Back to top

Áttörés az antibiotikum használat visszaszorításáért

Baktériumölő vírusokkal a jövőben helyettesíteni lehet az állatok antibiotikumos kezelését, számol be a leicesteri egyetem tanulmánya. Az egyetem közelmúltban, sertések vizsgálata alapján készített tanulmánya kimutatta, hogy úgynevezett bakteriofág (baktériumfaló) vírusok segítségével nagyrészt helyettesíteni lehet az állatok antibiotikumos kezelését.

Az antibiotikumok kiváltását célzó vizsgálatok és kísérletek szükségszerűségét igazolja, hogy az állatok túlzott antibiotikumos kezelése számtalan ellenálló kórokozó létrejöttét eredményezheti, amelyek az emberi egészségre is hatással lehetnek. Így az antibiotikumhasználat korlátozása nemcsak piaci vagy állategészségügyi igény, de a humán egészségügy szempontjából is fontos, mivel sokszor ugyanazokat az antibiotikumokat használják az utóbbiban is, mint az állatgyógyászatban.

Jelenleg az EU-ban és az Egyesült Államokban az antibiotikum készítmények 75 százalékát haszonállatoknak adják, gyakran  csak alacsony dózisban vagy megelőző célzattal.

A leicesteri egyetem kutatóinak sikerült izolálni 20 bakteriofág vírust, amelyek harcba szállhatnak 72 olyan rezisztens baktérium törzzsel, amelyek a sertéseknél komoly bélrendszeri problémákat okoznak.

Az eljárás részeként kiszárították a bakteriofágokat, amik nem vesztették el baktériumfaló képességüket, a porított fágok pedig könnyen etethetővé váltak.

A bakteriofágok vagy fág vírusok baktériumokat fertőznek és pusztítanak el, sokkal pontosabbak, mint az antibiotikumok, és akár olyan esetben is alkalmazhatóak mikor az antibiotikumok hatástalanok. Az antibiotikumokkal ellentétben a fágok rendkívül fajspecifikusak, tehát adott fág csak bizonyos fertőzésekkel szemben hatékony, ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a megfelelő fág nem támadja meg az állat vagy ember bélflóráját, így nem okoz gyomor- és bélpanaszokat.

Clokie professzor asszony, a kutatás vezetője elmondta: ha a sertéseknél beválik az új módszer,  ez a fajta vírus terápia teljesen átalakíthatja a humán megbetegedések kezelését is, és megoldódást jelenthet a baktériumok antibiotikumokkal szemben szerzett rezisztenciájának problémájára is.

Forrás: 
farminguk.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Keretemelés a baromfitartó-telep korszerűsítési pályázatoknál is

A Miniszterelnökség 207 baromfitartó kérelmét támogatta, akik most 22,6 milliárd forint értékben valósíthatják meg állattartó telepük korszerűsítését. A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek elbírálása folyamatos, így a támogatott projektek száma és a támogatás összege tovább növekszik majd a napokban.

Új Nébih laborral a járványok ellen

Megújult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) debreceni laboratóriuma, a labor új, fokozott biológiai biztonságot is kielégítő, molekuláris biológiai részlegét mintegy 110 millió forintból alakították ki - közölte Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

Született túlélők: háziméhek a vadonban

Egy amerikai kutatás szerint nincs érdemi változás az Arnot-erdőségben vadon élő háziméh területi elterjedtségében, túlélési rátájában az 1970-es évekhez képest. Viszont a méhek génállományában változásokat lehet megfigyelni, és a varroa atka ellen is új védekezési formák alakultak ki azóta.

Amilyen a takarmány olyan a sajt?

„Ahány szem árpát adsz a lovadnak, annyi bűnöd bocsáttatik meg” egy részlet a Koránból, a mohamedánok szent könyvéből. Vajon a kecsketartók hogy vannak ezzel? Adnak egyáltalán árpát, zabot a kecskének? Mindkét takarmány nyersrostban gazdagabb, mint a kukorica, vagyis alkalmasabb a kecskék takarmányozására. Mégis főleg kukoricát kapnak a kecskék.

Áttörés a kukorica tápértékének növelésében

Egy új kutatásban arra keresték a választ, hogyan csökkenthető az állati takarmányok mennyisége és az élelmiszer-termelési költségek a kukorica arányának növelésével. A tudósok hatékony módszert találtak arra, hogy javítsák a kukorica tápértékét egy baktérium génjének beiktatásával, amely egy új vizsgálat szerint kulcsfontosságú tápanyagot termel, ami a metionin.

Invazív teknősök hazánkban

Az invazív fajok problémaköréről nehéz objektíven nyilatkozni. Sajnos sok a témával kapcsolatos „sajtókacsa”, továbbá az ezzel kapcsolatos hivatalos intézkedések is olykor eléggé „íróasztalszagúak”. Mi lehet a megoldás?

Utalják az előleget, számolja ki mennyit várhat!

Megjelent a földművelésügyi miniszter rendelete az egyes agrártámogatások 2017. évi összegeiről. Az egységes területalapú támogatás október 16-tól kifizethető előlege hektáronként legfeljebb 32 110 forint lehet.

Tojásszövetség: növelni kell a belföldi tojásfogyasztást és az önellátottságot

Növelni kell a magyarországi tojástermelést, hogy a nagyüzemi tojás-önellátottsági szint a mostani mintegy 50 százalékról 75 százalékra emelkedjen - ezt a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség, MTTSz) alelnöke mondta a tojás világnapja alkalmából Budaörsön.

Mogyoró, mandula - megtermelni nehezebb, mint eladni

A mogyoró és a mandula lehet az a két növény, ami a dióhoz hasonló sikeres utat jár be hazánkban - hangzott el Érd-Elvira majorban, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet állomásán rendezett tanácskozáson. Héjasokat (dió, mogyoró, mandula, gesztenye) a hazai gyümölcstermő terület tizedén termesztünk, a legnagyobb arányban diót, de mindegyik iránt élénk a kereslet.

Augusztusban szinte minden drágult

Augusztusban a mezőgazdasági termelői árak 3,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét, ami a növényi termékek árának 0,6 százalékos, illetve az élő állatok és állati termékek árának 7,4 százalékos növekedéséből tevődik össze - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).