0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Nem minden baromfi alkalmas a zárt tartásra

Minden baromfitenyésztőre vonatkozik a főállatorvos által elrendelt zárt tartás? Állandóan be kell zárni az állatokat, vagy csak a vándormadarak vonulásakor? Egész napra szól a korlátozás vagy van mód néhány órás természetes tartásra is? S talán az egyik legfontosabb kérdés, eltűnik a liba a piacokról, mert ősi génjei miatt a lúdfaj nincs felkészülve a zárt tartáshoz?

Összágazati érdekeket vett figyelembe a főállatorvos, amikor a madárinfluenza elleni védekezésként elrendelte az országban a baromfiállományok zárt tartását – mondta Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Baromfi Alosztályának ülésén. A cél ezzel az intézkedéssel az volt, hogy az ágazat egészében csökkenjenek a járványvédelmi kockázatok, hogy meg tudjuk állítani a járvány terjedését.

De vajon mit jelent a zárt tartás?

Huszonnégy órás, vagy csak meghatározott ideig tartó korlátozást? A zárt tartási követelmények vonatkoznak-e a kis létszámú állatokra, törzsállományokra is? Milyen intézkedésekre, kutatásokra, beszélgetésekre van szükség annak érdekében, hogy egy olyan kompromisszumos megoldás születhessen, ami a termékpálya minden szereplője számára elfogadható? Lesz- e vakcina a megelőzéshez? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a NAK Országos Állattenyésztési és Halgazdálkodási Osztálya által szervezett rendezvény résztvevői.

Természetesen sok egyeztetésre, hasonló tanácskozásra lesz még szükség, hogy mindenki úgy érezze, hogy számára is elfogadható megoldás született. Mert a kompromisszum valamiféle lemondással is jár, ezt pedig senki nem szereti.

 

Ráadásul a zárt tartás például a libák esetében nemcsak sokkal költségesebb a természetes tartásnál, de a lúdfaj nincs is felkészülve a zárt tartáshoz – állítja Bogenfürst Ferenc professzor. Ahhoz, hogy alkalmas legyen erre, komoly genetikai előrehaladásra van szükség.

A kacsa már képes a teljesen zárt tartásra is, de a vadliba tulajdonságok még nagyon erősek a ludakban, az ő genetikai képességük még nincs szinkronban a zárt tartással. Ezeket a kutatásokat Magyarországon kell lefolytatni, Európa többi országa már kiszállt a libatenyésztésből. A mi érdekünk, hogy ne tűnjön el teljesen a piacról a libahús és máj. Egy jellegzetes magyar terméket vesztenénk el, melyet kedvelnek és keresnek is a vásárlók.

 A rendezvény résztvevői elemezték a madárinfluenza becsült kártételét, de főként a jövőbeni előfordulásának kivédésére, illetve további gazdasági kártételének megakadályozására koncentráltak.

 A szakemberek hangoztatták, hogy olyan megoldásokat szeretnének látni, akár a zárt tartás, akár a madárinfluenza kezelésének ügyében, amelyek  a tenyésztőknek, feldolgozóknak, integrátoroknak egyaránt elfogadhatók.

Nem lehet azt mondani, hogy akkor engedjük ki a libát, mert a liba rosszul érzi magát, mert etológiailag nem felkészült, mert amikor lesz egy újabb járványkitörés, és egyik vagy másik csirkés cég nem tud szállítani külföldre, százmilliós veszteséget szenvedve el ezzel, akkor ki fogja vállalni a felelősséget? A baromfisok büszkék arra, hogy összetartanak, de az integrált termelésnek is a leggyengébb láncszem adja a legnagyobb kockázatát. Abban az esetben, ha van egy gyenge láncszem, s most az mindegy, hogy járványvédelmileg vagy ökonómiailag milyen típusú gyenge láncszem, ez az egész integráció működésére ki fog hatni.

Csorbai Attila kifejezte reményét, hogy a termelői kártalanítás után, az integráció többi szereplője is kap valamilyen segítséget majd, mert hiába fognak a termelők újra indulni, ha nem lesz aki levágja majd az állataikat.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu