Back to top

Ösztönző lengyel adórendszer

Óriásit fejlődött a lengyel kertészet az utóbbi évtizedekben, és ebben nagy szerepet játszott az adózási rendszer is. A miénknél jóval alacsonyabb általános forgalmi adó és egyszerűbb könyvelés ösztönözte a korszerűsítést, egyúttal növelte a lengyel kertészek versenyelőnyét az európai piacokon. A rendszer néhány összetevőjét Szőriné Zielinska Alicja már több szakmai fórumon felvázolta, például a Zsendülés III. Kertészeti Konferencián is, ahol egy sikeres lengyel paradicsomtermesztő is bemutatkozott.

Lengyelországban a mezőgazdasági termékek és szaporítóanyagok 3 százalékos általános forgalmi adóját négy éve emelték 5 százalékra. A feldolgozott és ezáltal már élelmiszernek minősülő zöldségek áfája 8 százalék, és ekkora forgalmi adó terheli a mezőgazdasági alapanyagokat, szolgáltatásokat is. A mezőgazdasági gépekre és az energiára vonatkozó legnagyobb áfakulcs is kevesebb mint nálunk, 23 százalék. Az alacsony áfa nem csábította a termelőket a feketekereskedelemre, és tetemesen növelte előnyüket például a magyar kertészekkel szemben.

Ösztönző lengyel adórendszerA többi adónem is kedvez a lengyel kertészeteknek. Több lehetőség közül választhatják ki a számukra legelőnyösebbet. A kisebb gazdaságoknak, 12 millió forint árbevételig könyvelést sem kell vezetniük. A szántóföldi kultúrákat termesztők értékesíthetnek felvásárlási jegyre, abban az esetben nyereségadó nincs, sőt a legtöbb településen a helyi földadót is elengedik. A termelő az áru értékén kívül a felvásárlási jegy 7 százalékának megfelelő visszatérítést is kap, ha az összeget átutalással egyenlítették ki. Ha bejelentkezik az áfakörbe, akkor már számlatömbbel kell rendelkeznie és 5 százalékos a visszatérítés, viszont az értékesített termék és a vásárolt gépek vagy berendezések áfájának a különbségét is visszaigényelheti. A lengyel állam ezzel a burkolt segítséggel is a fejlesztésre ösztönzi a kertészeti termelőket. A rendszer érdekeltté tette őket abban, hogy számlával vásároljanak, hiszen így visszaigényelhették az áfát, és a banki hitelhez is fontos volt kellő árbevételt kimutatni. Az áfakörből öt év után lehet kijelentkezni.

Ösztönző lengyel adórendszerEgyszerű, átlátható

A nagyobb jövedelmet termelő ágazatokban, mint a hajtatás, gombatermesztés, méhészet, nemesítés elvárják az adózást, de a hazaitól eltérően, termesztési egység alapján. 100 négyzetméternél nagyobb hajtatófelület esetén már kötelező a területalapú nyereségadó, attól függetlenül, hogy a növényházban ténylegesen hajtatnak-e. Fűtött üvegházban hajtatott zöldség esetében a vélelmezett/elvárt éves árbevétel négyzetméterenként 327, dísznövénynél 879, fűtetlen üvegházban, fóliában zöldség esetén 201, dísznövénynél 654 forint. A gombaházaknál pedig 377 forint. A fizetendő adó 6,5 millió forint árbevételig 18 százalék, afölött 32.

Ebben a rendszerben költséget nem számolhatnak el, de olyan elszámolást is választhatnak, ahol a szükséges alaptételek könyvelésével az adó alapja a tiszta nyereség. A lengyel mezőgazdasági termelők 60-65 százaléka ezt, az akár egyetlen kockás füzetben is vezethető egyszerűsített könyvelést végzi. Ehhez ugyancsak áfakörösnek kell lenni, az éves árbevétel pedig nem haladhatja meg a 378 millió forintot. Az adózás alapját az árbevétel és a költségek különbözete adja.

A kétlépcsős rendszerben 6,5 millió forint nyereségig 18 százalék az adó, afölött 32. Választható az úgynevezett lineáris adózás is, amely szerint az árbevételtől függetlenül 19 százalék adót fizet a termelő, de nem érvényesítheti a foglalkoztatottak után járó adókedvezményt. A hazai könyveléshez hasonlóan kötelező nyilvántartani a tárgyi eszközöket, immateriális javakat, dolgozókat. A beruházások költsége azonban már az első évben teljes összegben leírható.

Ennél bonyolultabb, kettős könyvelés csak a 378 millió forintnál nagyobb bevételt elérő termelők számára kötelező, nekik egyébként már társas vállalkozásként kell működniük.

Lengyelországban a mezőgazdasági termelők egészség- és nyugdíjbiztosításának összege a művelt terület nagyságától függően változik. 50 hektárig a nem csak mezőgazdasági termelésből élők 196 ezer forintot, családtagjaik pedig 117 ezer forintot fizetnek be évenként. Szintén 117 ezer forint a kizárólag mezőgazdasági termeléssel foglalkozók biztosítása, az utána járó nyugdíj azonban ott sem túl magas, havonként 75-90 ezer forint.

