Back to top

Az elszabadult gép előtt nincs akadály

Már öt halálos kimenetelű munkabaleset történt idén a mezőgazdaságban. A legfőbb veszélyt a traktorokkal és egyéb önjáró mezőgazdasági gépekkel történő gázolás, ütközés jelenti.

A múlt hét elején jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben mezőgazdasági munkavédelmi kampányt indít, lévén egyre több az agráriumban a munkabaleset, és ezen belül a halállal végződő eset is.

Néhány nappal később kiderült, hogy valóban szükség van a felvilágosító tevékenységre: az NGM munkafelügyeleti osztálya által közölt adatok szerint az idei első negyedévben a mezőgazdaságban 144 munkabaleset történt, és ezek közül 5 volt halálos kimenetelű. Ha ez a tendencia egész évben folytatódna, akkor legalább 20 elhunytat regisztrálhatnak, kettővel többet, mint volt 2016-ban.


Gépközelben

Érdemes áttekinteni – az idei kampányra kiadott tájékoztató füzetet alapul véve –, hogy konkrétan melyek a legfőbb veszélyforrások az agráriumban. A legfőbb veszélyt a traktorokkal és egyéb önjáró mezőgazdasági gépekkel történő gázolás, ütközés, illetve felborulás jelenti, mely egyben a halálos balesetek leggyakoribb oka. Fokozott veszélyt jelent, ha szállítójárműre vagy pótkocsira a terhet (pl. bálákat) nem megfelelően elosztva, ledőlés ellen nem biztosítva rakodják fel.
Nem ritka, hogy az erőgép védőburkolatát eltávolítják, így a szabadon forgó kardántengely közelében végeznek valamilyen munkát. Az utóbbi években megszaporodott a kardántengely által okozott balesetek száma. Ezek a balesetek mindig súlyos kimenetelűek: a kardánkereszt a munkavállaló ruhájába beakadva felcsavarja azt a dolgozóval együtt.

Hasonló veszélyhelyzetet jelent, ha a bálázógép hajtásmechanizmusa valamilyen akadály miatt megszorul, ezért a gépkezelő a traktormotor leállítása és a kardánhajtás kikapcsolása nélkül kezdi el a hibaelhárítást. Amikor a fizikai akadály megszűnik, a gép mechanizmusa váratlanul elindulhat, és a gépkezelőt behúzhatja.


Magasban

Súlyos veszélyhelyzet állhat elő (pl. leesés, összedőlés, beomlás), ha a telephelyen valamely építési, bontási, vagy árokásási tevékenységet szabálytalanul olyan munkavállalókkal végeztetnek, akik ezekhez a feladatokhoz nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel, illetve a munkavégzéshez szükséges készséggel és jártassággal.
A gazdasági épületek tetőborítása jellemzően hullámpala, mely törékeny, kis teherbírású anyag. Szakszerűtlen javítása be-, illetve leesés veszélyt jelenthet a munkavállalókra. A telephelyeken a fogadó garatok, aknák hiányos lefedése vagy a védőkorlát hiánya miatt szintén gyakori a beesés-, leesésveszély.
Gyümölcsszedéshez, de más tevékenységekhez is használnak létrákat. A nem megfelelő kialakítású vagy állapotú létrák leesés veszélyesek, mert könnyen eldőlhetnek.


Áram alatt

A mezőgazdasági üzemekben jellemzően kisfeszültségen (230V-os váltakozó feszültségen) üzemeltetett, szabálytalanul bekötött gépek, sérült szigetelésű kéziszerszámok, villamos hosszabbítók jelenthetnek villamosáramütés-veszélyt. Ezek a balesetek általában az elégtelen érintésvédelem miatt következnek be. A magasfeszültségű (pl. 22 kV feszültségszintű) villamos szabadvezeték-hálózat környezetében elszenvedett balesetek általában a feszültség alatt álló csupasz szabadvezetékek megközelítéséből adódnak (pl. gördülőállványt tolnak a vezetékhez, megemelt platójú szállító járművel vagy rakodógéppel kerülnek a megközelítési távolságon belül a magasfeszültségű vezetékhez).


Fáradtan

Az ágazatban foglalkoztatott munkavállalók különösen ki vannak téve az ergonómiai veszélyeknek (fárasztó vagy fájdalmas testhelyzet, nehéz terhek hordozása vagy mozgatása, állás vagy gyaloglás, valamint ismétlődő kéz- vagy karmozdulatok), így a munkavégzéssel összefüggő váz- és izomrendszeri problémák kifejezetten gyakoriak.


Erjedés

A betárolt anyagok, termények, trágya erjedése, bomlása, rothadása esetén veszélyes gáz, úgynevezett biogáz keletkezik, ami többek között széndioxidot, metánt, kénhidrogént tartalmazhat. A levegőnél nehezebb szén-dioxid és kén-hidrogén gáz összegyűlhet a tartályok, ciszternák, aknák mélyén, halálos veszélyt jelentve az alkalmilag ott munkát végzőkre.
Szüret után a must erjedése közben képződő „mustgáz” (szén-dioxid) veszélyezteti a borospincékben dolgozókat. A „mustgáz” a rossz szellőzési viszonyok között felhalmozódik a föld alatti pincében, kiszorítva onnan az oxigént, ami fulladást okoz. Ezért ilyenkor előzetes szellőztetés és légtérelemzés nélkül a borospincékbe lemenni életveszélyes.

