Back to top

Nem versenyképesek az öntözetlen ültetvények

A magyar gyümölcstermesztés átlagos színvonala jócskán elmarad európai versenytársainktól, amiben nagy szerepe van annak, hogy az ültetvények csekély hányadát öntözzük. A vízhiány következtében kevesebb termés kötődik, kisebb a gyümölcsméret és rosszabb a minőség, ami pénzben is kifejezhető bevételkiesést jelent, állítja a Kertészet és Szőlészet jövő héten megjelenő öntözési melléklete.

A gyümölcstermesztés színvonalát a hektáronkénti átlaghozamokkal lehet a legjobban jellemezni, ez nálunk fajtól függően 40-70 százalékkal marad el Európa legjobbjaitól. Ennek egyik fő oka az, hogy az ültetvények nagyobb részén nincs vízpótlás, mindössze negyedrészükön van kiépítve az öntözőrendszer, tudtuk meg Apáti Ferenctől, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökétől. A hozamkülönbségben számos más ok is közrejátszik mint a korszerűtlen fajtaszerkezet, az alacsonyabb technológiai színvonal, a kevesebb ráfordítás, az extenzívebb művelési rendszer. Hogy mindebből mennyi kiesés tulajdonítható az öntözetlenségnek, az nehezen számszerűsíthető, de több tíz százalékra tehető. A FruitVeB becslése szerint akkor, ha minden hazai gyümölcsöst öntöznének, a jelenlegi termelési színvonal mellett is 15-20 százalékkal magasabb termelési értéket lehetne elérni, vagyis 20-30 milliárd forint lehet a bevételkiesés.

Az öntözést egy korszerű gyümölcsültetvényben nem is kiegészítő beruházásnak, hanem az ültetvény és a technológia szerves részének kell tekinteni – hangsúlyozza Apáti Ferenc. Magyarország éghajlati adottságai mellett korszerű gyümölcsültetvények nem létezhetnek öntözőberendezés nélkül, mert magas fokú hatékonyság és termésbiztonság csak öntözött körülmények között képzelhető el.

Sajnos az öntözésfejlesztést gátolja a túlszabályozott, a kertészek érdekeit figyelmen kívül hagyó, és szinte átláthatatlan szabálykörnyezet, ahol gyakran több évbe kerül öntözési vízjogi engedélyhez jutni, ha egyáltalán sikerül. Pedig európai viszonylatban is bőségesek a vízkészleteink, amelyeknek a lakossági fogyasztáshoz viszonyítva amúgy is elenyésző részét használja el a kertészet.

Ez a helyzet már tarthatatlan és további romlása esetén reális veszély, hogy sokan felhagynak a gyümölcstermesztéssel, ami a hazai ellátásbiztonság romlásához, az import növekedéséhez vezethet.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Székelygyümölcs az OMÉK-on

A székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány a székely zöldség és gyümölcstermelők friss és feldolgozott termékeinek egész sorát vonultatta föl a 78. OMÉK-on, a Kárpát-medencei közösségi standon. Az idén 25 éves alapítvány egyik projektje a Székelygyümölcs Program, amely 2009-ben indult székelyföldi gyümölcs tájfajták összegyűjtésével és termesztésbe vonásával.

A láncoknak a legnagyobb sem számít

Egyedül nem megy a zöldség-gyümölcságazatban sem, a szövetkezésnek 100-150 éves hagyományai vannak Nyugat-Európában. Az Európai Unió a támogatás alapegységének tekinti a termelői értékesítési szervezeteket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanácskozása arra kereste a választ, hogy miért halad ilyen vontatottan a szövetkezések szerveződése Magyarországon és mivel lehetne gyorsítani a folyamatot.

Glifozát nélküli Európa?

Sikeres polgári kezdeményezést is tárgyalt plenáris ülésén az Európai Uniónak a jogszabályok és szakpolitikák gazdasági és szociális helyzethez való illesztéséért felelős szervezete, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB). Összegyűlt ugyanis több mint egymillió aláírás arról, hogy az egész közösségben tiltsák be a glifozát használatát.

Nyitottan a kertészetről

Az OMÉK szakmai napján délután a mezőgazdasági ágazatok szakemberei az 1. Magyar nyitott tér agrár workshop keretében külön-külön beszélhették meg az üzleti környezet, a szabályozás és az erőforrások szerepét a munkájukban és az ágazatok fejlődésében. Öntözésfejlesztést, megfontoltabb jogalkotást és támogatáspolitikát, és a fogyasztók felé irányuló kommunikáció javítását is sürgették.

Barokk kert a barokk téren - terményáldás Győrben

Évtizedek óta elmaradhatatlan programja a szeptembernek a győri Terményáldás, amit a Győri Művészeti és Fesztiválközpont rendez Győr belvárosában, impozáns barokk környezetben, a Széchenyi téren.

Veszélyben a finom magyar gyümölcs?

A mezőgazdasági termékek árváltozása a gabonafélék és állati termékek esetében nem okozott meglepetést, a zöldség-gyümölcsféléknél azonban egy igen komoly fordulat figyelhető meg, ami felhívja a figyelmet az ágazat jelenlegi nehézségeire – értékelte a legfrissebb KSH adatokat a K&H.

Új baktériumos betegség kajszin

Kizárólag egyes csonthéjasokat fertőző baktériumos betegségről ír a Kertészet és Szőlészet 37. száma. A Xanthomonas arboricola pv. pruni 2005-ben már fölbukkant Magyarországon, de akkor sikerült megállítani a terjedését. Most kajsziültetvényben találták meg.

Időzített körteszüret

Félig-meddig már sikeres a kertész, ha a szüreten töri a fejét. Az meg főleg jó jel, ha azon agyal, hol és hogyan tárolja a rengeteg termést.

Augusztusban is drágult az élet

A fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal magasabbak voltak augusztusban, mint egy évvel korábban, júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,8 százalékosra emelkedett a júliusi 2,6 százalékról. Agy év alatt az élelmiszerek ára 3,2 százalékkal emelkedett.

Könnyítés a vízgazdálkodási pályázatnál

Módosult a „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című felhívás és annak dokumentációja. A változás a fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételeket és a támogatási kérelemhez csatolandó mellékletek listáját, és a fiatal mezőgazdasági termelő fogalmát érinti. Már nem kell minden tulajdonos írásos nyilatkozata, ha osztatlan közös tulajdont érint a fejlesztés.