Back to top

Egyedülálló látogatóközpontban mutatják be a Szeleta-kultúrát

Szeleta Park létesül 2020-ra Miskolcon, a Bükk keleti kapujában. Olyan látogatóközpont épül, amely az ökoturizmus területén kiemelkedő – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a beruházásról tartott miskolci sajtótájékoztatón.

A 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban a kormány 61 milliárd forintot fordít természetvédelmi beruházásokra. A cél, hogy javuljon a természetes élőhelyek és a védett értékek állapota, és minél több látogatóközpont, tanösvény létesüljön. A Bükkben több mint ezerkétszáz barlang található, a Szeleta-kultúra pedig igazi ősvilági különlegesség – fogalmazott – a miniszter.

20170616_pel_4651_496.jpg

Fotó: Pelsőczy Csaba/FM

Fazekas Sándor kiemelte: a már elkezdődött fejlesztés mind Miskolcnak, mind Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, mind pedig az egész országnak fontos. Védett területeinket úgy tudjuk bemutatni, értékeinket megismertetni, hogy mindeközben a védelmük is teljes mértékben megvalósul.

A Szeleta Park elnevezésű látogatóközpontot csaknem másfél milliárd forintból alakítja ki a Bükki Nemzeti Park, amelynek igazgatója, Rónai Kálmánné emlékeztetett arra: az egyik legfontosabb ősemberbarlang a Szeleta-barlang. Erre az ősrégészeti lelőhelyre és a Bükk őstörténetére alapozva olyan látogatóközpontot hoznak létre, amely kiállítással és élményelemekkel kalauzolja a látogatókat a Bükk és az emberiség őstörténetébe.

20170616_pel_4621_496.jpg

Fotó: Pelsőczy Csaba/FM

A Szeleta-kultúra színvonalas bemutatása négy évtizede várat magára, a projekt célja ezen értékek mai kor követelményeinek megfelelő oktatási és turisztikai szempontú interpretációja. Az egyedülálló, négy évszakos élményt nyújtó látogatóközpont egyebek mellett bevezeti a látogatókat a bükki barlangok évezredes titkaiba, az ősember világába, természetébe, megmutatja a hegység természeti és kulturális örökségét, mindezt hagyományos és interaktív elemekkel.

A létesítmény helyet ad majd különböző foglalkozásoknak: szakmai konferenciáknak, rendezvényeknek, játszótérnek, terepi programok kiindulási pontjának, archeológiai foglalkozásoknak.

Forrás: 
MTI/FM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem tett jót az enyhe tél a tűzifa kereskedelemnek

Piaci körképünkben erdőgazdaságokat és tüzépeket kérdeztünk meg arról, hogy az időjárási viszonyok miatt hogyan alakult a termelés, a kereslet és az árak. Az erdészetek országszerte küzdenek az enyhe idő miatti kisebb-nagyobb kitermelési lemaradásokkal, de igyekeznek tartani a vállalásokat. A tavalyi kétszeri áremelkedés óta stagnál a tüzifa ára, igaz, az enyhe tél visszavetette a keresletet is.

Fejlesztik az ökoturisztikai szolgáltatásokat a Bükkben

Január elején elindult a Bükki Nemzeti Park (BNP) komplex turisztikai minőségfejlesztési programja - közölte a park igazgatósága az MTI-vel szerdán.

Átalakuló almapiac Kelet-Európában

Az orosz piachoz való hozzáférés befolyásolta a kelet-európai országok almaágazatának fejlődését. A térségben nagy felületen korszerű ültetvények jöttek létre, ahol jó minőségű asztali alma terem. Újfehértón, a FruitVeB és az ÉKASZ szakmaközi szervezetek által rendezett tanácskozáson Pzremyslaw Badowski, az AgroFresh kelet-európai igazgatója mutatta be a régió helyzetét.

Láthatók a mezőgazdaságban a konjunktúra változások

A CLAAS, a nemzetközileg is vezető mezőgazdaságigép-gyártó, a 2017-es üzleti évben 3,76 milliárd eurós forgalmával enyhén növelni tudta a megelőző évi forgalmát (ez az érték tavaly 3,63 milliárd euró volt). Az adózás előtti forgalma, mely 184 millió euró lett, közel megduplázódott.

10 hektárnyi területre ültetnek őshonos fákat a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Kora tavaszig 70 hektáron, mintegy 350 ezer őshonos facsemetét ültet a Tisza-völgyében és a Homokhátságon a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság - közölte az intézmény múlt pénteken az MTI-vel.

Közösségi kistermelők

Korábban már írtunk arról, hogy a karácsony eljövetelével az élelmiszeripari vállalatok hogyan fokozzák a Facebook kommunikációjukat, most egy olyan szegmensbe „látogattunk el”, ahol még a weboldalak az uralkodók. Szerzőnk annak járt utána, hogy a jövőben hogyan érdemes a vállalkozóknak megjelenniük az internetes térben.

Mutassanak erőt a szabolcsi almatermesztők

Az összes hazai gyümölcstermő terület egyharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, ott található a legtöbb almáskert is az országban. A gyümölcstermesztés problémái hatványozottan nyilvánulnak meg a megyében, ahol nagyjából megfeleződött az ültetvényfelület. Kiutat keresve a nehéz helyzetből, a szabolcsi alma még élő nimbuszát szeretnék visszaszerezni a földrajzi eredetvédelem segítségével.

Mind gyorsabban pörög a lendkerék

Jövőre mintegy 2,3 milliárd forintnyi beruházást tervez az ország legnagyobb integrátora, a 45 éves jubileumra készülő KITE Zrt. A cég továbbra is befolyásolja, hogy néhány éven belül mi lesz jellemző a magyar mezőgazdaságban. Ezért kerestük meg az év vége előtt Szabó Leventét, a KITE Zrt. vezérigazgatóját, hogy a már jól kirajzolódó tendenciák alapján összefoglaló értékelést kérjünk 2017-ről.

Beütött a karácsony az élelmiszeriparban

Az ünnepek közeledtével a hazai élelmiszervállalatok kampányüzemmódba kapcsoltak annak érdekében, hogy minél több termékük kerüljön a fa alá. A teljesség igénye nélkül utánanéztünk, hogy egyes magyar cégek miképpen próbálnak érvényesülni a legnagyobb közösségi média felületen.

Különlegesen kiképzett kutyák segítik a parlagi sasokat

Bemutatkozott a sajtó képviselőinek Samu és Carlo, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) két új méreg- és tetemkereső kutyája. A madármérgezéses esetek visszaszorítása és megelőzése céljából a nemzeti parkok közül elsőként a KNPI működési területén áll szolgálatba speciálisan képzett kutyás egység a Természetvédelmi Őrszolgálat kötelékében.