Back to top

Tudás és integráció az élelmiszergazdaság jövőjének kulcsa

A hazai élelmiszergazdaság versenyképességének javításához elengedhetetlenek az alkalmanként komoly összegeket felemésztő technológiai fejlesztések, ugyanakkor ez csak egy eleme a sikernek – derült ki az Agrárakadémia délutáni kerekasztalbeszélgetésén.

Az élelmiszergazdaság számos területén komoly technológiai lemaradásokat kell záros határidőn belül behozni, ha talpon akarnak maradni a hazai piaci szereplők. Ugyanakkor ez csak a megfelelő piacismeret, annak megfelelő termékfejlesztés révén hozza meg a kívánt eredményt – hangsúlyozta Csányi Attila, a Bonafarm csoport vezérigazgatója a Magyar Mezőgazdaság Kiadó és a Herman Ottó Intézet által szervezett Agrárakadémia délutáni kerekasztal beszélgetésén. Mint mondta, olykor még a saját kollégáit is győzködnie kell az egyes piacokra szánt egyedi termékfejlesztések szükségességéről – és ez a hazai élelmiszeriparban nem ritka meggyőződés. Vagyis általános szemléletváltásra, emellett beruházásokra, valamint több és jobb értékesítőre is szükség van a versenyképesség fokozásához.

Kerekasztal beszélgetés az Agrárakadémián
Kerekasztal beszélgetés az Agrárakadémián
Gombos Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint a külpiaci érvényesülésnél egyértelműen előnyt jelent – főleg az EU-n kívüli relációkban -, ha alapos piacfelmérés és célpiaci partnerkeresés előzi meg a valódi offenzívát. Ekkor ugyanis az e piacokon egyébként kimutatható piaci előnyt jelentő szigorú hazai élelmiszerbiztonsági gyakorlat partnerországbeli elismertetése, valamint a vonatkozó (gyakorta a saját piacok védelmére is használt) állategészségügyi, illetve élelmiszerbiztonsági engedélyek megszerzése is gyorsabban megy a célországban. Ez utóbbi megszerzésében egyébként a szaktárca is segíti a cégeket.

 

Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja ezt annyival toldotta meg, hogy az általános szakmai képzettségi szint, és a termeléssel kapcsolatos szemléletváltás a teljes agrárgazdaságban nélkülözhetetlen a talponmaradáshoz, illetve a fenntartható, környezetvédelmi szempontokra is ügyelő és egyúttal versenyképes gazdálkodáshoz.

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet nyugalmazott főigazgatója szerint az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján kizárható, hogy alulról, önerőből szerveződő, piacképes árumennyiséget előállítani és értékesíteni képes integrációk jöjjenek létre. Épp ezért lehet létjogosultsága, hogy a nagyobb feldolgozóipari szereplők szervezzék meg a vertikális integrációkat, ahol a beszállítókat is piacképes, versenyképes tudáshoz segítik a nagyobb vállalatok. Ebben érdemes lenne támogatni a piaci szereplőket – mondta Kapronczai. Szavai szerint az élelmiszeripar az elmúlt időszakban beszorult egy erős politikai érdekérvényesítő képességű mezőgazdaság, és egy erős gazdasági érdekérvényesítő képességű kereskedelem közé, és nem tudott kibontakozni.

Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakban elsikkadt egy valóban jó integrációs törvény kidolgozásának lehetősége, ami a földforgalmi törvény elfogadása idején még napirenden volt az üzemtörvénnyel együtt. Ahogyan az is, hogy a SAPARD program óta hazánkba érkező mintegy 3 ezer milliárdnyi agrár-vidékfejlesztésre érkezett forrás felhasználása során kevésbé érvényesült az az elv, hogy az megítélt támogatások koncentráltan a hosszabb távon gazdasági fejlődést, további tőkevonzást generáló beruházásokra, esetleg integrációk, együttműködések kialakítására fordítódjanak – mondta Kapronczai István.

