Back to top

Csütörtöktől változik a kenyerek összetétele

Várhatóan nem emelkednek a kenyérárak amiatt, mert megváltozik a felhasznált alapanyagok aránya, így például a teljes kiőrlésű kenyerek és a rozskenyerek összetétele, miközben a fogyasztók jobb ízű termékeket kapnak - közölte Lakatos Tibor, a Magyar Pékszövetség alelnöke hétfőn.

A Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre vonatkozó új előírásai csütörtökön lépnek hatályba. A rozskenyerekben például az eddigi 40 százalékról 60 százalékra kell növelni a rozstartalmat, a rozsos kenyérnél pedig 15,1 százalékról 30 százalékra kell emelni a rozstartalmat.

A legnagyobb változás a teljes kiőrlésű kenyereknél várható, június 22. után csak azokat a termékeket lehet teljes kiőrlésűeknek nevezni, amelyek bizonyítottan 60 százalék, vagy afeletti mértékben teljes kiőrlésű lisztből készülnek. Eddig ennek a minősítésnek a birtoklásához a pékségeknek elég volt 5 százalék teljes kiőrlésű lisztből sütött termékeket előállítani.

Módosulnak a Graham és a tönkölykenyerek összetevői is, előbbinél minimum 90 százalékban graham lisztet kell használni sütésnél, utóbbinál pedig 60 százalékban tönkölylisztet. A kenyerek tápértékét, illetve a zsírok, szénhidrátok, fehérje, rost, só 100 gramm késztermékre vonatkozó mennyiségét a csomagolt áruk esetében már a múlt év decemberétől fel kell tüntetni a csomagoláson. Mostantól ez az előírás a csomagolatlan termékekre is vonatkozik – kéznél kell lenniük írott formában, az üzletben is. Ha pedig a vásárló kéri, akkor ezeket oda kell adniuk az eladóknak.

Fontos változás az is, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv új rendelkezéseinek hatályba lépésével a házi kenyér elnevezés megszűnik, helyette az ebbe a csoportba tartozó termékeket fehér-, vagy búzakenyérként lehet forgalomba hozni.

Lakatos Tibor a változásokhoz hozzátette, az új élelmiszerkönyv bevezetéséhez fél éves türelmi időt adott a törvényalkotó, így ez az idő elegendő volt a pékeknek a felkészülésre.

„Az a pékség, ahol ezt nem tartják be, rozskenyeret nem forgalmazhat, csupán rozsosat, amiben a rozstartalmat szintén drasztikusan emelni kell a mostani 15,1 százalékról 30 százalékra” – hangsúlyozta  Ludwig Klára pékmester.

„Mindenki kezdjen gyanakodni, ha az addig általa vásárolt „teljes kiőrlésű” kenyeret a jövőben fantázianéven találja meg a boltban, mert akkor valószínű, hogy az a kenyér mégsem felelt meg az új szabályozásnak.” – hívta fel a figyelmet a szakember.

„A kézműves kenyerek kedvelői szintén jó, ha tudják, hogy június 22-e után csak azokat a kenyereket lehet így nevezni, amelyek főleg kézi technológiával, adalék-és tartósítószer nélkül, kovásszal készülnek.” – mondta Ludwig Klára, és megerősítette, hogy a friss szabályozás a kenyerek sótartalmának csökkentését is előírja. Idén minimum 1,5 és maximum 2,8 százalékos lehet egy termék megengedett sótartalma. Jövőre 1,3, illetve 2,35 százalékosak lesznek ezek az értékek.

„Mindenképpen azt javasoljuk a vásárlóknak, hogy mindig nézzék meg a kenyerek összetételét, mielőtt azokat megveszik. Kerüljék azokat a termékeket, amelyek adalékanyagokat, illetve tartósítószert tartalmaznak” – hívta fel a figyelmet Ludwig Klára.

Forrás: 
MTI/Inforádió

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem tett jót az enyhe tél a tűzifa kereskedelemnek

Piaci körképünkben erdőgazdaságokat és tüzépeket kérdeztünk meg arról, hogy az időjárási viszonyok miatt hogyan alakult a termelés, a kereslet és az árak. Az erdészetek országszerte küzdenek az enyhe idő miatti kisebb-nagyobb kitermelési lemaradásokkal, de igyekeznek tartani a vállalásokat. A tavalyi kétszeri áremelkedés óta stagnál a tüzifa ára, igaz, az enyhe tél visszavetette a keresletet is.

