Back to top

Nem versenyképesek az öntözetlen ültetvények

A magyar gyümölcstermesztés átlagos színvonala jócskán elmarad európai versenytársainktól, amiben nagy szerepe van annak, hogy az ültetvények csekély hányadát öntözzük. A vízhiány következtében kevesebb termés kötődik, kisebb a gyümölcsméret és rosszabb a minőség, ami pénzben is kifejezhető bevételkiesést jelent, állítja a Kertészet és Szőlészet jövő héten megjelenő öntözési melléklete.

A gyümölcstermesztés színvonalát a hektáronkénti átlaghozamokkal lehet a legjobban jellemezni, ez nálunk fajtól függően 40-70 százalékkal marad el Európa legjobbjaitól. Ennek egyik fő oka az, hogy az ültetvények nagyobb részén nincs vízpótlás, mindössze negyedrészükön van kiépítve az öntözőrendszer, tudtuk meg Apáti Ferenctől, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökétől. A hozamkülönbségben számos más ok is közrejátszik mint a korszerűtlen fajtaszerkezet, az alacsonyabb technológiai színvonal, a kevesebb ráfordítás, az extenzívebb művelési rendszer. Hogy mindebből mennyi kiesés tulajdonítható az öntözetlenségnek, az nehezen számszerűsíthető, de több tíz százalékra tehető. A FruitVeB becslése szerint akkor, ha minden hazai gyümölcsöst öntöznének, a jelenlegi termelési színvonal mellett is 15-20 százalékkal magasabb termelési értéket lehetne elérni, vagyis 20-30 milliárd forint lehet a bevételkiesés.

Az öntözést egy korszerű gyümölcsültetvényben nem is kiegészítő beruházásnak, hanem az ültetvény és a technológia szerves részének kell tekinteni – hangsúlyozza Apáti Ferenc. Magyarország éghajlati adottságai mellett korszerű gyümölcsültetvények nem létezhetnek öntözőberendezés nélkül, mert magas fokú hatékonyság és termésbiztonság csak öntözött körülmények között képzelhető el.

Sajnos az öntözésfejlesztést gátolja a túlszabályozott, a kertészek érdekeit figyelmen kívül hagyó, és szinte átláthatatlan szabálykörnyezet, ahol gyakran több évbe kerül öntözési vízjogi engedélyhez jutni, ha egyáltalán sikerül. Pedig európai viszonylatban is bőségesek a vízkészleteink, amelyeknek a lakossági fogyasztáshoz viszonyítva amúgy is elenyésző részét használja el a kertészet.

Ez a helyzet már tarthatatlan és további romlása esetén reális veszély, hogy sokan felhagynak a gyümölcstermesztéssel, ami a hazai ellátásbiztonság romlásához, az import növekedéséhez vezethet.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kapu mindig nyitva áll

A 2018-as „Az Év Tanyája” felhíváshoz vezető utat az előző évi győztesek taposták ki, akik nemcsak a tanyasi életet választók számára szolgálhatnak jó példával – az állatokhoz, a természethez és a hagyományokhoz fűződő viszonyuk mindenki számára tanulságos lehet. A nyertesek közül elsőként a berettyóújfalui Szász Tanyát mutatjuk be, mely az „Az Év Hagyományőrző Tanyája” díj büszke birtokosa.

Öntözési beruházások: 1,1 millió tonnával több termés

Magyarország hasznosított mezőgazdasági területe 5,35 millió hektár, mégis a szabadföldi öntözésre berendezett terület csupán 191 ezer hektár, amelyből átlagosan 68 ezer hektárt öntöznek a termelők. Pedig az öntözhető területek növelése remek lehetőségeket rejt, sőt, a klímaváltozás tükrében szükségszerű folyamat. Megjelent az AKI új könyve.

Kezdődik a cseresznyeszezon

Már megkezdődött a legkorábbi cseresznyefajták szedése; felgyorsította a cseresznye fejlődését és érését az, hogy hirtelen felmelegedéssel érkezett idén is a tavasz – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A március eleji erős lehűlések a Dunántúlon és a Dél-Alföldön okoztak kisebb fagykárokat, de azok lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a barackféléknél, és a korai fajtákat érintették.

Gyümölcságazat vércseszárnyakon

Az amerikai Michigan államban elsőre meredeknek hangzó kijelentést tett egy tudóscsoport: a tarka vércsék segítségével lehetne elérni a gazdasági növekedést. Közelebbről megvizsgálva azonban nem is olyan lehetetlen ez.

Nagy próbatétel: a vízügyi engedélyek

A vízügyi engedélyek megszerzése olyan nagy próbatétel, hogy már akadályozza az öntözési pályázatok teljes kiaknázását, beleértve az öntözött gyümölcsösök telepítését is. Cifka Gábor, a Plantor Kft. vezetője szerint azonban a víz érték, mennyiségben és minőségben is, ezért a hatóságokkal együttműködve védenünk kell.

Egymilliárd forintból bővült a berkenyei gyümölcsfeldolgozó

Új gyümölcsfeldolgozó üzemet adott át a Nógrád megyei Berkenyei Faluszövetkezet csütörtökön; a szövetkezet tavaly 2800 tonna árut dolgozott fel, az egymilliárd forintos beruházás lehetővé teszi ennek megduplázását, ezzel a cég Magyarország egyik legnagyobb fagyasztottgyümölcs-feldolgozója lesz - mondta az ünnepélyes átadáson a faluszövetkezet elnöke.

Új alosztályok az agrárkamaránál

Megalakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vízgazdálkodási alosztálya valamint Környezeti és fenntarthatósági alosztálya március 11-én. A két alosztály céljai közt szerepel egyebek közt a vízjogi engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, szántóföldi vízkezelési technológiák kidolgozása, az öntözésfejlesztés, továbbá foglalkozik az ökológiai gazdálkodással, a növényvédő szerek használatával is.

Extrém gyümölcsdrágulás volt márciusban

Márciusban a mezőgazdasági termelői árak 2,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz képest. Az emelkedés a növényi termékek árának 2,6 és az élő állatok és állati termékek árának 2,2 százalékos növekedéséből tevődik össze - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Biztonságosak a magyar zöldségek, gyümölcsök

Franciaországban egy öt éves kutatás eredménye szerint a gyümölcsöknek 73, a zöldségeknek pedig 41 százaléka tartalmazott növényvédőszert. Ez az arány Magyarországon kedvezőbb: a zöldségek és gyümölcsök fele egyáltalán nem tartalmaz kimutatható szermaradékot, és csupán 1 százalék tartalmaz a határérték feletti növényvédőszer-maradványt - tudatta a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium.

A napelemes öntözéssel kapcsolatban végzett kutatást az ENSZ

Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új kutatása szerint a napenergiával működtetett öntözőrendszerek komoly előrelépést jelenthetnek a fenntartható vízhasználat növelése érdekében. A jelentés kiemeli, hogy az ezen elv alapján működő öntözőrendszerek megfizethető technológiát jelenthetnek a fejlődő országok kis- és nagyüzemi gazdálkodói számára.