Back to top

Jövő héten már piacon a magyar sárgadinnye is

Nagy mennyiségben a jövő héten a hazai sárgadinnye, majd július elején a békési és a baranyai görögdinnye, nem sokkal utána a tolnai, heves-jászsági, azután pedig a szabolcsi görögdinnye kerül a piacra - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és kiskereskedelmi áruházláncok képviselői szezon előtti egyeztetésén.

Magyarországon – alapvetően a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt – is csökkent 10 százalékkal a termőterület, ám a piac minőségi ellátására így is képesek a hazai termelők – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és kiskereskedelmi áruházláncok képviselői szezon előtti egyeztetésén Dunaharasztiban. A hazai piac évente 120 – 150 ezer tonna dinnyét vesz fel, az egy főre jutó fogyasztás évi 10-15 kilogramm, amit az időjárás jelentősen befolyásol.

Nagy mennyiségben a jövő héten a hazai sárgadinnye, majd július elején a békési és a baranyai görögdinnye, nem sokkal utána a tolnai, heves-jászsági, azután pedig a szabolcsi görögdinnye kerül a piacra.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta: „Különösen fontosnak tartja a kamara a szezont megelőző egyeztetést, ahol a magyar dinnyetermő régiók aktuális információit ismertették, valamint a nemzetközi piacról is tájékoztatást hallhattak a résztvevők, egyúttal a hazai fogyasztók friss dinnyével ellátásáról egyeztettek.”

A nyári időszakban Európában meghatározó a magyar dinnyetermelés, ekkor csökken a korábban induló mediterrán termelés, amely idén egyébként is alacsonyabb volumenű. Nyaranta – kiváló ízének és zamatanyagainak is köszönhetően – Európa legjobb minőségű dinnyéjét Magyarországon termelik. Cél, hogy az európai piacot – ahol különös igény mutatkozik a szezonális gyümölcsre – ezen időszakban nagyobb mértékben lássuk el görögdinnyével.

Két vezető dinnyetermő térségben, Görögországban és Olaszországban 2016-hoz képest mintegy 10 százalékkal csökkent a termőterület; ezzel párhuzamosan az elmúlt hetek nyárias időjárásának köszönhetően stabil kereslet alakult ki – elfogadható átvételi árakkal – a többi országban is.

A termőkörzetek beszámolói alapján idén Magyarországon mintegy 5000 hektáron termelnek görögdinnyét. Az öt nagy „dinnyés” tájkörzet közül a legnagyobb felületen Békés megyében termelik a dinnyét, 1910 hektáron, amelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg 1670, Tolna 512, a Heves-Jászság körzet 420, Baranya 175 hektárral követ. Emellett még 389 hektáron folyik dinnyetermelés. Országosan 200 000 tonna körüli összterméssel számolhatunk ebben az évben.

A technológiai fejlődés jól nyomon követhető, egyes termőkörzetekben (Békésben, Tolnában, Baranyában, Heves-Jászságban) már szinte teljes mértékben oltott dinnyét valamint új fajtatípusokat is (különleges, feketehéjú és sárgahúsú magnélküli dinnyét) termesztenek, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szintén terjednek a korszerű termelési módok.

Sárgadinnye esetében lényegesen kisebb volument termelünk, jelenleg 600 hektáron, főként Bács-Kiskunban és Békésben, mintegy 18 000 tonnát.

2016-hoz képest mintegy 10 százalékkal nőtt a sárgadinnye termőterülete, a minőségi fejlődés itt is tapasztalható.

A hazai piac egyre nagyobb mennyiséget igényel sárgadinnyéből, cél az, hogy az import csökkentésével egyre nagyobb szerepet kapjon a magyar sárgadinnye is.

A rendezvényen elhangzott: a NAK, a Földművelésügyi Minisztérium és az Agrármarketing Centrum – kiskereskedelmi áruházláncok együttműködésével – idén is folytatja nagy sikerű dinnye fogyasztásösztönző kampányát.

