Back to top

Csütörtöktől változik a kenyerek összetétele

Várhatóan nem emelkednek a kenyérárak amiatt, mert megváltozik a felhasznált alapanyagok aránya, így például a teljes kiőrlésű kenyerek és a rozskenyerek összetétele, miközben a fogyasztók jobb ízű termékeket kapnak - közölte Lakatos Tibor, a Magyar Pékszövetség alelnöke hétfőn.

A Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre vonatkozó új előírásai csütörtökön lépnek hatályba. A rozskenyerekben például az eddigi 40 százalékról 60 százalékra kell növelni a rozstartalmat, a rozsos kenyérnél pedig 15,1 százalékról 30 százalékra kell emelni a rozstartalmat.

A legnagyobb változás a teljes kiőrlésű kenyereknél várható, június 22. után csak azokat a termékeket lehet teljes kiőrlésűeknek nevezni, amelyek bizonyítottan 60 százalék, vagy afeletti mértékben teljes kiőrlésű lisztből készülnek. Eddig ennek a minősítésnek a birtoklásához a pékségeknek elég volt 5 százalék teljes kiőrlésű lisztből sütött termékeket előállítani.

Módosulnak a Graham és a tönkölykenyerek összetevői is, előbbinél minimum 90 százalékban graham lisztet kell használni sütésnél, utóbbinál pedig 60 százalékban tönkölylisztet. A kenyerek tápértékét, illetve a zsírok, szénhidrátok, fehérje, rost, só 100 gramm késztermékre vonatkozó mennyiségét a csomagolt áruk esetében már a múlt év decemberétől fel kell tüntetni a csomagoláson. Mostantól ez az előírás a csomagolatlan termékekre is vonatkozik – kéznél kell lenniük írott formában, az üzletben is. Ha pedig a vásárló kéri, akkor ezeket oda kell adniuk az eladóknak.

Fontos változás az is, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv új rendelkezéseinek hatályba lépésével a házi kenyér elnevezés megszűnik, helyette az ebbe a csoportba tartozó termékeket fehér-, vagy búzakenyérként lehet forgalomba hozni.

Lakatos Tibor a változásokhoz hozzátette, az új élelmiszerkönyv bevezetéséhez fél éves türelmi időt adott a törvényalkotó, így ez az idő elegendő volt a pékeknek a felkészülésre.

„Az a pékség, ahol ezt nem tartják be, rozskenyeret nem forgalmazhat, csupán rozsosat, amiben a rozstartalmat szintén drasztikusan emelni kell a mostani 15,1 százalékról 30 százalékra” – hangsúlyozta  Ludwig Klára pékmester.

„Mindenki kezdjen gyanakodni, ha az addig általa vásárolt „teljes kiőrlésű” kenyeret a jövőben fantázianéven találja meg a boltban, mert akkor valószínű, hogy az a kenyér mégsem felelt meg az új szabályozásnak.” – hívta fel a figyelmet a szakember.

„A kézműves kenyerek kedvelői szintén jó, ha tudják, hogy június 22-e után csak azokat a kenyereket lehet így nevezni, amelyek főleg kézi technológiával, adalék-és tartósítószer nélkül, kovásszal készülnek.” – mondta Ludwig Klára, és megerősítette, hogy a friss szabályozás a kenyerek sótartalmának csökkentését is előírja. Idén minimum 1,5 és maximum 2,8 százalékos lehet egy termék megengedett sótartalma. Jövőre 1,3, illetve 2,35 százalékosak lesznek ezek az értékek.

„Mindenképpen azt javasoljuk a vásárlóknak, hogy mindig nézzék meg a kenyerek összetételét, mielőtt azokat megveszik. Kerüljék azokat a termékeket, amelyek adalékanyagokat, illetve tartósítószert tartalmaznak” – hívta fel a figyelmet Ludwig Klára.