Átalakuló almapiac Kelet-Európában

Az orosz piachoz való hozzáférés befolyásolta a kelet-európai országok almaágazatának fejlődését. A térségben nagy felületen korszerű ültetvények jöttek létre, ahol jó minőségű asztali alma terem. Újfehértón, a FruitVeB és az ÉKASZ szakmaközi szervezetek által rendezett tanácskozáson Pzremyslaw Badowski, az AgroFresh kelet-európai igazgatója mutatta be a régió helyzetét.

Láthatók a mezőgazdaságban a konjunktúra változások

A CLAAS, a nemzetközileg is vezető mezőgazdaságigép-gyártó, a 2017-es üzleti évben 3,76 milliárd eurós forgalmával enyhén növelni tudta a megelőző évi forgalmát (ez az érték tavaly 3,63 milliárd euró volt). Az adózás előtti forgalma, mely 184 millió euró lett, közel megduplázódott.

Közösségi kistermelők

Korábban már írtunk arról, hogy a karácsony eljövetelével az élelmiszeripari vállalatok hogyan fokozzák a Facebook kommunikációjukat, most egy olyan szegmensbe „látogattunk el”, ahol még a weboldalak az uralkodók. Szerzőnk annak járt utána, hogy a jövőben hogyan érdemes a vállalkozóknak megjelenniük az internetes térben.

Mutassanak erőt a szabolcsi almatermesztők

Az összes hazai gyümölcstermő terület egyharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, ott található a legtöbb almáskert is az országban. A gyümölcstermesztés problémái hatványozottan nyilvánulnak meg a megyében, ahol nagyjából megfeleződött az ültetvényfelület. Kiutat keresve a nehéz helyzetből, a szabolcsi alma még élő nimbuszát szeretnék visszaszerezni a földrajzi eredetvédelem segítségével.

Mind gyorsabban pörög a lendkerék

Jövőre mintegy 2,3 milliárd forintnyi beruházást tervez az ország legnagyobb integrátora, a 45 éves jubileumra készülő KITE Zrt. A cég továbbra is befolyásolja, hogy néhány éven belül mi lesz jellemző a magyar mezőgazdaságban. Ezért kerestük meg az év vége előtt Szabó Leventét, a KITE Zrt. vezérigazgatóját, hogy a már jól kirajzolódó tendenciák alapján összefoglaló értékelést kérjünk 2017-ről.

Beütött a karácsony az élelmiszeriparban

Az ünnepek közeledtével a hazai élelmiszervállalatok kampányüzemmódba kapcsoltak annak érdekében, hogy minél több termékük kerüljön a fa alá. A teljesség igénye nélkül utánanéztünk, hogy egyes magyar cégek miképpen próbálnak érvényesülni a legnagyobb közösségi média felületen.

Szőke Mátyás a 2017. Év Bortermelője

Az Év Bortermelője díj 27 éves történetében először nyert borász a Mátrai borvidékről. Szőke Mátyás kiváló boraival és a rengeteg munkával elért szerteágazó életművével méltán érdemelte ki az elismerő címet.

Szántsanak jól!

A talajműveléssel is alkalmazkodnunk kell a klímaváltozás hatásaihoz - derült ki Birkás Márta kecskeméti előadásából a FruitVeB évzáró szakmai rendezvényén. A Szent István Egyetem professzora a víz és a humusz megőrzését segítő módszerek alkalmazását szorgalmazta, mondván mindig olyan beavatkozást végezzünk, ami nem rontja a talajszerkezetet.

Országosan elérhetővé tennék a hajdúsági okoskenyeret

Az egészség megőrzését és egyes betegségek tüneteinek enyhítését ígérik egy hajdúsági sütőipari vállalkozás termékei. Az úgynevezett okoskenyerek egyelőre csak néhány helyen kaphatók, a cél azonban az, hogy másfél éven belül egy termelői franchise-hálózaton belül az ország minden pontjára eljussanak az innovatív áruk.