Forrás: 
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az orvosi marihuána gigaelosztójává válna Izrael

Az orvosi marihuána nagyüzemi termesztésére és jelentős exportjára készülnek Izraelben - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerdán. Évi 75 milliárd forintnyi hasznot remélnek a kannabiszexporttól.

Már online is rendelhető az Áldomás termékcsalád

Újabb mérföldkőhöz érkezett a prémium kategóriás magyar élelmiszereket összefogó Áldomás közösségi márka, hiszen mostantól már online is rendelhetők a termékek, valamint elérhető a márka közösségi oldala is. A fokozott online jelenlét célja a hazai vásárlóközönség bővítése, a termékcsalád népszerűsítése, illetve a termelők számára egy újabb értékesítési csatorna biztosítása.

Méltányos-e az élelmiszer ellátási lánc?

Az Európai Bizottság szerdán közzétett felhívásában arra kéri a mezőgazdasági termelőket, az uniós polgárokat és minden érintett felet, hogy a november 17-ig tartó online konzultáció keretében osszák meg az élelmiszer-ellátási lánc működésével kapcsolatos meglátásaikat.

Kitölthető az energiabeszerzési tenderrel kapcsolatos kérdőív

Augusztus 14-től elérhető a kamarai tagok számára az villamosenergia-beszerzéssel kapcsolatos igényfelmérő kérdőív. A NAK majdani tenderének célja, hogy a kamarai tagok számára alacsonyabb villamosenergia-árak és kedvezőbb szerződéses feltételek alakuljanak ki.

Népszerű a jótékony célú búzagyűjtés

Idén hetedik alkalommal mozgatja meg a gazdálkodókat a jótékonysági célú Magyarok Kenyere program, a megőrölt liszt mennyisége a várakozások szerint meghaladja majd a 600 tonnát az idén. A Kárpát-medencében összegyűjtött búzából készült lisztet szétosztják a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezeteknek.

Egyéni szerződéskötés, de közös alku

Villamos energia beszerzési tendert indít a tagoknak az agrárkamara. A cél egy olyan nagyobb felhasználói csoport létrehozása, ami már kellő súlyt, piacot jelent az energia kereskedők mércéjével is ahhoz, hogy jelentősebb árengedményt kapjanak a tagok. De hogy működne mindez a gyakorlatban?

Drágulhat a magyar méz

Hiába lett jó a hazai akác- és napraforgóméz-termés, az ukrán import letörte a hazai árakat. A kereslet élénkülése miatt ősszel azonban drágábban adhatják el mézüket a magyar méhészek.

Jó áron veszik a szilvát

Bár sok új fajtáról szó esett Kecelen, a szilva szakmai napon, úgy tűnik, konzervatív marad a fajtahasználatunk, amit piaci és környezeti tényezők is magyaráznak. Nyugat-Európában keresett a lepotica-típusú szilva. Az idén az európai fagykárok miatt különösen jól húz a piac, de nem szabad megfeledkeznünk arról, mennyi megoldandó probléma van az ágazatban.

Budapest Fény utcai a legnépszerűbb piac

A piacok reneszánszát éljük, ma már a fiatalabb generáció körében is divatos a piacozás. Népszerűségük a közösségi oldalak megjelenésével is nő. Magyarországon a Fény Utcai Piac a közösségi média legnépszerűbb szereplője egy friss felmérés alapján.

Aszály: komoly veszélyben a takarmánynövények

A hőség, illetve az aszályos időszak rendkívüli módon hat a növénytermesztésre és az állattenyésztésre egyaránt. Előbbinél minőségbeli és mennyiségbeli romlás is előfordulhat, utóbbiban akár az állatok elhullását is okozhatja. Ezt az időjárást elsősorban a kukorica és a napraforgó szenvedi meg: előbbi jobban viseli az időjárás viszontagságait, bár a tányérok sok helyen kisebbek a szokásosnál.