Back to top

Elfogyóban a málnatermelés is

Munkaerőhiány és klímagondok miatt egyre kisebb területen egyre kevesebben foglalkoznak a munkaigényes gyümölccsel, ezért visszaesett a termésmennyiség Magyarországon. A minap kezdődött meg a málna szüretelése. Bár a magyar málna íze kitűnő, mégis egyre kevesebben, egyre kisebb termőterületen foglalkoznak ezzel a gyümölccsel.

Kiveszőben a málnatermesztés Magyarországon. Míg húsz-huszonöt éve több mint 25 ezer tonna málna termett meg nálunk évente, például a Dunakanyarban, a Mátra déli lejtőin, addig az idén legfeljebb ezer tonnát szüretelnek. A Magyar Gyümölcs Szövetség elnöke, Csizmadia György a Magyar Hírlapnak elmondta: pár száz hektáron mintegy száz termelő foglalkozik csupán málnával Magyarországon, a nagy mennyiségű ipari málnatermesztés már a múlté, a termelők friss áruként a helyi piacokon értékesítik a gyümölcsöt. Ha két-három hektáron foglalkoznak málnával, az már nagy területnek számít. 

Csizmadia szerint hektáronként tíz-tizenkét tonnás hozam lenne az optimális, ám általában két-négy tonna málna terem meg. Hozzátette: ennek oka részben a fajtákban keresendő, részben a klímában. Az idén is fagykárokat szenvedtek a málnaültetvények. A júniusi, júliusi, olykor 35 fokos hőséget pedig nehezen bírja ez a csonthéjas termésű gyümölcs, a málnaszemek elaprósodnak, elaszalódnak. Így, sajnos, egyre gyakoribb, hogy nem első osztályú a minőség.

A napokban már megkezdődött a málna – avagy ahogyan a Dunántúl egyes részein nevezik, a boldogasszony csipkéje – szedése, ami július közepéig tart. Az elnök hangsúlyozta: a málna ápolása és szedése nagy kézimunkaerő-igényű tevékenység. Egyrészt munkaerőhiány van az ágazatban, másrészt a dolgozók munkabére egyre nagyobb arányt hasít ki az áru árából. Aki málnát szed, óránként három-négy kiló málnát szedhet le, órabére ezerkétszáz forint, tehát csak a szedési költség három-négyszáz forint kilogrammonként.

Eközben például Szerbiában vagy Macedóniában a töredékébe kerül a munkaerő, ezek az országok még állják a sarat a nemzetközi piacon. Akárcsak Lengyelország, ahol eleve kedvezőbb az éghajlat a málnának, mert hűvösebb a nyár, az ottani fajták hozama jobb az itthoniakénál. A lengyelek már gépesítették a munkálatokat, kombájnok takarítják be a termést. Így ott a termelés olcsóbb, a lengyel termék versenyképesebb, bár a magyarországi málna íze finomabb, édesebb.

Csizmadia György felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban vagy Ausztriában (ahol pedig a hegyek lankáin kitűnő termőterület lehetne) sincs már ipari málnatermesztés a kézimunkaerő-igény miatt, a termelők ott is a helyi piacon értékesítik a gyümölcsöt, kilóját hat-nyolc euróért. A Magyar Gyümölcs Szövetség elnöke úgy véli: több hazai gyümölcsöt – így a szamócát is – veszélyeztet a „málnaszindróma”. Görögországban például pakisztáni vagy albán munkásokat alkalmaznak kisebb bérért az ültetvényeken. Csizmadia szerint az import gyümölccsel úgy versenyezhetnének a magyarországi termelők, ha a termékek az ötszázalékos áfakörbe kerülnének.

Forrás: 
Magyar Hírlap

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tíz éven belül átrendezi az online-boom a zöldség-gyümölcs kereskedelmet

A webáruházak folyamatos térnyerése a zöldség-gyümölcs kereskedelmet is átrendezi, a technológiai fejlődés teljesen megváltoztatja az áruk elérhetőségét és a terjesztés módját. A blokklánc technológia úttörő alkalmazása itt is segíthet. Igaz, a termesztők saját bevallása szerint egyelőre csak a termés negyede alkalmas rá, hogy fenntartások nélkül be merjenek vele szállni az online kereskedelembe.

Változások 2018

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Változások 2018 címmel rendez évnyitó konferenciát március 2-án a Szent István Egyetem aulájában.

Szamócaszív: ügyes forgalombővítő ötlet Valentin-napra

Még éppen időben, Valentin-nap előtt rukkolt elő a SanLucar gyümölcs- és zöldségforgalmazó cég a szív alakú dobozba csomagolt ínycsiklandó eprekkel – és ezzel egészségesen édesíti meg ezt a különleges napot.

Nyílt napok a gyümölcs-génbankoknál

Hosszú fennállása alatt az idén először nyitja meg kapuit a széles közönség előtt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete négy génbanki gyűjteménye. Az 1970-es évektől begyűjtött tételek a kívánatos tulajdonságok tárházát képviselik: betegség-ellenálló, szárazságtűrő, egészségvédő anyagokban gazdag, vagy különleges alakú, színű változatok is vannak köztük.

Mikorrhiza gombák mentették meg az ültetvényt

Van-e annál meggyőzőbb, amikor maga a gazdálkodó erősíti meg az ajánlott technológia, készítmény kedvező hatását? Márpedig Luis Ferrandez Hernandez spanyol kertész szerint január végén már nem láthattuk volna a gyümölcsöktől roskadozó narancsültetvényét, ha nem kezdte volna használni a mikorrhiza gombakészítményeket. A gazdát a ZFW Hortiservice Kft. szakmai útján kerestük föl.

Jól fejlődnek a szántóföldi növények

Bár egyre nagyobb területen van belvíz, egyelőre bizakodók a gazdálkodók, a szántóföldi növények jól fejlődnek, egy aszályos tavasz esetén pedig kapóra is jöhet, ha telítődik a talaj nedvességgel - írta Magyar Idők.

Drágultak a gyümölcsök

Mélyebben a zsebébe kell nyúlnia annak, aki friss gyümölcsökből kívánja pótolni az influenzaszezonban igencsak fontosnak számító vitaminokat. A citrusfélék és déligyümölcsök, köztük a narancs és a banán is drágábban kapható a boltokban, de a nagy mennyiségben termelt magyar almáért is többet kell fizetni.

Zavar az erőben

Radikális változást vetít előre a frisstermék-disztribúció megszokott rendjében a berlini Fruit Logisticára megjelent trendjelentés. Az iránymutató összeállítás kifejti, miként helyezhetik új alapokra a friss zöldség-gyümölcs bizniszt a piacok, a fogyasztók, a vállalkozók és a technológiák.

Nagy hangsúlyt kap a klímaváltozás a Fruit Logisticán

Tíz nappal a Nemzetközi Zöld Hét befejezése után ismét élelmiszerekkel, közelebbről a zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó kiállítók foglalták el a berlini vásárterület kéttucatnyi pavilonját.

Megújul a ceglédi gyümölcskutató

A szokásos befőttbírálaton tájékoztatta a városi televíziót Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a ceglédi kutatóállomás 254 millió forintos energetikai korszerűsítéséről. A bírálaton a Cegléden nemesített és vizsgált kajszi-, illetve szilvafajtákból készített befőtteket, ivóleveket és lekvárokat értékelték a meghívott szakemberek.