Ösztönző lengyel adórendszerAz elsők közt

Piotr Florianczyknak már a nagyszülei is termesztettek paradicsomot, kezdetben fóliában talajon, majd a jobb termésminőség reményében 1974-ben megépítették az első, Hollandiából vásárolt bontott üvegházat. Később a szülei is bekapcsolódtak a munkába, 1988-ban pedig 0,6 hektárosra bővítették az üvegháztelepet. Hollandiából vásárolták a 15 méter széles egyhajós használt üvegházakat is. Akkor alapították meg a Pomidorki Mezőgazdasági és Kertészeti Farmot, melyben már a család három nemzedéke dolgozik együtt. A kezdetektől arra törekedtek, hogy jó minőségű és ízletes paradicsomot vigyenek a piacra, emiatt 1993-ban az elsők közt átálltak a kőzetgyapotos termesztésre, és a tökéletes beporzásért poszméheket telepítettek a házakba.

A versenyben maradáshoz szükséges fejlesztés érdekében 2002-ben megvásárolták a szomszédos telkeket, és két ütemben tovább bővítették a telepet. 2004-ben 2, majd két évvel később újabb 1,5 hektáros, 4,5 méter vápamagasságú, immár új holland üvegházat építettek. Újítók voltak, mert abban a termesztőberendezésben alakították ki Lengyelországban az első zárt csatornát.

Újabb közel tíz év elteltével megint kinőtték a területet, ezért 2013-ban 3, majd tavaly 2,5 hektáros üvegházat építettek. Ezek már 5,5 méter vápamagasságúak, és a legkorszerűbb technológiával fölszereltek. Kizárólag Grodan Master kőgyapoton termesztenek, és az állományt a Koppert biológiai módszereivel védik a kártevőktől, így a fogyasztók igényeihez alkalmazkodva bármikor szedhetnek. Néhány alkalmazottnak kizárólag a monitorozás a feladata, figyelik a növények egészségi állapotát, a kártevők megjelenését, hogy szükség esetén minél hamarabb beavatkozhassanak.

Az állomány jó erőnlétben tartásához a fejlődési szakaszhoz igazítják a tápanyag-utánpótlást, és a növényápolási munkákkal is segítik a vegetatív-generatív egyensúly kialakulását. Mindenütt klímakomputer vezérli a környezeti tényezőket. A technológia fontos részei a növénymérlegek, a súly alapján döntenek az öntözés indításáról, a drént visszaforgatják. Egykor olajjal, ma viszont már az egész telepen a gazdaságosabb szénporral fűtenek.

Ösztönző lengyel adórendszerA kertészet GlobalGAP minőségbiztosítással rendelkezik. A leszedett paradicsomot a kocsikról közvetlenül a vásárló által meghatározott csomagolóegységbe teszik, így a bogyókat csak a szedő keze érinti, mielőtt azokat a saját kamionokkal beszállítják az áruházakba.

A termelő szerint a kertészet szaktanácsadójának is köszönhető, hogy az eredményeik folyamatosan javulnak. A jelenlegi 9 hektáron évenként 5 millió kilogramm paradicsomot termesztenek. Ez körülbelül 33 millió bogyó, a lengyel fogyasztók ugyanis a nagyobb paradicsomokat kedvelik.

A telep 80 százalékán a Lengyelországban népszerű rózsaszín bogyójú fajtákat termesztik, az aromás, illatos, vékony héjú paradicsomért a vásárlók hajlandók többet fizetni. Főként az áruházak kérésére azonban a hagyományos fajtákat is termesztik, a gömbölyű piros bogyók ugyanis hosszabban pulton tarthatók. Legújabban a szilvaparadicsomot is fölvették a választékukba, a mutatós prémium terméket lapos kartonokba csomagolva kezdik bevezetni a piacra. Piotr Florianczyk szerint termékeiknek a hagyományosan jó íz és a kiváló minőség mellett nagy értéke, hogy a biológiai növényvédelemnek köszönhetően biztosan egészséges, és a szedést követő 24 órán belül megérkezik a vevőhöz.

A Varsótól 20 kilométerre működő cég terméke a termesztési időszaktól függő-
en Európa több országába is eljut. A 30 éves tapasztalat és tudás birtokában bátran hirdetik paradicsomukat a Mniam, Mniam! logóval.

