Back to top

Ösztönző lengyel adórendszer

Óriásit fejlődött a lengyel kertészet az utóbbi évtizedekben, és ebben nagy szerepet játszott az adózási rendszer is. A miénknél jóval alacsonyabb általános forgalmi adó és egyszerűbb könyvelés ösztönözte a korszerűsítést, egyúttal növelte a lengyel kertészek versenyelőnyét az európai piacokon. A rendszer néhány összetevőjét Szőriné Zielinska Alicja már több szakmai fórumon felvázolta, például a Zsendülés III. Kertészeti Konferencián is, ahol egy sikeres lengyel paradicsomtermesztő is bemutatkozott.

Lengyelországban a mezőgazdasági termékek és szaporítóanyagok 3 százalékos általános forgalmi adóját négy éve emelték 5 százalékra. A feldolgozott és ezáltal már élelmiszernek minősülő zöldségek áfája 8 százalék, és ekkora forgalmi adó terheli a mezőgazdasági alapanyagokat, szolgáltatásokat is. A mezőgazdasági gépekre és az energiára vonatkozó legnagyobb áfakulcs is kevesebb mint nálunk, 23 százalék. Az alacsony áfa nem csábította a termelőket a feketekereskedelemre, és tetemesen növelte előnyüket például a magyar kertészekkel szemben.

Ösztönző lengyel adórendszerA többi adónem is kedvez a lengyel kertészeteknek. Több lehetőség közül választhatják ki a számukra legelőnyösebbet. A kisebb gazdaságoknak, 12 millió forint árbevételig könyvelést sem kell vezetniük. A szántóföldi kultúrákat termesztők értékesíthetnek felvásárlási jegyre, abban az esetben nyereségadó nincs, sőt a legtöbb településen a helyi földadót is elengedik. A termelő az áru értékén kívül a felvásárlási jegy 7 százalékának megfelelő visszatérítést is kap, ha az összeget átutalással egyenlítették ki. Ha bejelentkezik az áfakörbe, akkor már számlatömbbel kell rendelkeznie és 5 százalékos a visszatérítés, viszont az értékesített termék és a vásárolt gépek vagy berendezések áfájának a különbségét is visszaigényelheti. A lengyel állam ezzel a burkolt segítséggel is a fejlesztésre ösztönzi a kertészeti termelőket. A rendszer érdekeltté tette őket abban, hogy számlával vásároljanak, hiszen így visszaigényelhették az áfát, és a banki hitelhez is fontos volt kellő árbevételt kimutatni. Az áfakörből öt év után lehet kijelentkezni.

Ösztönző lengyel adórendszerEgyszerű, átlátható

A nagyobb jövedelmet termelő ágazatokban, mint a hajtatás, gombatermesztés, méhészet, nemesítés elvárják az adózást, de a hazaitól eltérően, termesztési egység alapján. 100 négyzetméternél nagyobb hajtatófelület esetén már kötelező a területalapú nyereségadó, attól függetlenül, hogy a növényházban ténylegesen hajtatnak-e. Fűtött üvegházban hajtatott zöldség esetében a vélelmezett/elvárt éves árbevétel négyzetméterenként 327, dísznövénynél 879, fűtetlen üvegházban, fóliában zöldség esetén 201, dísznövénynél 654 forint. A gombaházaknál pedig 377 forint. A fizetendő adó 6,5 millió forint árbevételig 18 százalék, afölött 32.

Ebben a rendszerben költséget nem számolhatnak el, de olyan elszámolást is választhatnak, ahol a szükséges alaptételek könyvelésével az adó alapja a tiszta nyereség. A lengyel mezőgazdasági termelők 60-65 százaléka ezt, az akár egyetlen kockás füzetben is vezethető egyszerűsített könyvelést végzi. Ehhez ugyancsak áfakörösnek kell lenni, az éves árbevétel pedig nem haladhatja meg a 378 millió forintot. Az adózás alapját az árbevétel és a költségek különbözete adja.

A kétlépcsős rendszerben 6,5 millió forint nyereségig 18 százalék az adó, afölött 32. Választható az úgynevezett lineáris adózás is, amely szerint az árbevételtől függetlenül 19 százalék adót fizet a termelő, de nem érvényesítheti a foglalkoztatottak után járó adókedvezményt. A hazai könyveléshez hasonlóan kötelező nyilvántartani a tárgyi eszközöket, immateriális javakat, dolgozókat. A beruházások költsége azonban már az első évben teljes összegben leírható.

Ennél bonyolultabb, kettős könyvelés csak a 378 millió forintnál nagyobb bevételt elérő termelők számára kötelező, nekik egyébként már társas vállalkozásként kell működniük.

Lengyelországban a mezőgazdasági termelők egészség- és nyugdíjbiztosításának összege a művelt terület nagyságától függően változik. 50 hektárig a nem csak mezőgazdasági termelésből élők 196 ezer forintot, családtagjaik pedig 117 ezer forintot fizetnek be évenként. Szintén 117 ezer forint a kizárólag mezőgazdasági termeléssel foglalkozók biztosítása, az utána járó nyugdíj azonban ott sem túl magas, havonként 75-90 ezer forint.

