Back to top

Jövő héten már piacon a magyar sárgadinnye is

Nagy mennyiségben a jövő héten a hazai sárgadinnye, majd július elején a békési és a baranyai görögdinnye, nem sokkal utána a tolnai, heves-jászsági, azután pedig a szabolcsi görögdinnye kerül a piacra - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és kiskereskedelmi áruházláncok képviselői szezon előtti egyeztetésén.

Magyarországon – alapvetően a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt – is csökkent 10 százalékkal a termőterület, ám a piac minőségi ellátására így is képesek a hazai termelők – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és kiskereskedelmi áruházláncok képviselői szezon előtti egyeztetésén Dunaharasztiban. A hazai piac évente 120 – 150 ezer tonna dinnyét vesz fel, az egy főre jutó fogyasztás évi 10-15 kilogramm, amit az időjárás jelentősen befolyásol.

Nagy mennyiségben a jövő héten a hazai sárgadinnye, majd július elején a békési és a baranyai görögdinnye, nem sokkal utána a tolnai, heves-jászsági, azután pedig a szabolcsi görögdinnye kerül a piacra.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta: „Különösen fontosnak tartja a kamara a szezont megelőző egyeztetést, ahol a magyar dinnyetermő régiók aktuális információit ismertették, valamint a nemzetközi piacról is tájékoztatást hallhattak a résztvevők, egyúttal a hazai fogyasztók friss dinnyével ellátásáról egyeztettek.”

A nyári időszakban Európában meghatározó a magyar dinnyetermelés, ekkor csökken a korábban induló mediterrán termelés, amely idén egyébként is alacsonyabb volumenű. Nyaranta – kiváló ízének és zamatanyagainak is köszönhetően – Európa legjobb minőségű dinnyéjét Magyarországon termelik. Cél, hogy az európai piacot – ahol különös igény mutatkozik a szezonális gyümölcsre – ezen időszakban nagyobb mértékben lássuk el görögdinnyével.

Két vezető dinnyetermő térségben, Görögországban és Olaszországban 2016-hoz képest mintegy 10 százalékkal csökkent a termőterület; ezzel párhuzamosan az elmúlt hetek nyárias időjárásának köszönhetően stabil kereslet alakult ki – elfogadható átvételi árakkal – a többi országban is.

A termőkörzetek beszámolói alapján idén Magyarországon mintegy 5000 hektáron termelnek görögdinnyét. Az öt nagy „dinnyés” tájkörzet közül a legnagyobb felületen Békés megyében termelik a dinnyét, 1910 hektáron, amelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg 1670, Tolna 512, a Heves-Jászság körzet 420, Baranya 175 hektárral követ. Emellett még 389 hektáron folyik dinnyetermelés. Országosan 200 000 tonna körüli összterméssel számolhatunk ebben az évben.

A technológiai fejlődés jól nyomon követhető, egyes termőkörzetekben (Békésben, Tolnában, Baranyában, Heves-Jászságban) már szinte teljes mértékben oltott dinnyét valamint új fajtatípusokat is (különleges, feketehéjú és sárgahúsú magnélküli dinnyét) termesztenek, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szintén terjednek a korszerű termelési módok.

Sárgadinnye esetében lényegesen kisebb volument termelünk, jelenleg 600 hektáron, főként Bács-Kiskunban és Békésben, mintegy 18 000 tonnát.

2016-hoz képest mintegy 10 százalékkal nőtt a sárgadinnye termőterülete, a minőségi fejlődés itt is tapasztalható.

A hazai piac egyre nagyobb mennyiséget igényel sárgadinnyéből, cél az, hogy az import csökkentésével egyre nagyobb szerepet kapjon a magyar sárgadinnye is.

A rendezvényen elhangzott: a NAK, a Földművelésügyi Minisztérium és az Agrármarketing Centrum – kiskereskedelmi áruházláncok együttműködésével – idén is folytatja nagy sikerű dinnye fogyasztásösztönző kampányát.