Forrás: 
MTI/Inforádió

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden eddiginél több élelmiszeradomány

Az Élelmezési Világnapon élelmiszerekkel teli teherautó-konvoj haladt át Budapesten. Élelmiszeripari, kiskereskedelmi cégek jóvoltából 19 teherautó 30 tonna élelmiszeradományt szállított rászoruló családoknak. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület kezdeményezése az élelmiszerpazarlás és az éhezés ellentmondására hívta fel a figyelmet.

Precíziós gazdálkodás: most vagy soha

Most a legalkalmasabb az idő arra, hogy a gazdálkodók belevágjanak a precíziós mezőgazdaságba, hisszen a kedvező kamatkörnyezet mellett egyre nagyobb fenyegetést jelent a támogatási rendszer átalakulása.

Felpörög a kínai agrárkereskedelem

Sikerrel integrálta a Cofco a korábban csak részben tulajdonolt, majd teljes egészében megvásárolt Noble Agri agrárlogisztikai vállalatot. Az átszervezés után most a növekedés jöhet – mondta a Reutersnek a cég vezetője.

Élelmiszerkereskedelmet oktatnak a SPAR teremben a SZIE Budai Campusán

Tizenhároméves kapcsolat megkoronázásának nevezték a SPAR terem átadását a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán. Az egyetem és a kereskedelmi lánc a duális képzésben is együttműködik, sőt új szakirány elindításában játszott szerepet az, hogy a hazai láncok olyan szakembereket szeretnének alkalmazni, akiket az élelmiszermérnöki ismereteken kívül kereskedelmi szaktudással is felvérteztek.

Egy egész borvidék vált a tűz martalékává

A Kalifornia területén tomboló tűzvész hatalmas károkat okozott a Napa völgyben és környékén található világhírű borospincékben. Több mint 46 ezer hektáron égtek porig a szőlőbirtokok, a tűznek már 15 halálos áldozata van és ezreket kellett evakuálni a területről.

Jól célzott intézkedésekkel kell gyorsítani a vidék fejlődését

A fejlődő országok előtt álló népesedési és gazdasági problémák orvoslásában is szerepe lehet a vidéki térségek fejlesztésének, derül ki a FAO Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete 2017 című kiadványából. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint a vidék hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik az élelmiszer-termelésben és egyéb kapcsolódó iparágakban.

Októberben újra Csopaki Kódex sétáló kóstolót tartanak

Az idén ősszel október 21-én újra megrendezik a Csopaki Kódex sétáló kóstolót a környékbeli pincészetekkel, izgalmas borokkal, és ehhez illeszkedő menüvel a paloznaki Sáfránkert Vendéglőben. A Csopaki Kódexben az egyik legszigorúbb minőségi előírásokat fektették le annak érdekében, hogy jellegzetes, természetes Csopaki Olaszrizlingek szülessenek.

Helyreáll az almapiaci egyensúly

Tavaly 628 ezer tonna almát szüreteltek a dél-tiroli VOG konzorciumhoz tartozó szövetkezetek tagjai, az idén ettől 20 százalékkal marad el a termés. Az egész Európát sújtó tavaszi fagy miatt a piac helyrebillenését várják. Tavaly ugyanis az orosz embargó miatt sok lengyel alma zúdult az európai országokba.

Glifozát nélküli Európa?

Sikeres polgári kezdeményezést is tárgyalt plenáris ülésén az Európai Uniónak a jogszabályok és szakpolitikák gazdasági és szociális helyzethez való illesztéséért felelős szervezete, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB). Összegyűlt ugyanis több mint egymillió aláírás arról, hogy az egész közösségben tiltsák be a glifozát használatát.

Nyitottan a kertészetről

Az OMÉK szakmai napján délután a mezőgazdasági ágazatok szakemberei az 1. Magyar nyitott tér agrár workshop keretében külön-külön beszélhették meg az üzleti környezet, a szabályozás és az erőforrások szerepét a munkájukban és az ágazatok fejlődésében. Öntözésfejlesztést, megfontoltabb jogalkotást és támogatáspolitikát, és a fogyasztók felé irányuló kommunikáció javítását is sürgették.