A XXI. Pápai Agrárexpo keretében megrendezett II. Nyugat-Magyarországi Agrárfórumon – illeszkedve ahhoz, hogy Pápán jelentős hagyománya van a húsfeldolgozásnak – a magyar húsipar jelenlegi állapotát tekintették át a pódiumbeszélgetésben részt vett szakemberek, és azonnal kiderült, hogy bizony egy jószándékú döntéssel is rendkívül nehéz helyzetbe lehet hozni egy ágazatot.
A programot moderáló Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra élelmiszeripari igazgatója felvetésére, miszerint a kereskedelemben növekedhet-e a hazai húsipari termékek részesedése, szinte valamennyi szakember egyöntetűen szögezte le:
Ennek oka pedig, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint az itthon készült termékeknek– a korábbi átlag 40 százalék helyett – legalább 51 százalék húst kell tartalmazniuk.
Új termékek és új piacok kellenek
Mint Kovács László, a Pápai Hús Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, ez nekik és a többi magyar cégnek is azért hátrányos, mert ez az előírás csak rájuk vonatkozik, a kereskedelemben jelen lévő és megjelenő import húskészítményekre nem. A külföldről érkező, általában 40 százalék körüli hústartalmú termékeket a szabályozás versenyelőnybe helyezte, hiszen azok olcsóbban tudják előállítani és a fogyasztóknak kínálni, mint a magyarok.
Hasonlóan vélekedett Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, inkább arra kellett volna törekedniük a döntéshozóknak, hogy ne csökkenjen a hústartalom, ezzel is stabilizálva a magyar termékek helyzetét.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke jelezte, ezzel a döntéssel a NAK sem értett egyet, az illetékesek figyelmét többször is felhívták arra, hogy „az intézkedéssel mesterségesen versenyhátrányt okozunk magunknak”. Ugyanakkor bízik abban, hogy a közeljövőben a kamara helyes irányba tudja terelni az ügyet.
Más oldalról világította meg a problémát Kovács Péter, a Darnó Hús tulajdonos-ügyvezetője: szerinte, ha egy vásárló 1800 Ft/kg ár alatti termékkel találkozik a boltban, akkor – bármennyit is rögzít a jogszabály – abban vagy kevés a hús, vagy a készítése során valaki lemondott a munkabéréről és azért lehet alacsonyabb áron árulni. Ha már fogyasztók! Keleti Marcell az angolok példáját hozta, amivel át lehetne lendülni a problémán, egyszersmind a részesedés növelését elérni: az angolok a külföldi termékeket nem veszik meg…
A jelzett versenyhátrányt Győrffy Balázs szerint azzal lehetne kiküszöbölni, ha egyes réspiacokon magasabb hozzáadott értékű termékkel jelennek meg a hazai cégek. Ezzel Kovács László is egyetértett, és hozzátette azt is, hogy ennek érdekében új, magas minőségű kifejlesztett termékeiket exportra, elsősorban az unión kívüli országoknak szánják. Mindez szerinte „komoly technológiai fejlesztést és kreativitást igényel”. A NAK-elnök szerint a távol-keleti és az arab világ piacai más típusú húsfeldolgozást kívánnak, de úgy vélte, az ide való betörés lendületet adhat az ágazatnak.
Kovács Péter szerint csak ez az egyetlen kiút, hiszen ezekkel a réspiaci termékekkel nagyobb árrést lehet elérni, ami több bevételt jelent a cégeknél, és így jobban meg tudják fizetni a dolgozókat. Utóbbival pedig a húsipar akut szakemberhiányát is orvosolni tudnák.
