Back to top

Az elszabadult gép előtt nincs akadály

Már öt halálos kimenetelű munkabaleset történt idén a mezőgazdaságban. A legfőbb veszélyt a traktorokkal és egyéb önjáró mezőgazdasági gépekkel történő gázolás, ütközés jelenti.

A múlt hét elején jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben mezőgazdasági munkavédelmi kampányt indít, lévén egyre több az agráriumban a munkabaleset, és ezen belül a halállal végződő eset is.

Néhány nappal később kiderült, hogy valóban szükség van a felvilágosító tevékenységre: az NGM munkafelügyeleti osztálya által közölt adatok szerint az idei első negyedévben a mezőgazdaságban 144 munkabaleset történt, és ezek közül 5 volt halálos kimenetelű. Ha ez a tendencia egész évben folytatódna, akkor legalább 20 elhunytat regisztrálhatnak, kettővel többet, mint volt 2016-ban.


Gépközelben

Érdemes áttekinteni – az idei kampányra kiadott tájékoztató füzetet alapul véve –, hogy konkrétan melyek a legfőbb veszélyforrások az agráriumban. A legfőbb veszélyt a traktorokkal és egyéb önjáró mezőgazdasági gépekkel történő gázolás, ütközés, illetve felborulás jelenti, mely egyben a halálos balesetek leggyakoribb oka. Fokozott veszélyt jelent, ha szállítójárműre vagy pótkocsira a terhet (pl. bálákat) nem megfelelően elosztva, ledőlés ellen nem biztosítva rakodják fel.
Nem ritka, hogy az erőgép védőburkolatát eltávolítják, így a szabadon forgó kardántengely közelében végeznek valamilyen munkát. Az utóbbi években megszaporodott a kardántengely által okozott balesetek száma. Ezek a balesetek mindig súlyos kimenetelűek: a kardánkereszt a munkavállaló ruhájába beakadva felcsavarja azt a dolgozóval együtt.

Hasonló veszélyhelyzetet jelent, ha a bálázógép hajtásmechanizmusa valamilyen akadály miatt megszorul, ezért a gépkezelő a traktormotor leállítása és a kardánhajtás kikapcsolása nélkül kezdi el a hibaelhárítást. Amikor a fizikai akadály megszűnik, a gép mechanizmusa váratlanul elindulhat, és a gépkezelőt behúzhatja.


Magasban

Súlyos veszélyhelyzet állhat elő (pl. leesés, összedőlés, beomlás), ha a telephelyen valamely építési, bontási, vagy árokásási tevékenységet szabálytalanul olyan munkavállalókkal végeztetnek, akik ezekhez a feladatokhoz nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel, illetve a munkavégzéshez szükséges készséggel és jártassággal.
A gazdasági épületek tetőborítása jellemzően hullámpala, mely törékeny, kis teherbírású anyag. Szakszerűtlen javítása be-, illetve leesés veszélyt jelenthet a munkavállalókra. A telephelyeken a fogadó garatok, aknák hiányos lefedése vagy a védőkorlát hiánya miatt szintén gyakori a beesés-, leesésveszély.
Gyümölcsszedéshez, de más tevékenységekhez is használnak létrákat. A nem megfelelő kialakítású vagy állapotú létrák leesés veszélyesek, mert könnyen eldőlhetnek.


Áram alatt

A mezőgazdasági üzemekben jellemzően kisfeszültségen (230V-os váltakozó feszültségen) üzemeltetett, szabálytalanul bekötött gépek, sérült szigetelésű kéziszerszámok, villamos hosszabbítók jelenthetnek villamosáramütés-veszélyt. Ezek a balesetek általában az elégtelen érintésvédelem miatt következnek be. A magasfeszültségű (pl. 22 kV feszültségszintű) villamos szabadvezeték-hálózat környezetében elszenvedett balesetek általában a feszültség alatt álló csupasz szabadvezetékek megközelítéséből adódnak (pl. gördülőállványt tolnak a vezetékhez, megemelt platójú szállító járművel vagy rakodógéppel kerülnek a megközelítési távolságon belül a magasfeszültségű vezetékhez).


Fáradtan

Az ágazatban foglalkoztatott munkavállalók különösen ki vannak téve az ergonómiai veszélyeknek (fárasztó vagy fájdalmas testhelyzet, nehéz terhek hordozása vagy mozgatása, állás vagy gyaloglás, valamint ismétlődő kéz- vagy karmozdulatok), így a munkavégzéssel összefüggő váz- és izomrendszeri problémák kifejezetten gyakoriak.


Erjedés

A betárolt anyagok, termények, trágya erjedése, bomlása, rothadása esetén veszélyes gáz, úgynevezett biogáz keletkezik, ami többek között széndioxidot, metánt, kénhidrogént tartalmazhat. A levegőnél nehezebb szén-dioxid és kén-hidrogén gáz összegyűlhet a tartályok, ciszternák, aknák mélyén, halálos veszélyt jelentve az alkalmilag ott munkát végzőkre.
Szüret után a must erjedése közben képződő „mustgáz” (szén-dioxid) veszélyezteti a borospincékben dolgozókat. A „mustgáz” a rossz szellőzési viszonyok között felhalmozódik a föld alatti pincében, kiszorítva onnan az oxigént, ami fulladást okoz. Ezért ilyenkor előzetes szellőztetés és légtérelemzés nélkül a borospincékbe lemenni életveszélyes.

