Back to top

Ösztönző lengyel adórendszer

Óriásit fejlődött a lengyel kertészet az utóbbi évtizedekben, és ebben nagy szerepet játszott az adózási rendszer is. A miénknél jóval alacsonyabb általános forgalmi adó és egyszerűbb könyvelés ösztönözte a korszerűsítést, egyúttal növelte a lengyel kertészek versenyelőnyét az európai piacokon. A rendszer néhány összetevőjét Szőriné Zielinska Alicja már több szakmai fórumon felvázolta, például a Zsendülés III. Kertészeti Konferencián is, ahol egy sikeres lengyel paradicsomtermesztő is bemutatkozott.

Lengyelországban a mezőgazdasági termékek és szaporítóanyagok 3 százalékos általános forgalmi adóját négy éve emelték 5 százalékra. A feldolgozott és ezáltal már élelmiszernek minősülő zöldségek áfája 8 százalék, és ekkora forgalmi adó terheli a mezőgazdasági alapanyagokat, szolgáltatásokat is. A mezőgazdasági gépekre és az energiára vonatkozó legnagyobb áfakulcs is kevesebb mint nálunk, 23 százalék. Az alacsony áfa nem csábította a termelőket a feketekereskedelemre, és tetemesen növelte előnyüket például a magyar kertészekkel szemben.

Ösztönző lengyel adórendszerA többi adónem is kedvez a lengyel kertészeteknek. Több lehetőség közül választhatják ki a számukra legelőnyösebbet. A kisebb gazdaságoknak, 12 millió forint árbevételig könyvelést sem kell vezetniük. A szántóföldi kultúrákat termesztők értékesíthetnek felvásárlási jegyre, abban az esetben nyereségadó nincs, sőt a legtöbb településen a helyi földadót is elengedik. A termelő az áru értékén kívül a felvásárlási jegy 7 százalékának megfelelő visszatérítést is kap, ha az összeget átutalással egyenlítették ki. Ha bejelentkezik az áfakörbe, akkor már számlatömbbel kell rendelkeznie és 5 százalékos a visszatérítés, viszont az értékesített termék és a vásárolt gépek vagy berendezések áfájának a különbségét is visszaigényelheti. A lengyel állam ezzel a burkolt segítséggel is a fejlesztésre ösztönzi a kertészeti termelőket. A rendszer érdekeltté tette őket abban, hogy számlával vásároljanak, hiszen így visszaigényelhették az áfát, és a banki hitelhez is fontos volt kellő árbevételt kimutatni. Az áfakörből öt év után lehet kijelentkezni.

Ösztönző lengyel adórendszerEgyszerű, átlátható

A nagyobb jövedelmet termelő ágazatokban, mint a hajtatás, gombatermesztés, méhészet, nemesítés elvárják az adózást, de a hazaitól eltérően, termesztési egység alapján. 100 négyzetméternél nagyobb hajtatófelület esetén már kötelező a területalapú nyereségadó, attól függetlenül, hogy a növényházban ténylegesen hajtatnak-e. Fűtött üvegházban hajtatott zöldség esetében a vélelmezett/elvárt éves árbevétel négyzetméterenként 327, dísznövénynél 879, fűtetlen üvegházban, fóliában zöldség esetén 201, dísznövénynél 654 forint. A gombaházaknál pedig 377 forint. A fizetendő adó 6,5 millió forint árbevételig 18 százalék, afölött 32.

Ebben a rendszerben költséget nem számolhatnak el, de olyan elszámolást is választhatnak, ahol a szükséges alaptételek könyvelésével az adó alapja a tiszta nyereség. A lengyel mezőgazdasági termelők 60-65 százaléka ezt, az akár egyetlen kockás füzetben is vezethető egyszerűsített könyvelést végzi. Ehhez ugyancsak áfakörösnek kell lenni, az éves árbevétel pedig nem haladhatja meg a 378 millió forintot. Az adózás alapját az árbevétel és a költségek különbözete adja.

A kétlépcsős rendszerben 6,5 millió forint nyereségig 18 százalék az adó, afölött 32. Választható az úgynevezett lineáris adózás is, amely szerint az árbevételtől függetlenül 19 százalék adót fizet a termelő, de nem érvényesítheti a foglalkoztatottak után járó adókedvezményt. A hazai könyveléshez hasonlóan kötelező nyilvántartani a tárgyi eszközöket, immateriális javakat, dolgozókat. A beruházások költsége azonban már az első évben teljes összegben leírható.

Ennél bonyolultabb, kettős könyvelés csak a 378 millió forintnál nagyobb bevételt elérő termelők számára kötelező, nekik egyébként már társas vállalkozásként kell működniük.