A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Programban a jogcímek számának csökkentésével már a koncentráltabb forrásfelhasználás felé mozdult el a forrástervezés, még ha az alacsonyabb STÉ értékkel bíró szereplők támogatásának előtérbe helyezése rontotta is az előbbi törekvés hatékonyságát - tette hozzá.
 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pályázatok mozgatják a géppiacot idén is

Kétévi visszaesés után 2017-ben végre magára talált, és újra növekedésnek indult a hazai mezőgép-piac, és a prognózisok szerint idén is folytatódhat a bővülés. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet júniusi Agrárpiaci Információk című kiadványának gépértékesítési adataiból azonban az látszik, hogy átalakulóban van a gépkereslet.

Lendületet kapott tavaly a haltermelés

Megugrott tavaly az étkezési pontytermelés, 18,6 százalékkal nagyobb volt a tógazdaságok kibocsátása. Az étkezési célra szánt ragadazóhalak lehalászása viszont tovább csökkent.

A biomassza alapú gazdaság lehetőségeit kutatják

Ötödével növelné idei árbevételét a Bay Zoltán Kutatóintézet. A 25 éves állami nonprofit társaság a külföldi piacra kíván lépni. A napokban elnyert egy 3 millió eurós uniós biomassza-pályázatot.

Sertéspestis: az vár ránk is, ami a lengyelekkel történt?

A lengyelországi tapasztalatok hasznosak lehetnek az afrikai sertéspestis (ASP) magyarországi kezelésében. Bár ott nem számolták még fel a betegséget, de a sertéságazatban tevékenykedőknek meg kellett tanulniuk együtt élni vele.

A támogatást kérő gazdák hatodánál talált hibákat a kincstár

Előzetes ellenőrzéssel segíti a Magyar Államkincstár az egységes kérelmet benyújtott gazdálkodókat, és megkezdődött a hibákról értesítő végzések kiküldése is.

A gabonafélék vetésterülete nőtt, a zöldségféléké csökkent

Az AKI elkészítette – a kamara falugazdászai által szolgáltatott adatok alapján – a tavaszi mezőgazdasági munkák állásáról szóló tájékoztató jelentését. A megyék többségében a tavaszi munkák a végéhez közeledtek május közepére.

Módosult a vidékfejlesztési projektek sikeres megvalósítását segítő tájékoztató

A gazdák vidékfejlesztési beruházásainak eredményes megvalósítása érdekében módosult az EMVA Irányító Hatóság, vidékfejlesztési projekteket érintő tájékoztatója. A Széchenyi2020 honlapon elérhető iránymutatás a nyertes pályázók számára a fejlesztéseik során felmerülő kérdésekben nyújt segítséget.

Május 31-ig még szankciómentes a támogatási kérelem módosítása

A Vidékfejlesztési Programban szereplő VP3-14.1.1.-16 kódszámú „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” esetében a május 15-ig beadott kérelmek még május 31-ig szankciómentesen módosíthatók, tehát növelhető az állatlétszám, illetve a megkezdett kérelemhez új egyed is felvihető.

Jó évkezdés a magyar vágóhidaknál

Nagyot nőtt a vágóhidak teljesítménye az év elején, szinte minden állatfajból többet dolgoztak fel, mint egy évvel korábban. A legnagyobb növekedést a baromfi- és a juhágazatban mutatta a statisztika.

A kapu mindig nyitva áll

A 2018-as „Az Év Tanyája” felhíváshoz vezető utat az előző évi győztesek taposták ki, akik nemcsak a tanyasi életet választók számára szolgálhatnak jó példával – az állatokhoz, a természethez és a hagyományokhoz fűződő viszonyuk mindenki számára tanulságos lehet. A nyertesek közül elsőként a berettyóújfalui Szász Tanyát mutatjuk be, mely az „Az Év Hagyományőrző Tanyája” díj büszke birtokosa.