Back to top

Segítség a mátrai szőlőtermelőknek

Május 13-án a Mátrai borvidéket igen súlyos jégesőkár érte. A jégverés elsősorban a borvidék középső területét sújtotta, és becslések szerint legalább 1000-1500 hektár ültetvényt érintett. Az előzetes becslések szerint 30-90%-ra tehető a terméskiesés ezeken a területeken.

A kárt szenvedett gazdákat több, a Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott támogatás is segíti. A mezőgazdasági károk kompenzálását célzó támogatások alapját az agrárkár-enyhítési rendszer jelenti, amelyet a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és a rendkívüli helyzetekre meghirdetett kedvezményes hitelkonstrukciók egészítenek ki.

Az elmúlt időszak egyes országrészeit érintő jégeső, felhőszakadás vagy vihar okozta mezőgazdasági károkat – a kedvezőtlen időjárási jelenség észlelését követő – 15 napon belül lehet elektronikusan bejelenteni a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala részére. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a https://agro.met.hu/ honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.

A kárbejelentést a Magyar Államkincstár Egységes kérelem elektronikus felületén keresztül, ügyfélkapus beazonosítást követően a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt lehet megtenni. Az elektronikus kárbejelentésben a falugazdászok is segítséget nyújtanak, amelyhez a MÁK ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfeleknek először Egységes kérelmet kell benyújtaniuk.

Jogszabályban meghatározott területméretek elérésével az agrárkár-enyhítési rendszerben kötelező a tagság (ültetvényeknél 1 hektár). Ugyanakkor ezen területméretek alatt az Egységes kérelemben hároméves időtartamra tett nyilatkozattal önkéntesen is be lehet lépni a rendszerbe, amelyet minden érintett termelő szíves figyelmébe ajánlunk. A Kárenyhítési Alapból érkező forrásoknak köszönhetően csökkenthető az az anyagi veszteség, amelyet terményekben a kedvezőtlen időjárás okozott. A kárenyhítő juttatás későbbi odaítélésének több jogszabályi feltétele is van, amelyek közül a határidőben tett kárbejelentés mellett ültetvényeknél kiemelendő a termőre fordulás, ugyanis az agrárkár-enyhítési rendszerben csak a termő ültetvény után igényelhető kárenyhítő juttatás. A szeptember 15-i határidőig továbbá meg kell fizetni a kárenyhítési hozzájárulást, amelynek összegéről a Magyar Államkincstár július közepéig határozatban értesíti a rendszerben tag termelőket.

Felhívjuk továbbá a figyelmet a termelői öngondoskodásra, annál is inkább mivel megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult csak a károsult.

A termelő, ha rendelkezik a hozamértékének legalább 50%-ára fedezetet nyújtó mezőgazdasági biztosítással, akkor a hozamérték-csökkenés 80%-át, ha nem rendelkezik, akkor a 40%-át kaphatja meg kárenyhítő juttatás formájában. Ezért azon termelőknek, akik még nem kötöttek biztosítást, javasoljuk, hogy azt mielőbb tegyék meg az agrárágazatban aktív biztosítóknál, amelyhez az állam is hozzájárul legfeljebb 65%-os díjtámogatással. A biztosítási díjtámogatás igénylése szintén az Egységes kérelem felületen tehető meg.

Fontos, hogy a termelő az Egységes kérelem benyújtásának véghatáridejéig, azaz idén június 9-ig jelezheti igényét mind az agrárkár-enyhítési rendszerhez való önkéntes csatlakozásra, mind pedig a biztosítási díjtámogatásra. Továbbá az egységes kérelemben kell jelölni legkésőbb június 9-ig azt is, hogy az ültetvény adott évben termőre fordul-e vagy sem. Az Egységes kérelem május 15-ét követő, önkéntes csatlakozásra és az ültetvény termőre fordulására vonatkozó esetleges módosítása – tekintve, hogy azok nem a termelő területalapú támogatási igényét érintik – nem vonja maga után a május 15-ig igényelt egyéb támogatás csökkentése szankcióját. Ugyanakkor a május 15-ét követően június 9-ig benyújtott biztosítási díjtámogatási igény esetén az igényelt díjtámogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken csakúgy, mint a késedelmesen benyújtott területalapú támogatási igényeknél.

