Back to top

Segítség a mátrai szőlőtermelőknek

Május 13-án a Mátrai borvidéket igen súlyos jégesőkár érte. A jégverés elsősorban a borvidék középső területét sújtotta, és becslések szerint legalább 1000-1500 hektár ültetvényt érintett. Az előzetes becslések szerint 30-90%-ra tehető a terméskiesés ezeken a területeken.

A kárt szenvedett gazdákat több, a Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott támogatás is segíti. A mezőgazdasági károk kompenzálását célzó támogatások alapját az agrárkár-enyhítési rendszer jelenti, amelyet a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és a rendkívüli helyzetekre meghirdetett kedvezményes hitelkonstrukciók egészítenek ki.

Az elmúlt időszak egyes országrészeit érintő jégeső, felhőszakadás vagy vihar okozta mezőgazdasági károkat – a kedvezőtlen időjárási jelenség észlelését követő – 15 napon belül lehet elektronikusan bejelenteni a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala részére. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a https://agro.met.hu/ honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.

A kárbejelentést a Magyar Államkincstár Egységes kérelem elektronikus felületén keresztül, ügyfélkapus beazonosítást követően a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt lehet megtenni. Az elektronikus kárbejelentésben a falugazdászok is segítséget nyújtanak, amelyhez a MÁK ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfeleknek először Egységes kérelmet kell benyújtaniuk.

Jogszabályban meghatározott területméretek elérésével az agrárkár-enyhítési rendszerben kötelező a tagság (ültetvényeknél 1 hektár). Ugyanakkor ezen területméretek alatt az Egységes kérelemben hároméves időtartamra tett nyilatkozattal önkéntesen is be lehet lépni a rendszerbe, amelyet minden érintett termelő szíves figyelmébe ajánlunk. A Kárenyhítési Alapból érkező forrásoknak köszönhetően csökkenthető az az anyagi veszteség, amelyet terményekben a kedvezőtlen időjárás okozott. A kárenyhítő juttatás későbbi odaítélésének több jogszabályi feltétele is van, amelyek közül a határidőben tett kárbejelentés mellett ültetvényeknél kiemelendő a termőre fordulás, ugyanis az agrárkár-enyhítési rendszerben csak a termő ültetvény után igényelhető kárenyhítő juttatás. A szeptember 15-i határidőig továbbá meg kell fizetni a kárenyhítési hozzájárulást, amelynek összegéről a Magyar Államkincstár július közepéig határozatban értesíti a rendszerben tag termelőket.

Felhívjuk továbbá a figyelmet a termelői öngondoskodásra, annál is inkább mivel megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult csak a károsult.

A termelő, ha rendelkezik a hozamértékének legalább 50%-ára fedezetet nyújtó mezőgazdasági biztosítással, akkor a hozamérték-csökkenés 80%-át, ha nem rendelkezik, akkor a 40%-át kaphatja meg kárenyhítő juttatás formájában. Ezért azon termelőknek, akik még nem kötöttek biztosítást, javasoljuk, hogy azt mielőbb tegyék meg az agrárágazatban aktív biztosítóknál, amelyhez az állam is hozzájárul legfeljebb 65%-os díjtámogatással. A biztosítási díjtámogatás igénylése szintén az Egységes kérelem felületen tehető meg.

Fontos, hogy a termelő az Egységes kérelem benyújtásának véghatáridejéig, azaz idén június 9-ig jelezheti igényét mind az agrárkár-enyhítési rendszerhez való önkéntes csatlakozásra, mind pedig a biztosítási díjtámogatásra. Továbbá az egységes kérelemben kell jelölni legkésőbb június 9-ig azt is, hogy az ültetvény adott évben termőre fordul-e vagy sem. Az Egységes kérelem május 15-ét követő, önkéntes csatlakozásra és az ültetvény termőre fordulására vonatkozó esetleges módosítása – tekintve, hogy azok nem a termelő területalapú támogatási igényét érintik – nem vonja maga után a május 15-ig igényelt egyéb támogatás csökkentése szankcióját. Ugyanakkor a május 15-ét követően június 9-ig benyújtott biztosítási díjtámogatási igény esetén az igényelt díjtámogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken csakúgy, mint a késedelmesen benyújtott területalapú támogatási igényeknél.

A Földművelésügyi Minisztérium a jogos kárenyhítő juttatások megérkezéséig 100%-os kamat-, költség- és kezességi díjtámogatásban részesülő hitelkonstrukcióval is segíti az ültetvényes gazdálkodókat. A jelenleg hatályos a kedvezőtlen időjárás miatt szükségessé váló támogatásokról és az azokkal összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet alapján 2017. május 31-ig már jelenleg is elérhető a nulla százalékos hitel sok olyan település vonatkozásában, amelyeket az idei év fagy- és jégesőkárai is érintettek. Ugyanakkor az agrártárca az előző évek gyakorlatához hasonlóan most is megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként lehet május 31-ét követően egy újabb kamat-, költség- és kezességi díjtól mentes finanszírozási konstrukciót kidolgozni az idei évi fagy- és jégesőkárokkal leginkább sújtott, ültetvényes gazdálkodók részére.

