Back to top

A húsmarhafajtát az élőhelyhez válasszuk

A húsmarha-tartó olyan tenyésztő, aki a környezet földrajzi, ökológiai jellemzőit is kénytelen figyelembe venni a fajtaválasztás és a technológia kialakítása során. A tankönyv csak segít, recept itt nincs, csak életen át tartó tanulás – mondják a profik.

Az Amerikai Egyesült Államokban a tenyészállat-árverésekre kiadott központi katalógusokban az STV és a termékenységi adatok mellett már évtizedek óta szerepel az állatok takarmányhasznosításának értéke is.

Mi még beszélni is csak pár éve kezdtünk el erről, a módszer alkalmazását pedig még egyetlen hazai üzemben sem vezették be – mondta Domokos Zoltán, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője.

Pedig egy több száz egyedes populációban 30-32 százalékos különbség is lehet két állat takarmány-hasznosítása között, s ez, állományszinten vizsgálva már óriási költségmegtakarítással járhat.  Ha a bikavásárlásnál ezt a szempontot is figyelembe lehetne venni nálunk is, akkor valószínű, hogy a szépen izmolt küllem, a jó növekedési paraméterek és termékenységi mutatók mellett legalább ekkora jelentősége lenne a takarmányhasznosítási értékeknek is.

 

 

Sőt, az a bika, amelyiknek az utódainál 15 százalék takarmányt spórolhat meg a tenyésztő, vélhetően sokkal hamarabb kelne el, mint egy látványra szebb, vagy nagyobb, hiszen hosszú távon biztos, hogy ez hoz több hasznot.

A húsmarha-tenyésztésnél – mivel nem iparszerű tartásról beszélünk - a környezet adta lehetőségeket mindig maximális mértékben ki kell kihasználni, ami jórészt alkalmazkodást, az adott környezetben optimális fajtát, technológiát, tartási körülményeket jelent. A húsmarha-tartó gazda az eltérő környezetekben nap, mint nap szembesülhet olyan helyzetekkel, amilyennel korábban még az életében nem találkozott. Sok apró jó döntés határozza meg, hogy egy tenyészet eredményes tud e lenni.

Sokszor mondjuk, ha egy állatot meglátunk, hogy hű ez nekem nagyon tetszik, vagy éppen azt, hogy mennyire nem tetszik, de ha vásárlásra adjuk a fejünket, akkor fontos, hogy tudatosan döntsünk. 

Határozzuk meg, hogy a mi termelési környezetünknek melyik típus fog jobban megfelelni, melyiktől várhatjuk a kellő szaporulatot.

Mert hiába tetszik egy másik típus, ha az a mi adottságainkhoz túlságosan izmos, a mi legelőnkön várhatóan lesoványodna és póttakarmányozásra lenne szüksége. Egy kicsivel mindig hosszabb időbe fog telni, hogy megfelelő kondícióba kerüljön, ha nem jó a takarmányháttér, később ivarzik, szétcsúszik a két ellés közti ideje stb. Egy másik környezetben lehet nagyobb, izmoltabb, meg nagyobb tejtermelő is, mert a legelő ezt biztosítja anélkül, hogy külön beavatkoznának.

Mindenütt mások a körülmények, amikhez alkalmazkodni kell, és a megfelelő típust kell ezekhez választani – tette hozzá Domokos Zoltán.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan javítsunk a gyepek eltartó képességén?

A gyep a takarmányozás alapja, minősége jelentősen befolyásolja a legeltetéses állattartás hatékonyságát. Hogyan lehet a legelő minőségét a különböző állatok igényeihez igazítani – kérdeztük Tasi Juliannától, a Szent István Egyetem docensétől.

A természetből jött a baj, de az ember súlyosbította

2017 végén több zárt, intenzív baromfitenyésztő telepen jelent meg a madárinfluenza vírusa Olaszországban. Az első megbetegedéseket még novemberben észlelték. Hogyan jutott be a zárt állományokba a fertőzés, sikerült-e már megfékezni a járványt? Milyen tanúságok vonhatók le az esetből, amit érdemes kiemelni a magyar termelők számára – kérdeztük a Nébihtől.

Ígéret van, pénz olykor, de piaci zavar nincs

Az értékesítés alapból lutri a mezőgazdaságban, ám sokan még a többmilliós tételekről sem kötnek szerződést a felvásárlóval. Nemrég egy tiszántúli gazdának maradt adósa 80 marha árával egy kupec, arra hivatkozva, hogy vevő híján nem tudja tovább értékesíteni az állatokat. Átverés vagy piaci zavar – kérdeztük Wagenhoffer Zsombort, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatóját.

Istállók szigetelt, formázott rostcementlapokból

Olcsóbb épületekre van szükség, különösen igaz ez a mezőgazdasági építményekre. A költségcsökkentésre több lehetőség is kínálkozik, ezek közül kiemelkedik a rostcement alkalmazása. Az ebből készült épülteknél akár 30-40 százalékos megtakarítást érhetünk el. Ráadásul jól szigetel, nagyon erős és tűzálló.

Versengenek a magyar bárányokért

Jó árakat kaptak az juhtenyésztők az év végén a bárányokért. Emelkedtek az árak, de ezt nem a nemzetközi piac alakulása okozta, sokkal inkább az, hogy nagyobb lett a verseny a hazai piacon – állítja Jávor András, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke. Javult az exportszerkezet, már Japánba is eljut a magyar bárányhús, de a tenyésztés hatékonyságán még van mit javítani.

Védekezés a madártetűatka ellen

A Baromfi Termék Tanács felmérése szerint a magyarországi baromfiállomány fele fertőzött madártetűatkával. Az élősködő világszerte nagy problémát jelent a gazdáknak. A védekezéshez engedélyezett szerekről érdeklődtünk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih).

Takarmányozás a környezettudatosság tükrében

Felmérték és adatbázisba rendezték a hazai sertéstakarmányozás jellegzetességeit: az egyes takarmánykeverő üzemegységek környezettudatosságát, a takarmány tápanyagtartalmát, és az ammónia emissziót is azért, hogy megfelelő adatok alapján tervezhesse meg az ország, hogyan tesz eleget az uniós környezetvédelmi elvárásoknak - így az ammóniakibocsátás 32 százalékos mérséklésének 2030-ig.

Automatizált silótakarás

A falközi silóterek takarásának megnyitása, majd visszazárása általában munkaigényes és sokszor nem is veszélytelen munkafolyamat, különösen, ha magasak a silófalak.