Lengyelországban a mezőgazdasági termelők egészség- és nyugdíjbiztosításának összege a művelt terület nagyságától függően változik. 50 hektárig a nem csak mezőgazdasági termelésből élők 196 ezer forintot, családtagjaik pedig 117 ezer forintot fizetnek be évenként. Szintén 117 ezer forint a kizárólag mezőgazdasági termeléssel foglalkozók biztosítása, az utána járó nyugdíj azonban ott sem túl magas, havonként 75-90 ezer forint.

Ösztönző lengyel adórendszerAz elsők közt

Piotr Florianczyknak már a nagyszülei is termesztettek paradicsomot, kezdetben fóliában talajon, majd a jobb termésminőség reményében 1974-ben megépítették az első, Hollandiából vásárolt bontott üvegházat. Később a szülei is bekapcsolódtak a munkába, 1988-ban pedig 0,6 hektárosra bővítették az üvegháztelepet. Hollandiából vásárolták a 15 méter széles egyhajós használt üvegházakat is. Akkor alapították meg a Pomidorki Mezőgazdasági és Kertészeti Farmot, melyben már a család három nemzedéke dolgozik együtt. A kezdetektől arra törekedtek, hogy jó minőségű és ízletes paradicsomot vigyenek a piacra, emiatt 1993-ban az elsők közt átálltak a kőzetgyapotos termesztésre, és a tökéletes beporzásért poszméheket telepítettek a házakba.

A versenyben maradáshoz szükséges fejlesztés érdekében 2002-ben megvásárolták a szomszédos telkeket, és két ütemben tovább bővítették a telepet. 2004-ben 2, majd két évvel később újabb 1,5 hektáros, 4,5 méter vápamagasságú, immár új holland üvegházat építettek. Újítók voltak, mert abban a termesztőberendezésben alakították ki Lengyelországban az első zárt csatornát.

Újabb közel tíz év elteltével megint kinőtték a területet, ezért 2013-ban 3, majd tavaly 2,5 hektáros üvegházat építettek. Ezek már 5,5 méter vápamagasságúak, és a legkorszerűbb technológiával fölszereltek. Kizárólag Grodan Master kőgyapoton termesztenek, és az állományt a Koppert biológiai módszereivel védik a kártevőktől, így a fogyasztók igényeihez alkalmazkodva bármikor szedhetnek. Néhány alkalmazottnak kizárólag a monitorozás a feladata, figyelik a növények egészségi állapotát, a kártevők megjelenését, hogy szükség esetén minél hamarabb beavatkozhassanak.

Az állomány jó erőnlétben tartásához a fejlődési szakaszhoz igazítják a tápanyag-utánpótlást, és a növényápolási munkákkal is segítik a vegetatív-generatív egyensúly kialakulását. Mindenütt klímakomputer vezérli a környezeti tényezőket. A technológia fontos részei a növénymérlegek, a súly alapján döntenek az öntözés indításáról, a drént visszaforgatják. Egykor olajjal, ma viszont már az egész telepen a gazdaságosabb szénporral fűtenek.

Ösztönző lengyel adórendszerA kertészet GlobalGAP minőségbiztosítással rendelkezik. A leszedett paradicsomot a kocsikról közvetlenül a vásárló által meghatározott csomagolóegységbe teszik, így a bogyókat csak a szedő keze érinti, mielőtt azokat a saját kamionokkal beszállítják az áruházakba.

A termelő szerint a kertészet szaktanácsadójának is köszönhető, hogy az eredményeik folyamatosan javulnak. A jelenlegi 9 hektáron évenként 5 millió kilogramm paradicsomot termesztenek. Ez körülbelül 33 millió bogyó, a lengyel fogyasztók ugyanis a nagyobb paradicsomokat kedvelik.

A telep 80 százalékán a Lengyelországban népszerű rózsaszín bogyójú fajtákat termesztik, az aromás, illatos, vékony héjú paradicsomért a vásárlók hajlandók többet fizetni. Főként az áruházak kérésére azonban a hagyományos fajtákat is termesztik, a gömbölyű piros bogyók ugyanis hosszabban pulton tarthatók. Legújabban a szilvaparadicsomot is fölvették a választékukba, a mutatós prémium terméket lapos kartonokba csomagolva kezdik bevezetni a piacra. Piotr Florianczyk szerint termékeiknek a hagyományosan jó íz és a kiváló minőség mellett nagy értéke, hogy a biológiai növényvédelemnek köszönhetően biztosan egészséges, és a szedést követő 24 órán belül megérkezik a vevőhöz.

