Back to top

Elfogyóban a málnatermelés is

Munkaerőhiány és klímagondok miatt egyre kisebb területen egyre kevesebben foglalkoznak a munkaigényes gyümölccsel, ezért visszaesett a termésmennyiség Magyarországon. A minap kezdődött meg a málna szüretelése. Bár a magyar málna íze kitűnő, mégis egyre kevesebben, egyre kisebb termőterületen foglalkoznak ezzel a gyümölccsel.

Kiveszőben a málnatermesztés Magyarországon. Míg húsz-huszonöt éve több mint 25 ezer tonna málna termett meg nálunk évente, például a Dunakanyarban, a Mátra déli lejtőin, addig az idén legfeljebb ezer tonnát szüretelnek. A Magyar Gyümölcs Szövetség elnöke, Csizmadia György a Magyar Hírlapnak elmondta: pár száz hektáron mintegy száz termelő foglalkozik csupán málnával Magyarországon, a nagy mennyiségű ipari málnatermesztés már a múlté, a termelők friss áruként a helyi piacokon értékesítik a gyümölcsöt. Ha két-három hektáron foglalkoznak málnával, az már nagy területnek számít. 

Csizmadia szerint hektáronként tíz-tizenkét tonnás hozam lenne az optimális, ám általában két-négy tonna málna terem meg. Hozzátette: ennek oka részben a fajtákban keresendő, részben a klímában. Az idén is fagykárokat szenvedtek a málnaültetvények. A júniusi, júliusi, olykor 35 fokos hőséget pedig nehezen bírja ez a csonthéjas termésű gyümölcs, a málnaszemek elaprósodnak, elaszalódnak. Így, sajnos, egyre gyakoribb, hogy nem első osztályú a minőség.

A napokban már megkezdődött a málna – avagy ahogyan a Dunántúl egyes részein nevezik, a boldogasszony csipkéje – szedése, ami július közepéig tart. Az elnök hangsúlyozta: a málna ápolása és szedése nagy kézimunkaerő-igényű tevékenység. Egyrészt munkaerőhiány van az ágazatban, másrészt a dolgozók munkabére egyre nagyobb arányt hasít ki az áru árából. Aki málnát szed, óránként három-négy kiló málnát szedhet le, órabére ezerkétszáz forint, tehát csak a szedési költség három-négyszáz forint kilogrammonként.

Eközben például Szerbiában vagy Macedóniában a töredékébe kerül a munkaerő, ezek az országok még állják a sarat a nemzetközi piacon. Akárcsak Lengyelország, ahol eleve kedvezőbb az éghajlat a málnának, mert hűvösebb a nyár, az ottani fajták hozama jobb az itthoniakénál. A lengyelek már gépesítették a munkálatokat, kombájnok takarítják be a termést. Így ott a termelés olcsóbb, a lengyel termék versenyképesebb, bár a magyarországi málna íze finomabb, édesebb.

Csizmadia György felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban vagy Ausztriában (ahol pedig a hegyek lankáin kitűnő termőterület lehetne) sincs már ipari málnatermesztés a kézimunkaerő-igény miatt, a termelők ott is a helyi piacon értékesítik a gyümölcsöt, kilóját hat-nyolc euróért. A Magyar Gyümölcs Szövetség elnöke úgy véli: több hazai gyümölcsöt – így a szamócát is – veszélyeztet a „málnaszindróma”. Görögországban például pakisztáni vagy albán munkásokat alkalmaznak kisebb bérért az ültetvényeken. Csizmadia szerint az import gyümölccsel úgy versenyezhetnének a magyarországi termelők, ha a termékek az ötszázalékos áfakörbe kerülnének.

Forrás: 
Magyar Hírlap

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar termelői és értékesítési szövetkezet alakult Kárpátalján

A magyar kormány 35 millió forintos támogatásával megalakult a Kárpátaljai Termelői és Értékesítési Szövetkezet (KTÉSZ), a határon túli magyarlakta területek első ilyen szervezete, ami egész Kárpátalján szervezi a magyar vállalkozások termelői tevékenységét, minőségi termékeinek értékesítését - jelentette be Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének (KMVSZ) elnöke Beregszászon.

Szavazzunk az év gyümölcsére!

Az idén először hagyományteremtő szándékkal indít szavazást az év gyümölcséről a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN). A magyar fajták szaporításával és forgalmazásával foglalkozó cég ezzel szeretné felhívni a figyelmet a kevésbé ismert gyümölcsfajokra és -fajtákra.

Az összefogás ereje

A hazai sárgarépa-termelés szétforgácsolt, és még a legnagyobb termesztők sem egyenrangú partnerei az áruházaknak. A kiszolgáltatottság mérséklésére Kócsó Attila gazdálkodó a közös értékesítést ösztönzi.

Termeszthetnénk is a galagonyát

A galagonyák gazdasági értékei közt gyógyászati és népjóléti szerepüket, faanyagukat, pomológiai és dendrológiai tulajdonságaikat célszerű vizsgálni, illetve hogy mennyire alkalmasak emberi fogyasztásra és mi a szerepük az állatvilág táplálkozásában. Több faj fontos egészségvédő lehet az ember szív- és érrendszerében, illetve gyógyszer-alapanyagok forrása.

Kárpát-medencei Falugazdász Program indul

A határokat meghaladó nemzetegyesítés a magyar gazdatársadalom egyesítését is jelenti - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a VI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon. A Kárpát-medencei Falugazdász Program ezt célozza, a tárcavezető 20 külhoni civil szervezettel írt alá megállapodást a működéséről, amelyet jövőre 420,88 millió forintos keretösszeggel támogat az FM.

Világrekorder lehetne az 500 éves szőlőtőke

Messzi földről csodájára járnak a világ egyik legöregebbjének számító, évről évre kiváló termést hozó szőlőtőkéjének. Hivatalosan – a Guinness-rekord szerint – a szlovéniai Maribor büszkélkedhet a világ legidősebb, 350 éves szőlőtőkéjével, a nem hivatalos rekorder azonban Pécsen van, melyet valószínűleg a török korban ültettek.

Termesszünk homoktövist!

A homoktövis az utóbbi néhány évben nagy népszerűségre tett szert: kimagasló C-vitamin-tartalma miatt betegségmegelőző és bizonyos betegségeket gyógyító gyümölcsként tartják számon. Gyümölcslevek, lekvárok, szörpök alapanyaga, de fanyar, kesernyés íze miatt rendszerint nem önmagában, hanem más gyümölcsökkel társítják.

Kezd helyrerázódni a mézpiac a tavalyi méhpusztulás után

A múlt téli komoly méhpusztulás ellenére eredményes évet zárhatnak a méhészek. Repce és akácméz kevesebb lett, de a napraforgó kiválóan mézelt – mondta kedden az MTI-nek a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke.

Termelői bolt lett a francia diszkontüzletből

Denis Digel az északkelet-franciaországi Elzászban évtizedek óta zöldséget termel. De elege lett abból, hogy a nagy áruházláncok kivéreztetik a farmereket. Ezért 35 társával szövetkezve szokatlan akcióba kezdett.

Szűkös a mezőgazdasági cégek belső piaca, mégis félnek az exporttól

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze ötöde végez exporttevékenységet – derült ki a Budapest Bank kutatásából. A mezőgazdasági termék keresett exportcikk, ám sok agrárvállalkozás gondolja úgy, hogy túl kicsik a külpiacra.