0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Vegyes mézszezonra számít a kisújszállási gazda

Negyedszázada méhészkedik a kisújszállási Herczeg János. Már két fia és a lánya is beletanult a szakmába, ők a segítői. Az idei kemény tél az ő állományát kevésbe viselte meg, de van, akinek jócskán pusztultak el méhei a környéken…

– A városban ma már harmincnál többen méhészkednek, sokan huszon-harminc családdal foglalkoznak, de vannak száz család feletti méhészek is. Méhegészségügyi felelősként nekem kell vándorlás előtt vizsgálni tavasszal a méheket. A kiadott igazolás fejében állítja ki az állatorvos a vándorláshoz szükséges papírokat. Elmondhatom, a kisúji méhészek többségének nagyon jó áttelelése volt, néhánynak azonban jelentős állománypusztulással kellett szembesülnie – mondja Herczeg János, akinek most hetven kaptára van.

– Nekem is van néhány gyengébb családom, de kaptáregyesítés után velük sem lesz gond. Bánhalma mellett már voltunk fűzön, ahol nagyon jó időt fogtunk ki, jól fejlődtek rajta a családok, megerősödtek. Fűzre két éve járunk, mert korábban nem volt hely. Egyszerűen a mai lopásos időszakban annyira fél az ember olyan helyre vinni az állományát, ahol nem őrzik, vagy nincs szem előtt. Arra pedig nincs kapacitás, hogy márciusban már a fűzön is őrizzük a méheket.

 

– Pár éve egy kisújszállási méhész kaptárait elvitték a tolvajok a határból, azóta óvatosabbak vagyunk. Most szerencsére a fűzön jó időt fogtunk ki, nagyot fejlődtek, erősödtek a családok, mire bejött a háromhetes hideg. Tavaly a szokásosnál több mézzel teleltünk be. A gyerekeket akkor le is teremtettem egy kicsit ezért, de most ennek köszönhetően a hidegben is volt a kaptárakban ennivaló. Sok méhésztársam panaszkodott arra, hogy a fiasítást a kaptárból kidobálták az anyák, mert nem volt élelem – sorolja a szakember.

– Most repcén vagyunk a kisúji határban, a kaptárakban már csak friss méz van. Egy kaptárt üresen negyvenöt-negyvennyolc kilóval szoktunk számolni. A legjobb időben ez mézzel már volt kilencvenhét kiló is. Most ez nem lesz ennyi, harminc kilós átlagot remélek, a jövő héten már pergetünk is. A közelünkben lévő repcék nem ilyen jók, van, ahol alig térdig érő, nálam meg mellig ér. Ez köszönhető annak, hogy jól sikerült a területen a gazdának az őszi vetés.

– Számításaim szerint körülbelül két hét múlva elkezd nyílni az akác, mi Vásárosnamény mellé megyünk majd. Már voltam szétnézni. Három méter magasságig teljes fagykárt szenvedett az akác, fölötte jónak ígérkezik, ha a héten nem érte valami. Hét családom ott van almán, porzásra. Az ottani gazdával beszéltem, már biztos, hogy idén sem lesz almamézem, mert amit gyűjtöttek, azt a hidegben felélték.

– A hideg miatt, az itthonihoz viszonyítva, jó tíz nappal le van maradva a hegyek között az akác, így most első, középakácra itthon el tudunk menni. Így két pergetés lesz, két éve volt ilyen, amikor itthon nyolc mázsa akácot pergettünk, s ott még tizenkilenc jött hozzá. Az akác és vízi akác után a hegyekből Bugacpusztára megyünk selyemfűre az állomány egyik felével, a másikkal pedig hársra, Esztergomba. Gyakorlatilag ott vagyunk július közepéig, utána jövünk haza a napraforgóra – sorolja a következő heteket Herczeg János, aki az országot járva tapasztalja, hogy vannak, akik másoktól is vásárolnak mézet.

Saját szabálya: mástól sosem vesz

– Kockázatos dolog más mézét a sajátomhoz keverni. Az az igazság, hogy olyan szigorú már a vizsgálat, hogy néhány molekulát is képesek a hordóban kimutatni. Nem merem megkockáztatni, hogy idegen mézet áruljak, mert nem tudhatom, hogy a rengeteg tiltott szer közül nem használt-e valamit a méhésztársam. Sajnos, erre van sok példa… Mivel vállaltam az Országos Magyar Méhészeti Egyesület zárszalagprogramját, sűrűn ellenőrzik a mézem, nem szeretnék egy ilyenbe beleszaladni. Ha megveszem, nem mondhatom, hogy XY-tól vettem, az egész a nevem alatt fut, az én felelősségem az egész – magyarázza János.

Forrás: szoljon.hu