Back to top

Elfogyóban a málnatermelés is

Munkaerőhiány és klímagondok miatt egyre kisebb területen egyre kevesebben foglalkoznak a munkaigényes gyümölccsel, ezért visszaesett a termésmennyiség Magyarországon. A minap kezdődött meg a málna szüretelése. Bár a magyar málna íze kitűnő, mégis egyre kevesebben, egyre kisebb termőterületen foglalkoznak ezzel a gyümölccsel.

Kiveszőben a málnatermesztés Magyarországon. Míg húsz-huszonöt éve több mint 25 ezer tonna málna termett meg nálunk évente, például a Dunakanyarban, a Mátra déli lejtőin, addig az idén legfeljebb ezer tonnát szüretelnek. A Magyar Gyümölcs Szövetség elnöke, Csizmadia György a Magyar Hírlapnak elmondta: pár száz hektáron mintegy száz termelő foglalkozik csupán málnával Magyarországon, a nagy mennyiségű ipari málnatermesztés már a múlté, a termelők friss áruként a helyi piacokon értékesítik a gyümölcsöt. Ha két-három hektáron foglalkoznak málnával, az már nagy területnek számít. 

Csizmadia szerint hektáronként tíz-tizenkét tonnás hozam lenne az optimális, ám általában két-négy tonna málna terem meg. Hozzátette: ennek oka részben a fajtákban keresendő, részben a klímában. Az idén is fagykárokat szenvedtek a málnaültetvények. A júniusi, júliusi, olykor 35 fokos hőséget pedig nehezen bírja ez a csonthéjas termésű gyümölcs, a málnaszemek elaprósodnak, elaszalódnak. Így, sajnos, egyre gyakoribb, hogy nem első osztályú a minőség.

A napokban már megkezdődött a málna – avagy ahogyan a Dunántúl egyes részein nevezik, a boldogasszony csipkéje – szedése, ami július közepéig tart. Az elnök hangsúlyozta: a málna ápolása és szedése nagy kézimunkaerő-igényű tevékenység. Egyrészt munkaerőhiány van az ágazatban, másrészt a dolgozók munkabére egyre nagyobb arányt hasít ki az áru árából. Aki málnát szed, óránként három-négy kiló málnát szedhet le, órabére ezerkétszáz forint, tehát csak a szedési költség három-négyszáz forint kilogrammonként.

Eközben például Szerbiában vagy Macedóniában a töredékébe kerül a munkaerő, ezek az országok még állják a sarat a nemzetközi piacon. Akárcsak Lengyelország, ahol eleve kedvezőbb az éghajlat a málnának, mert hűvösebb a nyár, az ottani fajták hozama jobb az itthoniakénál. A lengyelek már gépesítették a munkálatokat, kombájnok takarítják be a termést. Így ott a termelés olcsóbb, a lengyel termék versenyképesebb, bár a magyarországi málna íze finomabb, édesebb.

Csizmadia György felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban vagy Ausztriában (ahol pedig a hegyek lankáin kitűnő termőterület lehetne) sincs már ipari málnatermesztés a kézimunkaerő-igény miatt, a termelők ott is a helyi piacon értékesítik a gyümölcsöt, kilóját hat-nyolc euróért. A Magyar Gyümölcs Szövetség elnöke úgy véli: több hazai gyümölcsöt – így a szamócát is – veszélyeztet a „málnaszindróma”. Görögországban például pakisztáni vagy albán munkásokat alkalmaznak kisebb bérért az ültetvényeken. Csizmadia szerint az import gyümölccsel úgy versenyezhetnének a magyarországi termelők, ha a termékek az ötszázalékos áfakörbe kerülnének.

Forrás: 
Magyar Hírlap

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biozöldséggel és -gyümölccsel lehetne kitörni

Bár a húsz évvel ezelőtti előrejelzéseknél jóval mérsékeltebb piaci növekedést értek el a biotermékek, azért a területen bőven vannak olyan lehetőségek, amelyeket a magyar gazdálkodók is ki tudnának használni.

Hogyan kell helyesen varjút riasztani?

Az érintett élőhelyek és a védett fajok lehető legkisebb zavarásával riaszthatják a vetési varjakat a székkutasi gazdák a nemrég kiadott engedély szerint. A földtulajdonosok szeretnék, hogy valaki mondja el, ezt pontosan hogyan is kell érteni.

Cukrot, zamatot lopott a száraz nyár

Elszökött a cukor, a zamatot adó anyagok jelentős része az öntözetlen fákon termő gyümölcsökből. Bács-­Kiskun megyében a gyümölcsösöknek körülbelül fele nem kapott többletvizet.

Jócskán megdrágultak az állati termékek, gyümölcsök is

Júniusban a mezőgazdasági termelői árak 2,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, a májusi 4,5 százalékos emelkedés után. A növényi termékek ára az előző havinál nagyobb mértékben, 3,1 százalékkal csökkent, az élő állatok és állati termékek felvásárlási ára a májusi 15,0 százaléknál lassabban, 12,7 százalékkal emelkedett - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Jó áron veszik a szilvát

Bár sok új fajtáról szó esett Kecelen, a szilva szakmai napon, úgy tűnik, konzervatív marad a fajtahasználatunk, amit piaci és környezeti tényezők is magyaráznak. Nyugat-Európában keresett a lepotica-típusú szilva. Az idén az európai fagykárok miatt különösen jól húz a piac, de nem szabad megfeledkeznünk arról, mennyi megoldandó probléma van az ágazatban.

Számoljunk, mielőtt lépünk!

Ha a kápiahajtatásból július végéig elérik a bevétel 75 százalékát, hátradőlhetnek a kertészek, mert a további értékesítés már a hasznot gyarapítja. De aki augusztusban szedi a termés zömét, az a négyzetméterenként 4-5 kilogrammos talajos hozammal szinte biztos, hogy veszteséget termel - mondta Ledó Ferenc elnök Szentesen, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet kápia szakmai napján.

Budapest Fény utcai a legnépszerűbb piac

A piacok reneszánszát éljük, ma már a fiatalabb generáció körében is divatos a piacozás. Népszerűségük a közösségi oldalak megjelenésével is nő. Magyarországon a Fény Utcai Piac a közösségi média legnépszerűbb szereplője egy friss felmérés alapján.

Eltűnőben a málnaültetvények

Tovább csökkent idén a Magyarországon termesztett málna mennyisége, a gyümölcsből a júniusi, júliusi szezon alatt átlagosan 1500-2000 tonnát takarítottak be, holott a 90-es években még 27 ezer tonnát termesztettünk. A gyümölcshöz így a szezon alatt is aranyáron lehetett hozzájutni, miközben az idényjellegű zöldségek és gyümölcsök általában olcsóbbak a tavalyinál.

A növények is megsínylik az elhúzódó kánikulát

Minőségi romlást okozhat a most érő zöldségeknél és gyümölcsöknél a rendkívüli kánikula, de ha megfelelő átmenettel jön a lehűlés, a termés nincs veszélyben.

Ismételten álőstermelőket buktattak le

Több mint 500 kg ismeretlen eredetű zöldség és gyümölcs értékesítését függesztette fel a NÉBIH a fonyódi, valamint a budapesti Hunyadi téri piacokon. Az árut saját tevékenységből származó termékként kínálták értékesítésre az őstermelők, azonban bebizonyosodott azok nyomon követhetetlen eredete. A hatóság a szabályszegés miatt a helyszínen visszatartotta az árusítók őstermelői igazolványait is.