A Varsótól 20 kilométerre működő cég terméke a termesztési időszaktól függő-
en Európa több országába is eljut. A 30 éves tapasztalat és tudás birtokában bátran hirdetik paradicsomukat a Mniam, Mniam! logóval.

Erős feldolgozóipar

A mintegy 38 millió lakosú országban 2,38 millióan dolgoznak a mezőgazdaságban, ez a népesség 6,2, a foglalkoztatottaknak pedig a 15,3 százaléka. A mezőgazdasági termelés szinte teljes egészében magánkézben összpontosul, egy főre 5,6 hektár, azaz viszonylag kevés terület jut. A gazdaságok mérete azonban országrészenként eltérő, észak felé haladva fokozatosan nő. A zöldség- és gyümölcstermesztésben az átlagos gazdaságméret 2,7 hektár, de 100-200 hektáros kertészeti üzemek is működnek. A hajtató kertészetek 5-50 hektár közöttiek. A statisztikai adatok szerint a mezőgazdasági dolgozók többet keresnek a 300 ezer forint körüli átlagos fizetésnél, ezt azonban az érintettek vitatják. A termeléshez erős feldolgozóipar társul, a mezőgazdasági termékek 68 százalékát feldolgozva értékesítik, hazánkba is sok szárított és konzervterméket szállítanak.

Zöldséghajtatásban a lengyelek az ötödik helyen állnak az Európai Unióban, a termesztés eredményességét tekintve pedig az élen járó Hollandiát és Belgiumot követik. Az 5800 hektáros hajtatófelületből 1950 hektár üvegház, amiből 1400 hektáron a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák, szemben a hasonló hazai mintegy 50 hektárral. A termelői szervezetek Lengyelországban is az európai uniós csatlakozással alakultak, de kissé másként működnek, mint nálunk. Általában 5-10, azonos zöldség- vagy gyümölcsfélét termesztő kertész hozta létre a tészt, és elsősorban a gépesítést, tárolást oldották meg közösen.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növényvédelmi előrejelzés – tűzelhalásveszély

Tipikus áprilisi időjárásnak lehettünk tanúi, hűvös és meleg napok váltogatták egymást, szerencsére fagy nem volt. A szárazság a kisebb esők ellenére nem enyhült. Rajzik a cserebogár, fertőz a tűzelhalás, és kártevő rovarok egész sorával találkozhatunk.

Több szaporítóanyagot is termelhetnénk

A magyarországi gyümölcsfaiskolai termesztésre jellemző, hogy a tervezett telepítésre vonatkozó információk hiányában alul- vagy túltermelés alakul ki. A szektorra nézve mindkettő hátrányos, hiszen vagy az importnak engedünk teret, vagy a megsemmisítés okoz komoly veszteséget.

Nevezzük diborkának! Dinnye-uborka hibrid a piacon

Kedvező előjelekkel kerül kereskedelmi forgalomba Olaszországban egy vadonatúj zöldség, a dinnye és az uborka hibridje. A Meloncella di Lecce névre hallgató újdonságot a San Rocco szövetkezetben termesztik 60 hektáron. A Leveranóban működő szövetkezetben az utóbbi évtizedben megduplázódott a különlegesség termesztése, mára eléri a 4000 tonnát és a cég forgalmának tekintélyes hányadát teszi ki.

Aranykoronánként 10 tonna burgonya

„Feltétlenül a bankszférába mennék – természetesen csak akkor, ha újrakezdhetném az egészet. Bár hozzáteszem, hogy a mezőgazdaságtól akkor sem távolodnék el.” Puskás Ferenc zákányszéki gazdálkodó lepett meg ezzel a válasszal, amikor beszélgetésünk végén megkérdeztem, vajon elfelejtettem-e valamit szóba hozni.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

A világ legszebb kertjei

Egy virágokkal teli, illatos kertnél nincs is inspirálóbb és megnyugtatóbb közeg. A világ legszebb kertjei árulkodnak a hely kultúrájáról és történelméről. Tanítanak és elvarázsolnak.

Újra felívelőben a hazai biotermesztés

„A magyar biotermesztés dinamikusan fejlődő terület”-szögezte le Drexler Dóra, az ágazat helyzetét és fejlődési lehetőségeit értékeltő sajtótájékoztatón. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője a magyar bio ágazat kutatását, ellenőrzését végző, és érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetekkel, valamint biogazdálkodókkal tekintette át a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetét.

Fagykár és aszály a Délvidéken

A március utolsó hetében jelentkezett -6-8 Celsius-fokos fagy felkészületlenül érte a délvidéki gyümölcstermelők többségét. Elmaradt a nagyszülők idejében még rendre elvégzett füstöléses védekezés.

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.