Forrás: 
FM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem tett jót az enyhe tél a tűzifa kereskedelemnek

Piaci körképünkben erdőgazdaságokat és tüzépeket kérdeztünk meg arról, hogy az időjárási viszonyok miatt hogyan alakult a termelés, a kereslet és az árak. Az erdészetek országszerte küzdenek az enyhe idő miatti kisebb-nagyobb kitermelési lemaradásokkal, de igyekeznek tartani a vállalásokat. A tavalyi kétszeri áremelkedés óta stagnál a tüzifa ára, igaz, az enyhe tél visszavetette a keresletet is.

Miért kockázatos az enyhe tél?

Télen a szőlő és a gyümölcsfák nyugalomban vannak, rügyeik nem hajtanak ki, ám a nagy hideg károsíthatja a növényeket. Egyelőre a szokottnál jóval melegebb a tél, ami komoly kockázatot jelent a növényekre, különösen az alacsonyabb hidegigényű, rövidebb mélynyugalmú fajokra. Mitől függ a fagytűrés és a télállóság?

Kell-e félni az új jégkár-elhárító rendszertől?

Tavasztól Magyarország leigázza a jégesőt. Kicsit belenyúlunk az időjárásba, de nyugi, mindenki jól fog vele járni, méghozzá évi több tízmilliárd forint erejéig. Legalábbis így szól az ígéret. Sci-finek hangzik? Nem az, de annyira nem, hogy valójában már 25 éve zajlik a tesztüzem a Dél-Dunántúlon. De mi köze ennek az egésznek Kurt Vonneguthoz?

Bikavér a bazilikában

Szent János apostolra, az evangélistára emlékeztek az egri bazilikában, ahol a hagyományok szerint megszentelték a borokat. Az idén meglehetősen jó, a tavalyinál 10 százalékkal nagyobb termésnek örülhettek a borvidék szőlőtermelői, és kiváló borok érlelődtek a borászok pincéiben.

Átalakuló almapiac Kelet-Európában

Az orosz piachoz való hozzáférés befolyásolta a kelet-európai országok almaágazatának fejlődését. A térségben nagy felületen korszerű ültetvények jöttek létre, ahol jó minőségű asztali alma terem. Újfehértón, a FruitVeB és az ÉKASZ szakmaközi szervezetek által rendezett tanácskozáson Pzremyslaw Badowski, az AgroFresh kelet-európai igazgatója mutatta be a régió helyzetét.

Három új borvidéken mutatták ki a szőlő aranyszínű sárgasát betegségét

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegséget a NÉBIH referencia-laboratóriuma a Zalai, a Badacsonyi, a Móri, a Balatonboglári és a Soproni borvidék után 2017-ben a Neszmélyi, az Etyek-Budai és a Pécsi borvidéken is azonosította.

Láthatók a mezőgazdaságban a konjunktúra változások

A CLAAS, a nemzetközileg is vezető mezőgazdaságigép-gyártó, a 2017-es üzleti évben 3,76 milliárd eurós forgalmával enyhén növelni tudta a megelőző évi forgalmát (ez az érték tavaly 3,63 milliárd euró volt). Az adózás előtti forgalma, mely 184 millió euró lett, közel megduplázódott.

Közösségi kistermelők

Korábban már írtunk arról, hogy a karácsony eljövetelével az élelmiszeripari vállalatok hogyan fokozzák a Facebook kommunikációjukat, most egy olyan szegmensbe „látogattunk el”, ahol még a weboldalak az uralkodók. Szerzőnk annak járt utána, hogy a jövőben hogyan érdemes a vállalkozóknak megjelenniük az internetes térben.

Mutassanak erőt a szabolcsi almatermesztők

Az összes hazai gyümölcstermő terület egyharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, ott található a legtöbb almáskert is az országban. A gyümölcstermesztés problémái hatványozottan nyilvánulnak meg a megyében, ahol nagyjából megfeleződött az ültetvényfelület. Kiutat keresve a nehéz helyzetből, a szabolcsi alma még élő nimbuszát szeretnék visszaszerezni a földrajzi eredetvédelem segítségével.

Agrár-törvénymódosítások: könnyebb lesz öntözni, napelemet telepíteni

Számos, az agráriumot érintő jogszabály módosult. A változások érintik többek között a vízügyi, vadászati, a jégkár elhárítási, a termőföld védelméről szóló, az engedélyezési és illetékfizetési, valamint a termékértékesítésre vonatkozó szabályokat, az adminisztrációs terhek csökkentését, kedvezmények biztosítását, továbbá a rendezett piaci kapcsolatok ösztönzését célozzák.