Ösztönző lengyel adórendszerAz elsők közt

Piotr Florianczyknak már a nagyszülei is termesztettek paradicsomot, kezdetben fóliában talajon, majd a jobb termésminőség reményében 1974-ben megépítették az első, Hollandiából vásárolt bontott üvegházat. Később a szülei is bekapcsolódtak a munkába, 1988-ban pedig 0,6 hektárosra bővítették az üvegháztelepet. Hollandiából vásárolták a 15 méter széles egyhajós használt üvegházakat is. Akkor alapították meg a Pomidorki Mezőgazdasági és Kertészeti Farmot, melyben már a család három nemzedéke dolgozik együtt. A kezdetektől arra törekedtek, hogy jó minőségű és ízletes paradicsomot vigyenek a piacra, emiatt 1993-ban az elsők közt átálltak a kőzetgyapotos termesztésre, és a tökéletes beporzásért poszméheket telepítettek a házakba.

A versenyben maradáshoz szükséges fejlesztés érdekében 2002-ben megvásárolták a szomszédos telkeket, és két ütemben tovább bővítették a telepet. 2004-ben 2, majd két évvel később újabb 1,5 hektáros, 4,5 méter vápamagasságú, immár új holland üvegházat építettek. Újítók voltak, mert abban a termesztőberendezésben alakították ki Lengyelországban az első zárt csatornát.

Újabb közel tíz év elteltével megint kinőtték a területet, ezért 2013-ban 3, majd tavaly 2,5 hektáros üvegházat építettek. Ezek már 5,5 méter vápamagasságúak, és a legkorszerűbb technológiával fölszereltek. Kizárólag Grodan Master kőgyapoton termesztenek, és az állományt a Koppert biológiai módszereivel védik a kártevőktől, így a fogyasztók igényeihez alkalmazkodva bármikor szedhetnek. Néhány alkalmazottnak kizárólag a monitorozás a feladata, figyelik a növények egészségi állapotát, a kártevők megjelenését, hogy szükség esetén minél hamarabb beavatkozhassanak.

Az állomány jó erőnlétben tartásához a fejlődési szakaszhoz igazítják a tápanyag-utánpótlást, és a növényápolási munkákkal is segítik a vegetatív-generatív egyensúly kialakulását. Mindenütt klímakomputer vezérli a környezeti tényezőket. A technológia fontos részei a növénymérlegek, a súly alapján döntenek az öntözés indításáról, a drént visszaforgatják. Egykor olajjal, ma viszont már az egész telepen a gazdaságosabb szénporral fűtenek.

Ösztönző lengyel adórendszerA kertészet GlobalGAP minőségbiztosítással rendelkezik. A leszedett paradicsomot a kocsikról közvetlenül a vásárló által meghatározott csomagolóegységbe teszik, így a bogyókat csak a szedő keze érinti, mielőtt azokat a saját kamionokkal beszállítják az áruházakba.

A termelő szerint a kertészet szaktanácsadójának is köszönhető, hogy az eredményeik folyamatosan javulnak. A jelenlegi 9 hektáron évenként 5 millió kilogramm paradicsomot termesztenek. Ez körülbelül 33 millió bogyó, a lengyel fogyasztók ugyanis a nagyobb paradicsomokat kedvelik.

A telep 80 százalékán a Lengyelországban népszerű rózsaszín bogyójú fajtákat termesztik, az aromás, illatos, vékony héjú paradicsomért a vásárlók hajlandók többet fizetni. Főként az áruházak kérésére azonban a hagyományos fajtákat is termesztik, a gömbölyű piros bogyók ugyanis hosszabban pulton tarthatók. Legújabban a szilvaparadicsomot is fölvették a választékukba, a mutatós prémium terméket lapos kartonokba csomagolva kezdik bevezetni a piacra. Piotr Florianczyk szerint termékeiknek a hagyományosan jó íz és a kiváló minőség mellett nagy értéke, hogy a biológiai növényvédelemnek köszönhetően biztosan egészséges, és a szedést követő 24 órán belül megérkezik a vevőhöz.

A Varsótól 20 kilométerre működő cég terméke a termesztési időszaktól függő-
en Európa több országába is eljut. A 30 éves tapasztalat és tudás birtokában bátran hirdetik paradicsomukat a Mniam, Mniam! logóval.

Erős feldolgozóipar

A mintegy 38 millió lakosú országban 2,38 millióan dolgoznak a mezőgazdaságban, ez a népesség 6,2, a foglalkoztatottaknak pedig a 15,3 százaléka. A mezőgazdasági termelés szinte teljes egészében magánkézben összpontosul, egy főre 5,6 hektár, azaz viszonylag kevés terület jut. A gazdaságok mérete azonban országrészenként eltérő, észak felé haladva fokozatosan nő. A zöldség- és gyümölcstermesztésben az átlagos gazdaságméret 2,7 hektár, de 100-200 hektáros kertészeti üzemek is működnek. A hajtató kertészetek 5-50 hektár közöttiek. A statisztikai adatok szerint a mezőgazdasági dolgozók többet keresnek a 300 ezer forint körüli átlagos fizetésnél, ezt azonban az érintettek vitatják. A termeléshez erős feldolgozóipar társul, a mezőgazdasági termékek 68 százalékát feldolgozva értékesítik, hazánkba is sok szárított és konzervterméket szállítanak.