A mezőgazdasági dolgozók vegyi anyagoknak – például növényvédő szereknek, állatgyógyászati készítményeknek, oldószereknek és olajoknak – lehetnek kitéve, amelyek hosszú távon bőrproblémákat, asztmát okozhatnak, károsíthatják az idegrendszert vagy rákkeltőek lehetnek.


Erős állatok

A mezőgazdaságban az állatok támadásából adódó veszélyekkel is számolni kell. Általában nagytestű állatokkal (lovak, bikák, sertések) való elővigyázatlan kontaktus miatt következnek be balesetek, de ide tartoznak a rovarcsípés miatti sérülések, halálesetek is, melyek száma az utóbbi években emelkedést mutat.


Fertőzés

Bár a mezőgazdasági dolgozók körében előforduló foglalkozási megbetegedés általános kockázata kisebb, mint más munkavállalók esetében, bizonyos betegségek kockázata magasabbnak tűnik a mezőgazdasági szektorban. Ilyen többek között a mezőgazdasági terményekből származó biológiai porok belélegzése okozta asztma és a tüdőbetegségek, valamint a bőrbetegségek (például bőrgyulladás) és az állatról emberre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok).

Az erdőgazdaság területére vonatkozó speciális munkavédelmi szabályok megszegése súlyos veszélyhelyzeteket idéz elő, mely gyakran halálos balesethez vezet.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen tényezők sürgetik az agrárium fiatalítását?

Az agrárium egyik legégetőbb kihívása az utánpótlás kérdése, ugyanis a következő tíz évben nagyszámú idős és tapasztalt gazda kilépése várható az ágazatból, miközben a mezőgazdasággal foglalkozó fiatalok aránya elenyésző, a pályaelhagyóké viszont magas. Az új, digitális technológiák elsajátításához és használatához is nagy szükség van a fiatal, friss elmék bevonására az ágazatba.

Indul a munkavédelmi tudatosság növelését megcélzó projekt

A munkaügyi és munkavédelmi tudatosság növelésének mérföldköve lehet a 3,8 milliárd forintból megvalósuló Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése nevű projekt - mondta Simon Attila István munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár a projekt nyitórendezvényén.

Nagy István: önálló környezetügy, erősebb Nébih, családi gazdaságok támogatása

Az újonnan létrejövő agrártárcánál visszaadnák a környezetügy megfelelő súlyát, ennek első lépéseként önálló államtitkárságot hoznak létre a szakterületnek - mondta Nagy István az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén.

Románia jóval több élelmiszert exportál

Románia tavaly 6,23 milliárd euró értékben exportált élelmiszert, ami 4,6 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Az élelmiszer behozatalának értéke viszont kétszer gyorsabb ütemben, 9 százalékkal 7,1 milliárd euróra emelkedett.

Több mint 80 fogat és 120 ló a Debreceni Agráros Évfolyamok Találkozóján

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara ebben az évben ünnepli, hogy 150 éves az agrárképzés, ezért idén az egykori hallgatókkal kiegészülve csaknem nyolcszázan vonultak fel nyolcvan lovas fogaton. A Debreceni Agráros Évfolyamok Találkozóján az egykori gazdászhallgatók is újraélhették az élményt, számukra jelvényavatót is tartottak.

Agrárberuházások fűtik Mianmar gazdaságát

Több évtizedes elzártság után kezd előtérbe kerülni Mianmar, amely a világ vezető logisztikai cégeinek egyik fő célpontja manapság. Az erőforrásokban gazdag országban komoly élelmiszeripari, mezőgazdasági és logisztikai beruházásokat eszközölnek globálisan jegyzett vállalatok.

Kétéves uniós kampány indult a veszélyes anyagok kezeléséről

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) kétéves tájékoztató kampányt indított a munkahelyeken előforduló veszélyes anyagok használatából eredő veszélyforrások tudatosítására - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára.

A halálos munkabalesetek hatoda történt az agráriumban tavaly

Jellemzően a halálos munkabalesetek negyede-ötöde a mezőgazdaságban történik, ezek nagy része traktorokkal és más gépekkel gázolás, ütközés. Emellett számos egyéb munkahelyi kockázatot is rejt az ágazat – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országszerte fórumokat tart a munkabiztonság növelése érdekében.

Kiállítórekord a SZIE Állásbörzén

A Szent István Egyetem 12. Állásbörzéjén rekordszámú kiálló vett részt. Az agrárcégek aránya is jelentősen emelkedett. Az esemény keretében Kiss Péter professzor elmondta, nincs annyi mezőgépész hallgató, mint amennyit az ágazat foglalkoztatni tudna.

Fazekas Sándor: eredmények és kihívások

Jó eredményekkel, de számos kihívás közepette néz szembe a jövővel a magyar mezőgazdaság - mondta el Fazekas Sándor egy keddi gazdafórumon. A földművelésügyi miniszter szerint a továbblépés lehetősége az agrárdigitalizációban, a versenyképesség javításában és az új exportlehetőségek felkutatásában van.