Back to top

Nem versenyképesek az öntözetlen ültetvények

A magyar gyümölcstermesztés átlagos színvonala jócskán elmarad európai versenytársainktól, amiben nagy szerepe van annak, hogy az ültetvények csekély hányadát öntözzük. A vízhiány következtében kevesebb termés kötődik, kisebb a gyümölcsméret és rosszabb a minőség, ami pénzben is kifejezhető bevételkiesést jelent, állítja a Kertészet és Szőlészet jövő héten megjelenő öntözési melléklete.

A gyümölcstermesztés színvonalát a hektáronkénti átlaghozamokkal lehet a legjobban jellemezni, ez nálunk fajtól függően 40-70 százalékkal marad el Európa legjobbjaitól. Ennek egyik fő oka az, hogy az ültetvények nagyobb részén nincs vízpótlás, mindössze negyedrészükön van kiépítve az öntözőrendszer, tudtuk meg Apáti Ferenctől, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökétől. A hozamkülönbségben számos más ok is közrejátszik mint a korszerűtlen fajtaszerkezet, az alacsonyabb technológiai színvonal, a kevesebb ráfordítás, az extenzívebb művelési rendszer. Hogy mindebből mennyi kiesés tulajdonítható az öntözetlenségnek, az nehezen számszerűsíthető, de több tíz százalékra tehető. A FruitVeB becslése szerint akkor, ha minden hazai gyümölcsöst öntöznének, a jelenlegi termelési színvonal mellett is 15-20 százalékkal magasabb termelési értéket lehetne elérni, vagyis 20-30 milliárd forint lehet a bevételkiesés.

Az öntözést egy korszerű gyümölcsültetvényben nem is kiegészítő beruházásnak, hanem az ültetvény és a technológia szerves részének kell tekinteni – hangsúlyozza Apáti Ferenc. Magyarország éghajlati adottságai mellett korszerű gyümölcsültetvények nem létezhetnek öntözőberendezés nélkül, mert magas fokú hatékonyság és termésbiztonság csak öntözött körülmények között képzelhető el.

Sajnos az öntözésfejlesztést gátolja a túlszabályozott, a kertészek érdekeit figyelmen kívül hagyó, és szinte átláthatatlan szabálykörnyezet, ahol gyakran több évbe kerül öntözési vízjogi engedélyhez jutni, ha egyáltalán sikerül. Pedig európai viszonylatban is bőségesek a vízkészleteink, amelyeknek a lakossági fogyasztáshoz viszonyítva amúgy is elenyésző részét használja el a kertészet.

Ez a helyzet már tarthatatlan és további romlása esetén reális veszély, hogy sokan felhagynak a gyümölcstermesztéssel, ami a hazai ellátásbiztonság romlásához, az import növekedéséhez vezethet.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Cukorrépából repülőgép

Robbanás előtt a bioalapú ipar: 2030-ig mintegy 700 ezer új munkahelyet hozhat létre a bioalapú ipar, amely a mezőgazdasági termékek és melléktermékek non-food felhasználását célozza.

Bemutatkoztak az illatos, gyümölcsös dél-balatoni újborok

Sokfelől hallhattuk már, hogy az idei különösen jó évjárat volt a szőlészek-borászok számára. Dél-balatoni borászatok budapesti kóstolón mutatták be 2017 első újborait, hordómintáit, ugyancsak a kiváló évjárat ígéretével. A szüreti jelentésen részt vevő borászatok képviselői szerint a Chardonnay, az Irsai Olivér és a Zöld veltelíni nagyon jól érezte magát az idén.

Szeptemberi rend

Szeptember piacán találkozik a nyár az ősz szemérmetlen bőkezűségével: még halmokban állnak a zöldek, sárgállanak a körték, tökök, pasztellszínekbe öltöznek a hamvas szőlők, a szilvák, pirosan nevetnek az almák, a kövér paradicsomok. Minden nap nehéz a választás: miből legyen leves, főzelék, vagy sokféléből egy tarka egyveleg, mert habzsolnánk mindet.

Új csapda készül

Alaposan ki tud babrálni a gyümölcs- és szőlőtermesztőkkel a pettyes szárnyú muslica, és egyelőre nem ismernek ellene környezetkímélő védekezési módszert. Egy német egyetem és egy cég ezen szeretne változtatni.

Narancspálinka és paradicsombor

Hagyományőrzés és akár extrémnek is nevezhető újítások mellett szívélyes vendéglátás jellemzi Palik László peszekteregnyei biotermelő pincészetét, ahova a Magyar Borszakírók Körének tagjaival együtt jutott el e cikk szerzője. A történelmi Eszterházy pincében bioborokat, különleges gyümölcsborokat és párlatokat kóstoltak a szakírók.

Almakülönlegességek: allergén mentesség és a piros húsú fajták

Azt hinnénk, már mindent tudunk az almáról, pedig ez távolról sincs így. A nemesítők különleges igényeknek megfelelő fajtákat hoznak létre, betegségeknek ellenálló, illetve különleges színű változatokat is beleértve.

Természet ihlette vízgyűjtő

A jövőben nagy gondot jelenthet a városi népesség rohamos növekedése, ellátásukhoz fenntartható helyi, akár városi élelmiszer-előállítási rendszerre van szükség. A termesztéshez szükséges fontos természeti erőforrás a víz, gyűjtéséhez és továbbításához innovatív, új rendszerrel állt elő egy New York-i csapat.

Harmadával csökkenhetnek a termésátlagok a klímaváltozás miatt

Az EU mezőgazdasága összességében jó évet zárt, de a globális éghajlatváltozásból fakadó egyre szeszélyesebb időjárás miatt egyre nagyobb az eltérés a tagállamok között. Magyarország két legfontosabb mezőgazdasági terménye, a búza és a kukorica is a kiszolgáltatottabbak közé tartozik az éghajlatváltozás szempontjából. Termésátlaguk 30 százalékkal csökkenhet a század végére több tanulmány szerint.

Rekordforgalmat bonyolíthat idén a kereskedelem

Idén a 10 ezer milliárd forintos lélektani határt is elérheti a kereskedelmi forgalom – hangzott el az Európai Kereskedelem Napja nevű szakmai rendezvényen. Az ünnepség célja, hogy a figyelem középpontjába állítsa a hazánkban több félmillió főnek munkát adó, és kiemelt adó- valamint járulékbefizetőnek számító kereskedelmi szektort.

A szántóföldek drágultak leginkább

Tavaly megtört a termőföld-értékesítés volumenének 2013 óta tartó csökkenése, mégpedig a 2015 őszén meghirdetett Földet a gazdáknak! program hatására – számolt be friss termőföldárakat tartalmazó kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal.