Back to top

Elfogyóban a málnatermelés is

Munkaerőhiány és klímagondok miatt egyre kisebb területen egyre kevesebben foglalkoznak a munkaigényes gyümölccsel, ezért visszaesett a termésmennyiség Magyarországon. A minap kezdődött meg a málna szüretelése. Bár a magyar málna íze kitűnő, mégis egyre kevesebben, egyre kisebb termőterületen foglalkoznak ezzel a gyümölccsel.

Kiveszőben a málnatermesztés Magyarországon. Míg húsz-huszonöt éve több mint 25 ezer tonna málna termett meg nálunk évente, például a Dunakanyarban, a Mátra déli lejtőin, addig az idén legfeljebb ezer tonnát szüretelnek. A Magyar Gyümölcs Szövetség elnöke, Csizmadia György a Magyar Hírlapnak elmondta: pár száz hektáron mintegy száz termelő foglalkozik csupán málnával Magyarországon, a nagy mennyiségű ipari málnatermesztés már a múlté, a termelők friss áruként a helyi piacokon értékesítik a gyümölcsöt. Ha két-három hektáron foglalkoznak málnával, az már nagy területnek számít. 

Csizmadia szerint hektáronként tíz-tizenkét tonnás hozam lenne az optimális, ám általában két-négy tonna málna terem meg. Hozzátette: ennek oka részben a fajtákban keresendő, részben a klímában. Az idén is fagykárokat szenvedtek a málnaültetvények. A júniusi, júliusi, olykor 35 fokos hőséget pedig nehezen bírja ez a csonthéjas termésű gyümölcs, a málnaszemek elaprósodnak, elaszalódnak. Így, sajnos, egyre gyakoribb, hogy nem első osztályú a minőség.

A napokban már megkezdődött a málna – avagy ahogyan a Dunántúl egyes részein nevezik, a boldogasszony csipkéje – szedése, ami július közepéig tart. Az elnök hangsúlyozta: a málna ápolása és szedése nagy kézimunkaerő-igényű tevékenység. Egyrészt munkaerőhiány van az ágazatban, másrészt a dolgozók munkabére egyre nagyobb arányt hasít ki az áru árából. Aki málnát szed, óránként három-négy kiló málnát szedhet le, órabére ezerkétszáz forint, tehát csak a szedési költség három-négyszáz forint kilogrammonként.

Eközben például Szerbiában vagy Macedóniában a töredékébe kerül a munkaerő, ezek az országok még állják a sarat a nemzetközi piacon. Akárcsak Lengyelország, ahol eleve kedvezőbb az éghajlat a málnának, mert hűvösebb a nyár, az ottani fajták hozama jobb az itthoniakénál. A lengyelek már gépesítették a munkálatokat, kombájnok takarítják be a termést. Így ott a termelés olcsóbb, a lengyel termék versenyképesebb, bár a magyarországi málna íze finomabb, édesebb.

Csizmadia György felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban vagy Ausztriában (ahol pedig a hegyek lankáin kitűnő termőterület lehetne) sincs már ipari málnatermesztés a kézimunkaerő-igény miatt, a termelők ott is a helyi piacon értékesítik a gyümölcsöt, kilóját hat-nyolc euróért. A Magyar Gyümölcs Szövetség elnöke úgy véli: több hazai gyümölcsöt – így a szamócát is – veszélyeztet a „málnaszindróma”. Görögországban például pakisztáni vagy albán munkásokat alkalmaznak kisebb bérért az ültetvényeken. Csizmadia szerint az import gyümölccsel úgy versenyezhetnének a magyarországi termelők, ha a termékek az ötszázalékos áfakörbe kerülnének.

Forrás: 
Magyar Hírlap

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még többet költöttünk zöldségre és gyümölcsre

Évente 330 milliárd forintot költünk zöldségre és gyümölcsre egy kutatás szerint. A széles választék, a jó minőség és kedvező ár a legfontosabb szempontok a vásárlásnál.

Tündérkert Budakeszin

Alig néhány éve, 2011-ben csatlakozott a Pilisi Parkerdő Zrt. az országos tündérkert mozgalomhoz. A Budakeszi Erdészetnél létrehozott gyümölcsös alapját a Kárpát-medencei oltványok adták, amit 2013-ban a Zsámbéki-medence őshonos gyümölcsfáival egészítettek ki.

Idén már közel 300 ezer tonna zöldséget mentett meg a Tesco

A szépséghibás, görbe vagy szokatlan alakú zöldségek és gyümölcsök képezte hatalmas mennyiségű élelmiszer-hulladékot kívánja visszaszorítani a Tesco egyik, idén bevezetett termékcsaládja. A „Tökéletesen tökéletlen” termékcsalád gyorsan népszerű lett: szeptembertől már a lánc 112 üzletében kapható, és több mint 286 ezer tonna szépséghibás zöldség-gyümölcs kelt el az akció révén.

Élénkült az európai uborkakereskedelem

Az utóbbi években az uborka piacán hatalmas forgalom bonyolódott, az ENSZ legfrissebb, 2016-ról szóló statisztikai adatai alapján elérte a 2,71 milliárd eurót. A legtöbb uborkát az USA és Németország vásárolja fel, utóbbi az erősödő magyar export fő piaca is. De a hazai termelés nem meghatározó Európában, és bár a friss fogyasztásra szánt mennyiség nőtt tavaly, az ipari felhasználásúé esett.

Beruházások és öntözés nélkül leépül a kertészet

A magyar zöldség-gyümölcságazatban nagy tartalékok rejlenek, miután a magyar termelési színvonal csupán 30-40 százaléka a nyugat-európainak, a versenyképesség javítását leginkább az öntözés fejlesztésével lehetne elérni - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek.

Orosz gyanú a szerb zöldség- és gyümölcsexportról

Moszkva gyanúsnak tartja, hogy az idén jelentősen nőtt az Oroszországba irányuló szerb zöldség- és gyümölcsexport, gyanúja szerint Szerbia az Európai Unió országaiból is szerzet be gyümölcsöt, és azt szállította tovább Oroszországba, noha Moszkva tiltja az EU-ból származó termékek bevitelét - közölte értesülését kedden a Politika című belgrádi napilap.

Székelygyümölcs az OMÉK-on

A székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány a székely zöldség és gyümölcstermelők friss és feldolgozott termékeinek egész sorát vonultatta föl a 78. OMÉK-on, a Kárpát-medencei közösségi standon. Az idén 25 éves alapítvány egyik projektje a Székelygyümölcs Program, amely 2009-ben indult székelyföldi gyümölcs tájfajták összegyűjtésével és termesztésbe vonásával.

A láncoknak a legnagyobb sem számít

Egyedül nem megy a zöldség-gyümölcságazatban sem, a szövetkezésnek 100-150 éves hagyományai vannak Nyugat-Európában. Az Európai Unió a támogatás alapegységének tekinti a termelői értékesítési szervezeteket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanácskozása arra kereste a választ, hogy miért halad ilyen vontatottan a szövetkezések szerveződése Magyarországon és mivel lehetne gyorsítani a folyamatot.

Földművesnek lenni feladat és felelősség

Folyamatosan erősödik a hazai agrárágazat és egyre nagyobb részt vállal magyar gazdaság növekedéséből – jelentette ki az agrárgazdaságért felelős államtitkár Csokonyavisontán, a Földművesek Napján megtartott rendezvényen. Czerván György kiemelte, a gazdasági teljesítmény egyben erkölcsi felelősséget is jelent a mezőgazdaságból élők számára.

Barokk kert a barokk téren - terményáldás Győrben

Évtizedek óta elmaradhatatlan programja a szeptembernek a győri Terményáldás, amit a Győri Művészeti és Fesztiválközpont rendez Győr belvárosában, impozáns barokk környezetben, a Széchenyi téren.