Zöldséghajtatásban a lengyelek az ötödik helyen állnak az Európai Unióban, a termesztés eredményességét tekintve pedig az élen járó Hollandiát és Belgiumot követik. Az 5800 hektáros hajtatófelületből 1950 hektár üvegház, amiből 1400 hektáron a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák, szemben a hasonló hazai mintegy 50 hektárral. A termelői szervezetek Lengyelországban is az európai uniós csatlakozással alakultak, de kissé másként működnek, mint nálunk. Általában 5-10, azonos zöldség- vagy gyümölcsfélét termesztő kertész hozta létre a tészt, és elsősorban a gépesítést, tárolást oldották meg közösen.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekordmennyiségre számíthatnak idén a hajtató kertészetek

Az idén kisebb termőterületről a tavalyinál várhatóan több hajtatott zöldséget takaríthatnak be a termelők a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szerint.

Történeti kertek, kastélyparkok napja először Magyarországon

Idén először, a Miniszterelnökség szervezésében megvalósuló Kulturális Örökség Európai Éve 2018 keretében Magyarország is csatlakozik a Randevú a kertben „Rendez-vous aux jardins” európai szintű több napos rendezvényhez a Történeti kertek, kastélyparkok napjával. 2018 júniusának első hétvégéjén lesz a Történeti kertek, kastélyparkok napja.

Vénusz könnyei, a szellőrózsák

A virág kelyhében kis tündérek ülnek, akik eső ellen fehér lepelbe burkolóznak, mondják egyes népek. Az ókori görögök szerint pedig Anemos, a szél kora tavasszal előreküldi a jöttét jelző hírnökeit. De az is lehet, hogy az erdők alján barangoló, Adoniszt sirató Vénusz könnyei váltak apró virágokká. Talán már mindenki kitalálta, hogy a szellőrózsákról szeretnék szólni.

Lehet-e nálunk padlizsánt termeszteni?

Annak ellenére, hogy évről-évre, ha szerényen is, de növekszik a padlizsán iránti érdeklődés, Magyarországon még mindig a zöldségkülönlegességek közé sorolják. Sokan ebből arra következtetnek, hogy a világon is ritkaságnak számító növényről van szó.

Már elérhetőek a hajtatott magyar zöldségek

A kora tavaszi zord időjárás kevésbé érintette a zöldséghajtatást, így áprilistól már a teljes választéka elérhető a korai magyar zöldségeknek. Az import termékeket fokozatosan váltják le a magyar termékek, melyek mind ízben, mind frissességben felülmúlják az importot.

Kertészek és kertépítők a Construma Kerten

Szerdán, április 11-én nyitja meg kapuit a 37. Construma kiállítás a Budapesti Vásárközpontban. Bruttó 44 ezer négyzetméteren, 5 kiállítási csarnokban és a szabad területeken csaknem 600 kiállító várja a szakembereket szerdán és csütörtökön, a hét 3 utolsó napján pedig az építkező, felújító nagyközönséget is. 18 országból 85 külföldi kiállító érkezik a nagy seregszemlére.

Régi fajták újjászületése

Az utóbbi években felkapottá váltak a régi falusi portákon, szőlőhegyeken gondozás nélkül is bőséges, egészséges, jóízű termést nevelő gyümölcs-tájfajták. Ezeket a gazdálkodó ember a természet segítségével válogatta ki aszerint, hogy ami kevés törődés mellett is életképes, termőképes maradt, azt továbbszaporította.

Pollentermelő ültetvénnyel kísérleteznek Amerikában

Amerikában megszületett az első, pollentermelő cseresznye-célültetvény, amivel a tervek szerint kiváltható a vészesen csökkenő méhpopulációk munkája. A fólia alá, támrendszer mellé telepített fákról termést nem is várnak. Művelésének, és a pollengyűjtés és -kijuttatás módszereinek fejlesztéséhez a Washingtoni Gyümölcskutatási Bizottság támogatását is megkapták.

Mire jó a rizshéj?

A konténeres faiskolai termesztésben nagy gondra, a gyomosodásra jelenthet megoldást a hőkezelt rizshéj használata - írta a Floraldaily portál. Termesztési kísérletek eredménye alapján nemcsak a közeg felületére szórva használható, hanem a földkeverékbe keverve környezetbarát módon jól helyettesíti a tőzeg lazítására szolgáló, nem lebomló perlitet is.

Kóser terményközpont épül Szabolcsban

Európai kóser logisztikai központot épít az Agro Rehab Nonprofit Kft. a fényeslitkei ipari parkban. A mintegy egymilliárd forint értékű beruházás alapkövét csütörtökön helyezték el a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község határában.