfelmérés és célpiaci partnerkeresés előzi meg a valódi offenzívát. Ekkor ugyanis az e piacokon egyébként kimutatható piaci előnyt jelentő szigorú hazai élelmiszerbiztonsági gyakorlat partnerországbeli elismertetése, valamint a vonatkozó (gyakorta a saját piacok védelmére is használt) állategészségügyi, illetve élelmiszerbiztonsági engedélyek megszerzése is gyorsabban megy a célországban. Ez utóbbi megszerzésében egyébként a szaktárca is segíti a cégeket.

 

Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja ezt annyival toldotta meg, hogy az általános szakmai képzettségi szint, és a termeléssel kapcsolatos szemléletváltás a teljes agrárgazdaságban nélkülözhetetlen a talponmaradáshoz, illetve a fenntartható, környezetvédelmi szempontokra is ügyelő és egyúttal versenyképes gazdálkodáshoz.

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet nyugalmazott főigazgatója szerint az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján kizárható, hogy alulról, önerőből szerveződő, piacképes árumennyiséget előállítani és értékesíteni képes integrációk jöjjenek létre. Épp ezért lehet létjogosultsága, hogy a nagyobb feldolgozóipari szereplők szervezzék meg a vertikális integrációkat, ahol a beszállítókat is piacképes, versenyképes tudáshoz segítik a nagyobb vállalatok. Ebben érdemes lenne támogatni a piaci szereplőket – mondta Kapronczai. Szavai szerint az élelmiszeripar az elmúlt időszakban beszorult egy erős politikai érdekérvényesítő képességű mezőgazdaság, és egy erős gazdasági érdekérvényesítő képességű kereskedelem közé, és nem tudott kibontakozni.

Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakban elsikkadt egy valóban jó integrációs törvény kidolgozásának lehetősége, ami a földforgalmi törvény elfogadása idején még napirenden volt az üzemtörvénnyel együtt. Ahogyan az is, hogy a SAPARD program óta hazánkba érkező mintegy 3 ezer milliárdnyi agrár-vidékfejlesztésre érkezett forrás felhasználása során kevésbé érvényesült az az elv, hogy az megítélt támogatások koncentráltan a hosszabb távon gazdasági fejlődést, további tőkevonzást generáló beruházásokra, esetleg integrációk, együttműködések kialakítására fordítódjanak – mondta Kapronczai István.

A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Programban a jogcímek számának csökkentésével már a koncentráltabb forrásfelhasználás felé mozdult el a forrástervezés, még ha az alacsonyabb STÉ értékkel bíró szereplők támogatásának előtérbe helyezése rontotta is az előbbi törekvés hatékonyságát - tette hozzá.
 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Beütött a karácsony az élelmiszeriparban

Az ünnepek közeledtével a hazai élelmiszervállalatok kampányüzemmódba kapcsoltak annak érdekében, hogy minél több termékük kerüljön a fa alá. A teljesség igénye nélkül utánanéztünk, hogy egyes magyar cégek miképpen próbálnak érvényesülni a legnagyobb közösségi média felületen.

Projektmegvalósító kisokos készült a Vidékfejlesztési Programhoz

A gazdák vidékfejlesztési beruházásainak eredményes megvalósítása érdekében 2017. december 7-én tájékoztatót jelentetett meg az EMVA Irányító Hatóság. Az iránymutatásból kiderül, hogy a nyertes pályázók a fejlesztéseik során felmerülő kérdésekben hogyan járhatnak el a gyakorlatban - adta hírül a Miniszterelnökség.

Szőke Mátyás a 2017. Év Bortermelője

Az Év Bortermelője díj 27 éves történetében először nyert borász a Mátrai borvidékről. Szőke Mátyás kiváló boraival és a rengeteg munkával elért szerteágazó életművével méltán érdemelte ki az elismerő címet.

Ismét módosult az agrár-környezetgazdálkodási felhívás

A kettős finanszírozás elkerülése érdekében módosult az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés című (VP4-10.1.1-16 kódszámú és a VP4-10.1.1-15 kódszámú) felhívások dokumentációja.

Szántsanak jól!

A talajműveléssel is alkalmazkodnunk kell a klímaváltozás hatásaihoz - derült ki Birkás Márta kecskeméti előadásából a FruitVeB évzáró szakmai rendezvényén. A Szent István Egyetem professzora a víz és a humusz megőrzését segítő módszerek alkalmazását szorgalmazta, mondván mindig olyan beavatkozást végezzünk, ami nem rontja a talajszerkezetet.

Vannak még nyitott támogatási jogcímek a díszkertészek számára

A Vidékfejlesztési Programban a kertészetfejlesztési támogatások közül a dísznövénytermesztők körében az üveg- és fóliaház-építési támogatás volt a legnépszerűbb - hallhattuk Nagy Attilától, a Miniszterelnökég Agrár-vidékfejlesztési Államtitkársága EMVA Stratégiai Főosztályának vezetőjétől bükfürdői szakmai rendezvényen.

Fábiánsebestyéni paradicsomrekord

Nagy Zoltánnak sikerült, ami eddig még senkinek hazánkban: egyhektáros üvegházában négyzetméterenként 78,4 kilogramm paradicsomot szedtek, és ezzel saját tavalyi csúcsát is megdöntötte a fábiánsebestyéni kertész, több, mint 9 kilogrammal.

Növekedhet a kkv-export?

Összefogás, a feldolgozás erősítése, valamint a kis- és középvállalkozások exportra ösztönzése kellene leginkább a versenyképesség átfogó javításához – hangzott el a Világgazdaság által a témában tartott konferencián Budapesten.

Bebizonyították: lehet búzát termelni napelemek alatt is

Először arattak búzát, kaszáltak lóherét a németek a kísérleti napelemmezőn. Az eredmény: burgonya, a búza és a zeller terméshozam-vesztesége 18-19 százalék között alakult, amit azonban ellensúlyoz az energiatermelésből származó bevétel. És megszületett az agrofotovoltaika, melynél a napelemek hasznosítása és termőföld termelékenyebbé tétele egyformán fontos cél.

Kína lehetőségeket rejt magában

Lehetőségnek, és nem fenyegetésnek kell tekinteni azt, hogy Kína tőkével jelenik meg Európában – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kína és 16 közép-kelet-európai ország Budapesten megrendezett csúcstalálkozóján.