Forrás: 
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősz, alma, almakampány...

Ismét együtt dolgozik az almafogyasztás élénkítésén a Földművelésügyi Minisztérium, az Agrármarketing Centrum, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és öt áruházlánc. Az Auchan, a CBA, a METRO, a SPAR és a Tesco üzleteiben október 20-tól november 18-ig lehet kóstolni, megismerni a hazai almafajtákat.

Átadták a harmadik szolgáltató központot

Átadták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) harmadik, gödöllői szolgáltatóközpontját. A kamara elnöke szerint ezek a központok – melyekből még az idén továbbiakat adnak át a tervek szerint – lehetővé teszik, hogy egy helyen sokféle információt, például katasztrófavédelmi, pénzügyi szolgáltatói vagy inputanyag-előállítóiakat biztosítsanak a gazdálkodóknak.

Egyhangúlag módosították a Pozsonyi Nyilatkozatot

Már nyolc tagállam agrárkamarái és gazdaszervezetei támogatják a Pozsonyi Nyilatkozatot, amiben a régió országai kinyilvánítják, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikában mely elemeit tartanák meg a jelenleginek, illetve milyen reformokat tartanak elfogadhatónak.

Még többet költöttünk zöldségre és gyümölcsre

Évente 330 milliárd forintot költünk zöldségre és gyümölcsre egy kutatás szerint. A széles választék, a jó minőség és kedvező ár a legfontosabb szempontok a vásárlásnál.

„November 3-án újra Magosz”

Komolyan veszi, és alapvetően jó érzésekkel néz a kamarai választások elé Győrffy Balázs elnök, a Magosz elnökjelöltje, aki az ország egyik legjelentősebb köztestületének tartja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát. Nem ért egyet azokkal a kritikákkal, amikkel illetik tevékenységüket, de mint mondja, ilyen a demokrácia: éppen ezért állítottak listát mások is.

Jól fizet a halal élelmiszer

A modern élelmiszerfeldolgozás viszonyaira is alkalmazhatók a muszlim vallásos előírások, a halal szabályainak betartása pedig új, fizetőképes piacokat nyithat meg a gyártók előtt – hangzott el a NAK húsiparról szóló rendezvényén kedden.

Új logisztikai központot adott át a Penny Market Veszprémben

A Penny Market Veszprémben nyitotta meg harmadik logisztikai központját, amely a nyugat-magyarországi üzleteket szolgálja ki, jelentősen növelve az eddigi kapacitást. A 9 milliárd forintból létrejött 15 ezer raklap kapacitású komplexum 150 munkahelyet hoz létre.

Szövetkezik a Coop a nyugdíjasokkal

Partnerségi megállapodást írt alá a Bizalom Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet és a COOP Szolnok Zrt. hétfőn Szolnokon. A nyugdíjas szövetkezetek rugalmas és kedvező feltételek mellett foglalkoztathatják a nyugdíjasokat, ez pedig friss munkaerőt jelenthet az élelmiszer-kereskedelemnek is.

Még van mit javítani az agrárszakmák presztízsén

Nagyon kevés középiskolás választja az agrár-élelmiszergazdasághoz kötődő szakképzéseket. Közben a munkáltatóknak égető szükségük van szakképzett emberekre, a NAK és az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérése szerint főleg húsfeldolgozókra, állatgondozókra, állattenyésztőkre, pékekre, sütőipari szakmunkásokra, mezőgazdasági gépkezelőkre és gépszerelőkre van kereslet.

Tojásszövetség: növelni kell a belföldi tojásfogyasztást és az önellátottságot

Növelni kell a magyarországi tojástermelést, hogy a nagyüzemi tojás-önellátottsági szint a mostani mintegy 50 százalékról 75 százalékra emelkedjen - ezt a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség, MTTSz) alelnöke mondta a tojás világnapja alkalmából Budaörsön.