Back to top

Széles távlatokat nyit a Kaposvári Egyetem kutatása

Három évvel ezelőtt országosan is egyedülálló kutatás indult a Kaposvári Egyetemen, melynek eredményeiről kiderült: széles távlatokat nyithatnak az állatok humán célokra történő felhasználásában.

Csökkent a tanulók agresszivitása

A kutatók a program során sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, illetve magatartási problémákkal küszködő gyermekek körében vizsgálták, hogyan hat rájuk az állatok közelsége. Különlegesség még, hogy egy időben történik a foglalkozást irányító gyógypedagógusok felkészítése és az abban részvevő állatok kiválasztása – tudtuk meg a kutatás egyik vezetőjétől, Molnár Marcell egyetemi docenstől.

– Az állatasszisztált munkával kapcsolatos eddigi vizsgálatok egyértelműen pozitívak – mondta a kutató. – A törökbálinti óvoda, valamint a kaposvári Rákóczi, a Gyakorló, a toponári és a jutai általános iskola közreműködésével végzett gyakorlatok nyomán csökkent a tanulók agresszivitása, a befele forduló diákok nyitottabban lettek, a csoportokban erősödött az összetartás. Az ősztől több iskolában és óvodában, sok gyermekkel kezdődik meg újult erővel a munka, az eredményeket pszichológiai felméréssel állapítják meg.

A kutyák a legalkalmasabbak

– Az állatasszisztált tevékenységben a gyerekekkel való közös munkára a kutyák a legalkalmasabbak – tette hozzá Molnár Marcell. – A négylábúak képesek gondolkodni, rendkívül jó a megfigyelő képességük és az együttműködési hajlandóságuk. A vizsgálatok alapján az derült ki, hogy az óvodai és a kisiskolás programba a nyulak illeszthetők be a legjobban. Viszonylag jól taníthatók, de mivel félénkek, igazán jó eredményt csak akkor lehet velük elérni, ha már egészen kis koruktól hozzászoknak a testi közelséghez és a simogatáshoz.

A következő lépésben, várhatóan 2018 közepén, hasonló foglalkozásokat terveznek az időskorúaknak is.

– Egy szociális otthonba beszökött és befogadott kutya hatására a vele kapcsolatba került idősek nyitottabbá váltak, javult az étvágyuk és kevesebbet veszekedtek, esetükben is bebizonyosodott, hogy az állatok komoly segítséget jelenthetnek a betegségek, a stressz és az érzelmi gondok kezelésében is – emelte ki Molnár Marcell.

Az állatok érdekeit is nézik

Az állatok terápiás célú felhasználása 1792-ig nyúlik vissza. A korábbi kutatásoktól a kaposvári annyiban is eltérő, hogy a mai napig csak az ember érdekeinek megfelelően foglalkoztatták az állatokat, a Kaposvári Egyetemen azonban mindkét fél fiziológiai–lelki paramétereit vizsgálják és számszerűsítik. A foglalkozás során mérik a vérnyomásukat, a pulzusukat, és mivel optimális feltételek között az állat is jól érzi magát a tevékenységben, kiemelten a stressz-hormon mennyiségét, s a legjobb mutatókkal rendelkezőket használják fel, illetve javasolják továbbtenyésztésre.

 

Forrás: 
sonline.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Reneszánszát éli a magyar pávagalamb

Régészeti leletek egyértelműen bizonyítják, hogy Asszíriában már Kr. előtt a 3. évezredben tenyésztettek pávagalambot. E különös megjelenésű tollasoknak azonban igazi virágkora a XIX. század 2. felében, illetve a XX. század első felében volt. Kevesen tudják, hogy mi magyarok is büszkélkedhetünk saját pávagalambfajtával.

Fácánszerű tyúkfajta a Távol-Keletről

A jokohama keveset és kicsit tojik, a kakasok súlya 1,75-2 kg, a tyúkoké 1-1,5 kilogramm. Előnyük viszont, hogy jól és könnyen kotlanak, illetve nevelnek. A kakasok hosszú faroktollaik miatt különleges elhelyezést igényelnek.

Az ádáz piaci verseny kikényszeríti a leghatékonyabb megoldásokat

A tojáspiacon nagyon nehéz hatékony marketing-tevékenységet végezni. Leegyszerűsítve a helyzetet: a vevőnek egyik tojás olyan, mint a másik. Némi vásárlásösztönző hatása van a jól megválasztott dobozformának vagy színnek, és természetesen elengedhetetlen az is, hogy tiszta, törésmentes tojás kerüljön a dobozba. Piaci rést találni nehéz.

Egy könnyen tenyészthető madárritkaság

A bali seregély ára – ritkaságához mérten – nem is horribilis, párjáért általában 1000-1200 eurót kérnek. Ám sokáig úgy tűnt, hogy e csodálatos, fehér színű, kék szemgyűrűjű, kackiás bóbitát viselő madárnak búcsút kell intenünk.

Hasonló keretek, azonos támogatottsági szint

Magyarország nem támogatja az uniós agrárpolitika radikális átalakítását- mondta Czerván György a Földművelésügy Minisztérium államtitkára a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének szakmai napján. Az érdekegyeztetés már elkezdődött, keressük a szövetségeseket - közölte a szaktárca államtitkára, aki a támogatási rendszerrel kapcsolatos előzetes magyar álláspontot is megosztotta a gazdákkal.

Hogyan és miért beszélnek egymással a fák?

Suzanne Simard ökológus fedezte fel, hogy a fák a talajlakó gombák hálózatának segítségével közlik a szükségleteiket, de ezen keresztül képesek segíteni is a szomszédos növényeket. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a tarvágás és a klímaváltozás tönkreteheti ezeket a kritikus hálózatokat.

A küllemtől a génekig…

A régi parasztemberek, ha ránéztek egy állatra, tudtak olvasni a külső jelekből. A szarvélet, a nyakat vagy a farkat fedő szőr durvaságából, göndörségéből, vagy a farokrépa vastagságából arról is következtetni lehet, hogy az állat mennyi hormont termel, rendben van-e a spermatermelési képessége, vagy hogy mennyi tejet adnak az utódok.

Hőségriadó idején az állatokra is jobban oda kell figyelni

A NÉBIH kiemelten ellenőrzi az állatok szállítását a nyári nagy melegben. Szigorú előírásoknak kell megfelelni, többek között biztosítani kell a folyamatos ivóvíz-ellátást, és hosszabb utazásoknál pihenőt is kell tartania az állatok érdekében.

Hőstressz és tejtermelés

Idén többek között a hőstressz és tejtermelés közötti kapcsolat legújabb tudományos eredményeiről, illetve a hőstressz okozta károk mérséklésének módjairól szólt a Holstein Genetika Kft. hagyományos székesfehérvári tanácskozása.

Áttörés az antibiotikum használat visszaszorításáért

Baktériumölő vírusokkal a jövőben helyettesíteni lehet az állatok antibiotikumos kezelését, számol be a leicesteri egyetem tanulmánya. Az egyetem közelmúltban, sertések vizsgálata alapján készített tanulmánya kimutatta, hogy úgynevezett bakteriofág (baktériumfaló) vírusok segítségével nagyrészt helyettesíteni lehet az állatok antibiotikumos kezelését.