A mezőgazdasági dolgozók vegyi anyagoknak – például növényvédő szereknek, állatgyógyászati készítményeknek, oldószereknek és olajoknak – lehetnek kitéve, amelyek hosszú távon bőrproblémákat, asztmát okozhatnak, károsíthatják az idegrendszert vagy rákkeltőek lehetnek.


Erős állatok

A mezőgazdaságban az állatok támadásából adódó veszélyekkel is számolni kell. Általában nagytestű állatokkal (lovak, bikák, sertések) való elővigyázatlan kontaktus miatt következnek be balesetek, de ide tartoznak a rovarcsípés miatti sérülések, halálesetek is, melyek száma az utóbbi években emelkedést mutat.


Fertőzés

Bár a mezőgazdasági dolgozók körében előforduló foglalkozási megbetegedés általános kockázata kisebb, mint más munkavállalók esetében, bizonyos betegségek kockázata magasabbnak tűnik a mezőgazdasági szektorban. Ilyen többek között a mezőgazdasági terményekből származó biológiai porok belélegzése okozta asztma és a tüdőbetegségek, valamint a bőrbetegségek (például bőrgyulladás) és az állatról emberre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok).

Az erdőgazdaság területére vonatkozó speciális munkavédelmi szabályok megszegése súlyos veszélyhelyzeteket idéz elő, mely gyakran halálos balesethez vezet.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tovább növekszik az agrárexport

A magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban az elmúlt években kedvező folyamatok indultak, az ágazat folyamatosan erősödik, ami a külpiaci eredményekben is tükröződik. Az agrárexport 2016-ban 8037 millió euró volt, 38 százalékkal több, mint 2010-ben – fogalmazott interpellációra adott válaszában a földművelésügyi miniszter a parlamentben.

Hasonló keretek, azonos támogatottsági szint

Magyarország nem támogatja az uniós agrárpolitika radikális átalakítását- mondta Czerván György a Földművelésügy Minisztérium államtitkára a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének szakmai napján. Az érdekegyeztetés már elkezdődött, keressük a szövetségeseket - közölte a szaktárca államtitkára, aki a támogatási rendszerrel kapcsolatos előzetes magyar álláspontot is megosztotta a gazdákkal.

Hétfőig hőségriadó van - gondoskodni kell a szabadban dolgozókról

A hőség idején a munkáltatóknak hűtött védőitalt, rendszeres - óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces - pihenőidőt kell biztosítaniuk a szabadban dolgozó munkavállalók számára, lehetőleg hűvösebb, árnyékos helyen - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkavédelmi főosztálya. 

Együttműködéssel a hazai agrárszakképzésért

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) májusban kötött keretmegállapodása nyomán az országban elsőként Tolna megyében írták alá az agrárszakképzés megerősítését szolgáló partnerségi megállapodást. Ennek célja, hogy az agrárszakképzés megerősítésével növelje a Tolna megyében működő agrárgazdasági szervezetek versenyképességét és a megye népességmegtartó erejét.

A hazai agráriumot is érinti az új uniós klímarendelet

Megszavazták a párizsi klímaegyezmény rendelkezéseinek végrehajtását lehetővé tévő intézkedéseket szerdán az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén.

Tízszer olyan veszélyes a mezőgazdaság, mint bármelyik más foglalkozás

Nemcsak Magyarországon kérdés a munkavégzés biztonsága az agráriumban. Egy, az írországi Gazdasági és Társadalomkutatási Intézet (Economic and Social Research Institute, ESRI,) által végzett új felmérés szerint a farmgazdálkodásnál a legnagyobb a halálos balesetek kockázata.

Az Agrokor utolsó esélye a most felvett kölcsön

Valamivel több mint fél milliárd euró kölcsönt vett fel Horvátország legnagyobb magántulajdonú vállalata, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor válságmenedzsmentje a konszern megmentésére - jelentette be csütörtökön Ante Ramljak, a vállalat élére áprilisban kinevezett kormánybiztos.

Az afrikai kontinens országai felé nyitna az FM

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az ugandai víz- és környezetügyi államminiszter asszonnyal tárgyalt május 24-én, Budapesten. Az agrártárca vezetője a Magyarországra akkreditált afrikai országok nagykövetei és magas rangú állami tisztviselői előtt tartott köszöntőt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban rendezett Afrika Napon.

Ismét lesz Hajdúsági Expo

Stratégiai cél a mezőgazdasági gépgyártás támogatása, a fejlesztésében jelentős potenciál rejtőzik, ezért az Irinyi Terv kiemelt területein belül külön szakstratégiában foglalkozik az ágazattal - hangsúlyozta Nagy István a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese budapesti sajtótájékoztatóján.

400 milliárd forint értékű pályázati keret nyitva áll még

A nyári időszakban döntés születik a beérkezett agrártámogatási pályázatokról és a tervek szerint újabb pályázatokat is megnyitnak – hangzott el a XXI. Pápai Agrárexpon megrendezett szakmai konferencián, pénteken.