Back to top

A nemzeti értékek és hungarikumok népszerűsítését segíti az FM pályázata

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének támogatására nyílt pályázatot hirdet 223 millió forint keretösszeggel - közölte az agrártárca környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

V. Németh Zsolt elmondta, a helyi értékek bemutatására 150 millió forint áll rendelkezésre, a települési, tájegységi értéktárak létrehozását 38 millió forinttal támogatja a szaktárca, a Hagyomány a divatban - viselet másként pályázatainak finanszírozására 10 millió forint fordítható, a hagyományos népi mesterségek, kihalófélben lévő szakmák továbbörökítését támogató programokra, illetve alkotótáborok szervezésére 25 millió forint áll rendelkezésre.

Hozzátette: a pályázatokat június 23-tól július 23-án éjfélig lehet elektronikusan kitölteni, illetve véglegesíteni. Amennyiben az egyes pályázati területekre szánt összeg 200 százalékát elérik az igényelések a beadási határidő lejárta előtt, a pályázatot lezárhatják.

Az államtitkár a részleteket ismertetve, elmondta: a helyi értékek népszerűsítését célzó kiírásnál a hagyományosan megrendezendő települési rendezvényeken a környékhez köthető helyi, tájegységi vagy megyei értéktári elemek, kiemelkedő nemzeti értékek és hungarikumok bemutatására kell fókuszálniuk a pályázóknak. Az elnyerhető támogatás összege 1 millió forinttól 2 millió forintig terjedhet.

A települési, tájegységi értéktárak létrehozására helyi értéktárat még nem működtető magyarországi és határon túli települések pályázhatnak, amelyek 300 ezer és 500 ezer forint közötti összeget nyerhetnek el.

A "Hagyomány a divatban - viselet másként" elnevezésű pályázat a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrájának, valamint népi kézműves értékeinek megőrzését, népszerűsítését támogatja, valamint alkalmazásukat a mai öltözködéskultúrában. Pályázni 3-5 darabból álló új kollekció tervdokumentációjával, vagy rajzaival lehet. A pályázattal elnyerhető támogatás összege darabonként 80 ezer forint lehet, így összesen egy kollekcióra maximum 400 ezer forint nyerhető.

A hagyományos népi mesterségek, kihalófélben lévő szakmák továbbörökítését célzó programok, alkotótáborok szervezése a helyi, megyei értéktárakban már szereplő népi kézműves értékek megismertetését szolgálja, erre 1-1,5 millió forint közötti összeget lehet elnyerni.

A pályázati dokumentáció elérhető az alábbi honlapokon: http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium illetve www.hungarikum.hu címen.

V. Németh Zsolt közölte, hogy a 2013 júliusa és 2016 decembere közötti időszakban a hazai és külhoni értékgyűjtés támogatására kiírt öt nyílt és egy meghívásos pályázat keretében összesen 1,113 milliárd forintot ítéltek oda a hungarikumok gyűjtésének, kutatásának, népszerűsítésének és megőrzésének támogatására, 607 nyertes magyarországi illetve határon túli magyar pályázóval kötöttek támogatási szerződést.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ma éjjel virágzik a páfrány, és itt a szerelmi varázslatok ideje is!

Számtalan kultúrában él a hiedelem, hogy a világ a sötétség és a fényesség örök küzdelmének színtere. Ennek a harcnak a győztes pillanata a nyárforduló. Az ünneplők a tűzgyújtással nem csak a nap melegét és fényét idézték fel, hanem az ártó szellemeket is távol akarták tartani ilyenkor maguktól.

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

A biomassza alapú gazdaság lehetőségeit kutatják

Ötödével növelné idei árbevételét a Bay Zoltán Kutatóintézet. A 25 éves állami nonprofit társaság a külföldi piacra kíván lépni. A napokban elnyert egy 3 millió eurós uniós biomassza-pályázatot.

Mesél az erdő: ifjú irodalmárokat díjaztak

A Debreceni Nagyerdőért Egyesület immár harmadik alkalommal hirdette meg vers, próza - és meseíró pályázatát általános és középiskolások számára. Az évről évre növekvő érdeklődést mutatja az összesen több mint ezer beérkezett pályamű.

Több ponton módosult a VP-ÖKO pályázati felhívás

A Szechenyi2020 honlapon megjelent közlemény szerint módosult az „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” elnevezésű (VP4-11.1-11.2-15. azonosító jelű) felhívás.

Selmeci diákhagyományok: a balek-Firma kapcsolat

A. J. Krickel osztrák utazó Selmecen tett látogatása után 1831-ben a következőket írta: „…az akademikusok különös öltözéke, ezeknek joviális és sok sajátossággal átszőtt életmódja meglepi és elbódítja az érkező utast. … Ha diákéletet – a szó legszorosabb értelmében – látni akarsz, gyere ide!”

Változás a vizes élőhely létrehozását célzó pályázatban

Módosult a Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése című VP4-4.4.2.2-16 kódszámú felhívás. A beruházás célja a területi vízvisszatartás elősegítése, vizeink mennyiségi és minőségi védelmének biztosítása és a felszíni vizeket érő eróziós, deflációs hatások csökkentése.

A kapu mindig nyitva áll

A 2018-as „Az Év Tanyája” felhíváshoz vezető utat az előző évi győztesek taposták ki, akik nemcsak a tanyasi életet választók számára szolgálhatnak jó példával – az állatokhoz, a természethez és a hagyományokhoz fűződő viszonyuk mindenki számára tanulságos lehet. A nyertesek közül elsőként a berettyóújfalui Szász Tanyát mutatjuk be, mely az „Az Év Hagyományőrző Tanyája” díj büszke birtokosa.

Milyen tényezők sürgetik az agrárium fiatalítását?

Az agrárium egyik legégetőbb kihívása az utánpótlás kérdése, ugyanis a következő tíz évben nagyszámú idős és tapasztalt gazda kilépése várható az ágazatból, miközben a mezőgazdasággal foglalkozó fiatalok aránya elenyésző, a pályaelhagyóké viszont magas. Az új, digitális technológiák elsajátításához és használatához is nagy szükség van a fiatal, friss elmék bevonására az ágazatba.

Zöldségek a Bibliából

Ugyan a Bibliában elsősorban kenyérről, gyümölcsökről és húsokról esik szó, a konyhakerti növények akkoriban is fontos tápláléknak számítottak. Elsősorban a hüvelyesek és a hagymafélék voltak elterjedtek. Előbbi a böjti időszakban fehérjeforrás volt, utóbbi pedig gyógynövényként is fontos szerepet töltött be.