A gyümölcstermesztés színvonalát a hektáronkénti átlaghozamokkal lehet a legjobban jellemezni, ez nálunk fajtól függően 40-70 százalékkal marad el Európa legjobbjaitól. Ennek egyik fő oka az, hogy az ültetvények nagyobb részén nincs vízpótlás, mindössze negyedrészükön van kiépítve az öntözőrendszer, tudtuk meg Apáti Ferenctől, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökétől. A hozamkülönbségben számos más ok is közrejátszik mint a korszerűtlen fajtaszerkezet, az alacsonyabb technológiai színvonal, a kevesebb ráfordítás, az extenzívebb művelési rendszer. Hogy mindebből mennyi kiesés tulajdonítható az öntözetlenségnek, az nehezen számszerűsíthető, de több tíz százalékra tehető. A FruitVeB becslése szerint akkor, ha minden hazai gyümölcsöst öntöznének, a jelenlegi termelési színvonal mellett is 15-20 százalékkal magasabb termelési értéket lehetne elérni, vagyis 20-30 milliárd forint lehet a bevételkiesés.
Az öntözést egy korszerű gyümölcsültetvényben nem is kiegészítő beruházásnak, hanem az ültetvény és a technológia szerves részének kell tekinteni – hangsúlyozza Apáti Ferenc. Magyarország éghajlati adottságai mellett korszerű gyümölcsültetvények nem létezhetnek öntözőberendezés nélkül, mert magas fokú hatékonyság és termésbiztonság csak öntözött körülmények között képzelhető el.
Sajnos az öntözésfejlesztést gátolja a túlszabályozott, a kertészek érdekeit figyelmen kívül hagyó, és szinte átláthatatlan szabálykörnyezet, ahol gyakran több évbe kerül öntözési vízjogi engedélyhez jutni, ha egyáltalán sikerül. Pedig európai viszonylatban is bőségesek a vízkészleteink, amelyeknek a lakossági fogyasztáshoz viszonyítva amúgy is elenyésző részét használja el a kertészet.
Ez a helyzet már tarthatatlan és további romlása esetén reális veszély, hogy sokan felhagynak a gyümölcstermesztéssel, ami a hazai ellátásbiztonság romlásához, az import növekedéséhez vezethet.