Erős feldolgozóipar

A mintegy 38 millió lakosú országban 2,38 millióan dolgoznak a mezőgazdaságban, ez a népesség 6,2, a foglalkoztatottaknak pedig a 15,3 százaléka. A mezőgazdasági termelés szinte teljes egészében magánkézben összpontosul, egy főre 5,6 hektár, azaz viszonylag kevés terület jut. A gazdaságok mérete azonban országrészenként eltérő, észak felé haladva fokozatosan nő. A zöldség- és gyümölcstermesztésben az átlagos gazdaságméret 2,7 hektár, de 100-200 hektáros kertészeti üzemek is működnek. A hajtató kertészetek 5-50 hektár közöttiek. A statisztikai adatok szerint a mezőgazdasági dolgozók többet keresnek a 300 ezer forint körüli átlagos fizetésnél, ezt azonban az érintettek vitatják. A termeléshez erős feldolgozóipar társul, a mezőgazdasági termékek 68 százalékát feldolgozva értékesítik, hazánkba is sok szárított és konzervterméket szállítanak.

Zöldséghajtatásban a lengyelek az ötödik helyen állnak az Európai Unióban, a termesztés eredményességét tekintve pedig az élen járó Hollandiát és Belgiumot követik. Az 5800 hektáros hajtatófelületből 1950 hektár üvegház, amiből 1400 hektáron a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák, szemben a hasonló hazai mintegy 50 hektárral. A termelői szervezetek Lengyelországban is az európai uniós csatlakozással alakultak, de kissé másként működnek, mint nálunk. Általában 5-10, azonos zöldség- vagy gyümölcsfélét termesztő kertész hozta létre a tészt, és elsősorban a gépesítést, tárolást oldották meg közösen.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakmai napot szervez a NAIK kezdő diótermesztők számára

Napjainkban nagy az érdeklődés a diótermesztés iránt, sokan akarnak belekezdeni, de nincs hozzá elég információjuk. Ezt fölismerve szervez kezdőknek diótermesztési szakmai napot a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Érdi Kutató Állomása. A képzést 10 fő jelentkezése esetén indítják el 2017. november 8-án csütörtökön 10 órától. Jelentkezési határidő 2018. október 19.

Rossz hatással volt az időjárás a hagymafélék termesztésére

Rossz hatással volt a száraz időjárás a hagymafélék és a burgonya termesztésére, miközben jó évet zárt a napraforgó és a paradicsom - közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója vasárnap az M1 aktuális csatornán.

A kékhüvelycserje és az akebi

Az akebifélék családjába kilenc nemzetség mintegy 50 faja tartozik. Egyetlen kivétellel (Decaisnea) valamennyien örökzöld vagy lombhullató, fásszárú kúszónövények, liánok.

Az ország legnagyobb és legboldogabb tökei

Valószínűleg nem csak az országban a legnagyobb, de a legboldogabb tökök is Keszler László gárdonyi kertjében teremnek. A most hétvégi rácalmási tökfesztiválon idén is megvédte tökkirályi címét a gazda, akinek sok gondozási titka van Ezek közül azonban talán a leglényegesebb az odafigyelés, mellyel szeretett növényeit gondozza.

Lesz elég az értékes csonthéjasból

Már javában tart a dió betakarítása Magyarországon. Átlagos mennyiségre és megfelelő minőségre számít a FruitVeb Magyar Zöldség-, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója.

A belföldi piacra megy a körte Kanizsáról

Lassan befejeződik a körte betakarítása a Gyümölcskert Zrt.-nél. A termés túlnyomó többségét ma már a belföldi piacokon értékesíti a cég.

Melyik a legszebb dió?

Először rendeznek Országos Dió Szépségversenyt Somogyapátiban a Diós Kertvendéglőben, ahol évek óta Diófesztivált tartanak. A bírálatra bárki beküldheti szépnek, értékesnek vélt gyümölcseit október 1-6. közt a Diós Kertvendéglőbe. A minták számától függően több zsűri bírálja el szakmai szempontok szerint a diófajtákat, az eredményhirdetésre október 6-án, szombaton 14 órakor kerül sor.

Növényvédelmi előrejelzés – mindenki a moníliára panaszkodik

Zajlik a szőlő- és gyümölcsszüret, de már a következő idényre is gondolni kell, egyebek között azzal, hogy nem hagyjuk a fán a moníliás termést, és szükség esetén őszi olajos lemosó permetezést is bevetünk. Puszpángmoly-fronton sem árt az éberség.

Több mint 2 hektárral bővíti palántanevelő-felületét az Árpád-Agrár Zrt.

A szentesi Árpád-Agrár Zrt. az elmúlt néhány évben egymás után építette korszerű, termálvíz-fűtésű hajtatóházait. Decemberi átadással pedig összesen 22 ezer négyzetméterrel bővül a palántanevelő ágazata a szegvári telephelyén. A beruházás segíthet abban, hogy az országosan megnövekedett hajtatófelület miatti nagyobb palántaigényt minél nagyobb arányban itthonról elégítsük ki.

Bérelhető babérok

A babérról legtöbbünknek a győztesek jutalmául adott koszorú vagy a karakteres konyhai fűszer jut az eszébe. A babérból azonban elegáns dísznövény is nevelhető, amit akár királyi esküvőkre is bérbe lehet venni.