A Földművelésügyi Minisztérium a jogos kárenyhítő juttatások megérkezéséig 100%-os kamat-, költség- és kezességi díjtámogatásban részesülő hitelkonstrukcióval is segíti az ültetvényes gazdálkodókat. A jelenleg hatályos a kedvezőtlen időjárás miatt szükségessé váló támogatásokról és az azokkal összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet alapján 2017. május 31-ig már jelenleg is elérhető a nulla százalékos hitel sok olyan település vonatkozásában, amelyeket az idei év fagy- és jégesőkárai is érintettek. Ugyanakkor az agrártárca az előző évek gyakorlatához hasonlóan most is megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként lehet május 31-ét követően egy újabb kamat-, költség- és kezességi díjtól mentes finanszírozási konstrukciót kidolgozni az idei évi fagy- és jégesőkárokkal leginkább sújtott, ültetvényes gazdálkodók részére.

Forrás: 
FM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kapu mindig nyitva áll

A 2018-as „Az Év Tanyája” felhíváshoz vezető utat az előző évi győztesek taposták ki, akik nemcsak a tanyasi életet választók számára szolgálhatnak jó példával – az állatokhoz, a természethez és a hagyományokhoz fűződő viszonyuk mindenki számára tanulságos lehet. A nyertesek közül elsőként a berettyóújfalui Szász Tanyát mutatjuk be, mely az „Az Év Hagyományőrző Tanyája” díj büszke birtokosa.

Szőlősgazdák: már most védekezni kell az amerikai szőlőkabóca ellen!

A korábbi évektől eltérően idén előbb kezdődött az amerikai szőlőkabóca lárvakelése. A Nébih felhívja a szőlőtermesztők figyelmét, hogy már most el kell kezdeni a védekezést!

A kőszegi szőlőnek jól jött az eső: virágrobbanás előtt

Jól jött az áztató eső a kőszegi szőlőültetvényeken, és fagy sem okozott gondot a hosszúra nyúlt tél ellenére. Az idén előbbre várják a virágzást, mint Medárd napja.

Az első szőlészeti leírások

Méltatlanul mellőzött szőlészről, Schams Ferencről rendezett műhelybeszélgetést a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, ahol nagy jelentőségű könyveit is őrzik. Cseh származású patikusból Magyarországon lett szőlész szakember, aki végigjárta a Kárpát-medence borvidékeit és tudományos pontossággal számba vette a szőlőfajtákat és borkészítési eljárásokat.

A-tól Z-ig, azaz az Alettától a Zalagyöngyéig

Nagyszabású tudományos konferencián emlékeztek meg Csizmazia Darab József munkásságáról. A rendezvénynek helyszínt biztosító agrártárca Darányi terme megtelt a száz éve született szőlőnemesítő előtt tisztelgő szakemberekkel.

Több mint 500 hektár új borszőlőültetvény hazánkban

A tavalyinál nagyobb területen kívánnak új borszőlőt telepíteni a hazai szőlészek, de a beérkezett igények így sem érik el az Európai Unió által engedélyezett maximális területet. A cél, hogy a magyar borok exportátlagára növekedjen – mondta Gál Péter helyettes államtitkár.

Még lehet jó gyümölcs szezonunk

Nem okozott zavart a hazai gyümölcsösökben a hirtelen jött forróság, és a napokban helyenként tapasztalt jégverés sem tett kárt a legtöbb ültetvényben. A terméskilátások a kajszi- és az őszibaracktól eltekintve egyelőre kedvezőek, az országos jégkármérséklő rendszer működése pedig tovább növelheti a termesztés biztonságát.

Egyre nagyobb agrárkárokért állnak helyt a biztosítók

Az utóbbi években egyre nagyobb károkat okoz a mezőgazdaságban a hektikus, kiszámíthatatlan időjárás. A Groupama Biztosítóhoz 2017-ben közel kétszer annyi növénybiztosítási kárbejelentés érkezett az elmúlt öt év átlagához viszonyítva.

Lesz-e elég bor?

Bár a világ borfogyasztása folyamatosan nő, és újabb országokban válik mind népszerűbb itallá, a globális bortermelés azonban évek óta csökken. Hova vezethet mindez? Lesz-e elég bor, és milyen áron? A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) most közzétett adatai szerint tavaly 250 millió hektoliter bort termeltek világszerte, ami 2016-hoz képest 8,6 százalékos visszaesés.

Megelőzte a jég az elhárító rendszert - Eger környékén oda a termés

Amíg a februári nagy fagyot megúszták a gyümölcsösök és a szőlők, addig az áprilisi jeget már nem. Több helyen a termés kilencven százaléka is odalett Eger környékén a jégesőket követően.