Back to top

Nem versenyképesek az öntözetlen ültetvények

A magyar gyümölcstermesztés átlagos színvonala jócskán elmarad európai versenytársainktól, amiben nagy szerepe van annak, hogy az ültetvények csekély hányadát öntözzük. A vízhiány következtében kevesebb termés kötődik, kisebb a gyümölcsméret és rosszabb a minőség, ami pénzben is kifejezhető bevételkiesést jelent, állítja a Kertészet és Szőlészet jövő héten megjelenő öntözési melléklete.

A gyümölcstermesztés színvonalát a hektáronkénti átlaghozamokkal lehet a legjobban jellemezni, ez nálunk fajtól függően 40-70 százalékkal marad el Európa legjobbjaitól. Ennek egyik fő oka az, hogy az ültetvények nagyobb részén nincs vízpótlás, mindössze negyedrészükön van kiépítve az öntözőrendszer, tudtuk meg Apáti Ferenctől, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökétől. A hozamkülönbségben számos más ok is közrejátszik mint a korszerűtlen fajtaszerkezet, az alacsonyabb technológiai színvonal, a kevesebb ráfordítás, az extenzívebb művelési rendszer. Hogy mindebből mennyi kiesés tulajdonítható az öntözetlenségnek, az nehezen számszerűsíthető, de több tíz százalékra tehető. A FruitVeB becslése szerint akkor, ha minden hazai gyümölcsöst öntöznének, a jelenlegi termelési színvonal mellett is 15-20 százalékkal magasabb termelési értéket lehetne elérni, vagyis 20-30 milliárd forint lehet a bevételkiesés.

Az öntözést egy korszerű gyümölcsültetvényben nem is kiegészítő beruházásnak, hanem az ültetvény és a technológia szerves részének kell tekinteni – hangsúlyozza Apáti Ferenc. Magyarország éghajlati adottságai mellett korszerű gyümölcsültetvények nem létezhetnek öntözőberendezés nélkül, mert magas fokú hatékonyság és termésbiztonság csak öntözött körülmények között képzelhető el.

Sajnos az öntözésfejlesztést gátolja a túlszabályozott, a kertészek érdekeit figyelmen kívül hagyó, és szinte átláthatatlan szabálykörnyezet, ahol gyakran több évbe kerül öntözési vízjogi engedélyhez jutni, ha egyáltalán sikerül. Pedig európai viszonylatban is bőségesek a vízkészleteink, amelyeknek a lakossági fogyasztáshoz viszonyítva amúgy is elenyésző részét használja el a kertészet.

Ez a helyzet már tarthatatlan és további romlása esetén reális veszély, hogy sokan felhagynak a gyümölcstermesztéssel, ami a hazai ellátásbiztonság romlásához, az import növekedéséhez vezethet.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar rizs az Andok lábánál

Az egyik magyar nemesítésű rizsfajta, a Sandora kiemelkedő hidegtűrési képessége indította el azt a párbeszédet, amelynek eredményeként a NAIK ÖVKI kutatói meghívást kaptak a chilei rizstermesztőktől. Két kutató, Bozán Csaba és Jancsó Mihály, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Tudománydiplomáciai Főosztálya és a NAIK támogatásával mutathatta be a legújabb magyar eredményeket Santiago-ban, valamint egy rendkívül részletes rizságazat-bemutatón vehettek részt Chile rizstermesztő vidékein.

Érdemes művelni a bolgárkertet

A Bódé városrészben, az egykori Videoton-pályán kialakított közösségi kertben civil szervezetek és magánszemélyek kérhettek területet ingyen a várostól, ahol saját szükségletre termelhetnek. A program nemcsak a termelésről szól, hanem hagyományőrzés és közösségépítés is. Egykor innen látták el a bolgár kertészek kiváló minőségű élelmiszerekkel Ajkát - az elnevezés is erre utal.

Nem szabadultak el a csonthéjas gyümölcsök árai

A fagykárok ellenére sem szabadultak el a csonthéjas gyümölcsök árai, mindig volt olyan hatás, ami nem engedte elszabadulni az árakat.

Lezárult a meggykóstoltatás

A „Meggy a lelke…” program keretében Budapest legnépszerűbb szabadtéri rendezvényhelyszínén, a BudaPart – Kopaszi-gát szabadidő- és rendezvényközpontban népszerűsítette a meggyfogyasztást és a 3×3 programot a FruitVeB. A sikerrel zárult program keretében 4000 adag friss gyümölcs és a belőle készített gyümölcslé kóstoltatásával hívták fel a látogatók figyelmét a kiváló hazai meggyre.

A paprika- és paradicsomkínálatra nem lehet panasz

Olcsóbb paradicsom kerülhet a kosarakba, a paprika tavalyi áron kapható – derül ki a Magyar Idők által készített ,,lecsópiaci" körképből. A hazai boltokban egész évben kapható magyar paprika, a kínálat azonban nyáron a legnagyobb.

Tízmillió köbméter többletvizet tároltak be a Tisza-tóba

Tízmillió köbméter vizet tároltak be a közelmúltban többletként a Tisza-tóba, hogy a várható aszályos időszakban ki tudják elégíteni a térségben megnövekvő vízigényeket - tájékoztatott a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) honlapján.

Dinamikus növekedés várható a hazai gyümölcs- és zöldségfeldolgozó iparban

A hazai élelmiszeripari termelés negyedik legnagyobb szakágazata a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és tartósítás. A szektor dinamikus növekedésének záloga az olyan cégek kezében van, mint a 25 éve működő Agrosprint Kft., amely példaértékű fenntartható stratégiájának elismerésére K&H családi vállalatok kiválósági díjat kapott.

Barackmetszési bemutató lesz Soroksáron

A kajszi- és az őszibarack intenzív művelési rendszereivel ismerkedhetnek, és metszési bemutatón vehetnek részt az érdeklődők a Szent István Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékének ingyenes rendezvényén. A helyszín Soroksár, az időpont július 26.

Indul a barackszezon Veszprémben

Több, mint 10 hektáron termel barackot Veszprémi Mg Zrt. Az érési sorban hat magyar és egy francia fajta szerepel., a korai fajtákkal most kezdték a szedést.

Most kell permetezni az almamoly második nemzedéke ellen

Az idén korán kezdett rajzani az almamoly, Bács-Kiskun megyében már április 18-án fogták az első hímeket, a második nemzedék ellen pedig most kell fölvenni a kesztyűt, hangzott el Jakabszálláson, a Tánczos László almaültetvényében rendezett növényvédelmi bemutatón.