Évente összesen mintegy két és fél petajoule energiamegtakarítás várható pusztán attól, ha az úgynevezett nagy energiafogyasztású gazdaságok működését észszerűsítik.
A felülvizsgálatra kormányrendelet kötelezi a nagyobb mezőgazdasági vállalkozásokat is.
Nemzetközi tanulmányok szerint a szakreferensek alkalmazásával az energiafelhasználásban átlagosan egy-három százalékos csökkenés érhető el, a hatékony energiagazdálkodás eredményeként pedig a társaságok versenyképessége is javul. Az adatokat Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte írásbeli válaszában Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére, aki arra volt kíváncsi fél évvel a jogszabály hatályba lépését követően, hogy a mezőgazdasági vállalkozásoknak miért kell energetikai szakreferenst alkalmazniuk.
A válasz egyszerű: azért, mert a kötelezettség minden olyan gazdasági társaságra vonatkozik, amely a tárgyévet megelőzően évente átlagosan több mint 400 ezer kilowattóra áramot, 100 ezer köbméter földgázt, vagy 3400 gigajoule hőt használt fel. Ebbe a kategóriába pedig számos nagyobb mezőgazdasági vállalkozás is beletartozik.
Az energiahatékonysági jogszabályok 2016. decemberi módosításai szerint az ilyen esetben alkalmazandó szakreferensek feladata, hogy szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vegyenek a rendszeres energetikai ellenőrzéseken és segítsék a vállalkozókat az energia hatékonyabb felhasználásában, illetve tanácsokat adjanak a szükséges beruházásokat illetően. Ezenfelül jelentést készítenek a vállalkozás energetikai szokásairól és a megtakarítási eredményekről is.
Fónagy János a minapi válaszában kiemelte, hogy az energetikai szakreferensnek auditori vizsgával és legalább hároméves gyakorlattal kell rendelkeznie. Ezenfelül évente továbbképzésen kell részt vennie, a szakmai vizsgát pedig ötévente meg kell újítania. A gazdasági társaságok energetikai felülvizsgálatához pedig azért van szükség ezekre a szakemberekre, mert külső szereplőként vannak olyan gyakorlati ismereteik, amelyek innovatív megoldások bevezetését teszik lehetővé. Az így megvalósuló fejlesztésekkel a gazdálkodók is jól járnak: minél kevesebb energiát használnak fel, annál több pénzt spórolhatnak meg, ezáltal pedig a termelés versenyképessége is javulni fog.
Az idényjellegű munkát végző vállalkozások esetében – idetartoznak egyes agrárcégek is – elég, ha az adott időszakra megbízási szerződést kötnek az energetikussal. A dokumentumban előre meghatározhatják, hogy mely időszakban, milyen tartalmú munkára van szükség.
A vállalkozásoknak 30 napon belül be kell jelenteniük a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnál, ha szakreferenst alkalmaznak.
A kötelezettséget érdemes komolyan venni, a mulasztásért ugyanis 200 ezer és kétmillió forint közötti bírságot szabhat ki a hatóság. A határidő pedig közeleg, 2017. június 30-a után már élesben működik az új rendszer.
ÁTCSOPORTOSÍTOTT ÖSSZEGEK
Bár a vidékfejlesztési program szinte összes felhívásában külön keret szolgálja az energetikai korszerűsítéseket, a gazdák egyelőre csekély érdeklődést mutatnak az ilyen típusú beruházások iránt. A Miniszterelnökség ezért azt tervezi, hogy az erre a célra szánt összeg egy részét – az Európai Bizottság jóváhagyását követően – más célokra csoportosítja át. A legtöbb beruházási felhívásra többszörös túljelentkezés érkezett az irányító hatósághoz. Nagy volt az érdeklődés például a különböző állattenyésztési, kertészeti, élelmiszeripari pályázatok iránt. Ha Brüsszel zöld jelzést ad a források átrendezésének, a tervezettnél többen kaphatnak támogatást gazdaságuk fejlesztéséhez. A tervek szerint az energetikai keret másik részét a Miniszterelnökség önálló pályázat formájában ismételten meghirdeti. A felhívás várhatóan még az idén megjelenik. A támogatás keretösszege egyelőre nem ismert, az azonban bizonyos, hogy ebből a forrásból kizárólag energetikai korszerűsítéseket célzó beruházásaikhoz nyerhetnek uniós forrást a termelők.