Back to top

Elfogyóban a málnatermelés is

Munkaerőhiány és klímagondok miatt egyre kisebb területen egyre kevesebben foglalkoznak a munkaigényes gyümölccsel, ezért visszaesett a termésmennyiség Magyarországon. A minap kezdődött meg a málna szüretelése. Bár a magyar málna íze kitűnő, mégis egyre kevesebben, egyre kisebb termőterületen foglalkoznak ezzel a gyümölccsel.

Kiveszőben a málnatermesztés Magyarországon. Míg húsz-huszonöt éve több mint 25 ezer tonna málna termett meg nálunk évente, például a Dunakanyarban, a Mátra déli lejtőin, addig az idén legfeljebb ezer tonnát szüretelnek. A Magyar Gyümölcs Szövetség elnöke, Csizmadia György a Magyar Hírlapnak elmondta: pár száz hektáron mintegy száz termelő foglalkozik csupán málnával Magyarországon, a nagy mennyiségű ipari málnatermesztés már a múlté, a termelők friss áruként a helyi piacokon értékesítik a gyümölcsöt. Ha két-három hektáron foglalkoznak málnával, az már nagy területnek számít. 

Csizmadia szerint hektáronként tíz-tizenkét tonnás hozam lenne az optimális, ám általában két-négy tonna málna terem meg. Hozzátette: ennek oka részben a fajtákban keresendő, részben a klímában. Az idén is fagykárokat szenvedtek a málnaültetvények. A júniusi, júliusi, olykor 35 fokos hőséget pedig nehezen bírja ez a csonthéjas termésű gyümölcs, a málnaszemek elaprósodnak, elaszalódnak. Így, sajnos, egyre gyakoribb, hogy nem első osztályú a minőség.

A napokban már megkezdődött a málna – avagy ahogyan a Dunántúl egyes részein nevezik, a boldogasszony csipkéje – szedése, ami július közepéig tart. Az elnök hangsúlyozta: a málna ápolása és szedése nagy kézimunkaerő-igényű tevékenység. Egyrészt munkaerőhiány van az ágazatban, másrészt a dolgozók munkabére egyre nagyobb arányt hasít ki az áru árából. Aki málnát szed, óránként három-négy kiló málnát szedhet le, órabére ezerkétszáz forint, tehát csak a szedési költség három-négyszáz forint kilogrammonként.

Eközben például Szerbiában vagy Macedóniában a töredékébe kerül a munkaerő, ezek az országok még állják a sarat a nemzetközi piacon. Akárcsak Lengyelország, ahol eleve kedvezőbb az éghajlat a málnának, mert hűvösebb a nyár, az ottani fajták hozama jobb az itthoniakénál. A lengyelek már gépesítették a munkálatokat, kombájnok takarítják be a termést. Így ott a termelés olcsóbb, a lengyel termék versenyképesebb, bár a magyarországi málna íze finomabb, édesebb.

Csizmadia György felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban vagy Ausztriában (ahol pedig a hegyek lankáin kitűnő termőterület lehetne) sincs már ipari málnatermesztés a kézimunkaerő-igény miatt, a termelők ott is a helyi piacon értékesítik a gyümölcsöt, kilóját hat-nyolc euróért. A Magyar Gyümölcs Szövetség elnöke úgy véli: több hazai gyümölcsöt – így a szamócát is – veszélyeztet a „málnaszindróma”. Görögországban például pakisztáni vagy albán munkásokat alkalmaznak kisebb bérért az ültetvényeken. Csizmadia szerint az import gyümölccsel úgy versenyezhetnének a magyarországi termelők, ha a termékek az ötszázalékos áfakörbe kerülnének.

Forrás: 
Magyar Hírlap

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Július elején indul a görögdinnyeszezon

A görögdinnye tömeges szedése várhatóan július első hetében kezdődik, öt-tíz nappal korábban, mint tavaly, amennyiben addig kedvező lesz az időjárás - közölte a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) hétfőn.

A Piac Éjszakája

A június 21-i napfordulóra meghirdetett „Piac éjszakája” a résztvevők és a vendégek elismerő véleménye szerint különleges élményt nyújtó, sikeres rendezvény volt.

Biztatóan indult a meggyszezon

A korábban előrejelzett mennyiséggel hamarosan befejeződik az ország nyugati és középső vidékein a korai érésű Érdi bőtermő meggyfajta szürete. A minőség sajnos elmarad a várttól, az árak azonban kedvezően alakulnak - közölte a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) és Terméktanács és az ÉKASZ.

Már több száz termelői piac működik az országban

Egyre népszerűbbek a termelői piacok, tavaly már 261 működött az országban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint.

Kajszinemesítési irányok

A korai kajszikkal már nem lehet olyan magas árat elérni, mint jónéhány évvel ezelőtt, a tordasi fajtabemutató mégis olyan sok termesztőt vonzott, hogy ismét nagyobb helyre kellett költözni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rendezvényének. Az idén francia és szerb előadók is érkeztek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen szervezett bemutatóra.

Édesebb a magyar kivi, mint a spanyol

Ha kiviszüretet akar látni, nem kell a világ végére menni, hanem csak Zalába. Az egyetlen magyarországi kiviföld felér egy kisebb egzotikus arborétummal: mintegy 200 fajta fügét és pompás pekándiót is nevelnek ott.

Piaci helyzet rekordtermések után, aratás előtt

A gabonaárakat a termelés és a kereslet alakulásán kívül befolyásolja az egyes országok GDP-je, a valutaárfolyamok, a kőolajár, a kereskedelmi egyezmények. Az idei kilátásokra kihat a bő tavalyi termés, és az abból származó bőséges készletek. Molnár Zsuzsanna, az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa a BASF szántóföldi bemutatóján boncolgatta a gabonafélék piaci helyzetét.

Legyen ropogós a cseresznye!

Átadták az 1,6 milliárd forintból épült új hűtőházat, s bejelentették, a korábban Natbolé Kft. néven ismert cég mától Alba Fructus Kft.-ként folytatja tevékenységét.

Még van hova fejlődnie a hazai kertészetnek

Esetlegestől a csúcsprofi technológiáig szóródik a hazai kertészetben tevékenykedők infrastruktúrája, de még bőven van hova fejlődni - derült ki egy minapi konferencián. A tudás- és az együttműködési készség hiánya az egyik legnagyobb, a fejlődés útjában lévő akadály, de az áfacsökkentés is sokat lendítene az ágazaton.

A zártkerti program keretében létesült gyümölcsös a Kis-hegyen

Életre kelt a Kis-hegy Bajánsenyén, Vas megyében. A zártkert-megújítási programban 8,3 millió forintból tisztították meg a területet és ültettek 250 gyümölcsfát. Madár-odúk is kerültek a területre, és a legfontosabb, hogy "belakják" a helyiek.