0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Kína vinné a magyar cseresznyét

Az európai hiány miatt az arab és a balti országok mellett még Kínából is érdeklődtek a magyar cseresznye iránt. A gyümölcsárakat európai termés, illetve feldolgozóipar igénye mellett a hazai termésmennyiség is mozgathatja.

A piacok gyümölcsösstandjain nagyok az árkülönbségek. A fővárosi sashalmi piacon például egy kiló cseresznye, illetve meggy 650-680 forint, míg a Lehel piacon a meggyet 1100-1200 forintért mérték a hétvégén – írta a Népszava. A kajszibarack esetében is hasonló különbségek fordulnak elő. Az átlagos 70-80 ezer tonnás hazai meggytermés helyett idén 60-65 ezer tonna érik a fákon. A csúcs 2014-ben 92 ezer tonna volt. A cseresznye csúcstermés 13 ezer tonna volt, 2017-ben azonban alig 8-10 ezer tonna betakarítása várható.

A drágaság oka mégsem elsősorban a tavaszi fagykár, bár országosan átlagosan 15-20 százalékos veszteséget könyvelhettek el a termelők, hanem az európai nagy gyümölcstermelő országok ültetvényeiben a tavaszi ,,tél” okozta terméskiesés.

Ma már ugyanis nem beszélhetünk különálló magyar és külföldi piacról, mert az egységes európai piac a gyümölcstermesztésre, értékesítésre is érvényes. Márpedig a legnagyobb meggytermelő Lengyelország esetében a fagykár elérte az 50-60 százalékot, de a német termelőket is nagyjából 40 százalékos veszteség érte. A magyar terméskieséshez hasonlóan a szerbiai meggyültetvények is 15-20 százalékos veszteséggel számolnak.

– Ez azt jelenti, hogy az átlagos európai meggytermésnek idén legföljebb a 60 százalékát szüretelhetik le a gazdák – nyilatkozta a Népszavának Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezetnél (FruitVeB) elnöke.

Az európai hiány miatt az arab és a balti országok mellett még Kínából is érdeklődtek a magyar cseresznye iránt. A kínai kereskedők a hazai felvásárlási áraknak akár a kétszeresét, kilónként 4-5 eurót is megadnának a magyar gyümölcsért.

A hazai piacon a minőségi étkezési cseresznye árában nem várható jelentős hullámzás, hacsak nem történik váratlan időjárási fordulat, például egy csapadékos nyár. Akkor a túl sok folyadék miatt felrepedhet a gyümölcs héja. A tartós kánikula ellenben lejjebb nyomhatja az árakat, mert összetorlódhat az érés, a szüret.

A meggyet leginkább a konzervipar vásárolja, vagyis az alapanyaghiány feltornázza a kompót árakat, de közvetve az étkezési gyümölcs sem lesz olcsó az idén.

Igaz, van ellenkező irányú mozgás is. A spanyol és olasz őszibarack túltermelés miatt a jelenleg még kilónként 350-360 forintért kínált gyümölcs a hazai szezon beindulásával olcsóbban lehet majd megvásárolni. Az idei gyümölcsárakról azonban még a szakember sem kívánt jóslásokba bocsátkozni, mert nem csak az európai termés, illetve feldolgozóipar igénye mozgathatja az árakat, hanem a hazai termésmennyiség is.

Ha kedvező lesz az időjárás a görögdinnye-termelőknek, akkor a melegben az őszibarack ára még tovább csökkenhet, és a dinnyéért kérhetnek a termelők, kereskedők magasabb árat, ellenkező esetben a barack drágulhat.

A kajszibarack itthon és Európában is jó terméssel kecsegtet a főszezonra, így a mostani átlagosan 900 forint feletti árak csökkenhetnek.

Évente átlagosan 800-900 ezer tonna gyümölcs terem itthon. A 2,5-2,7 millió tonna hazai zöldség-gyümölcs termés nagyjából felét vásárolják fel a konzervgyárak. A meggy 70 százalékát például magyarországi és német üzemekben dolgozzák fel.

Forrás: NAK/Népszava