0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Elhunyt Szabó István egykori nádudvari termelőszövetkezeti elnök

Elhunyt Szabó István, volt országgyűlési képviselő, a volt MSZMP Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának tagja, az egykor híres nádudvari Vörös Csillag MGTSZ elnöke - közölte a család közeli barátja vasárnap az MTI-vel.

Szabó István 1924-ben Nádudvaron született, több mint 38 éven át volt a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, s haláláig a nádudvari központú Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés (KITE) Zrt. elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke.

 

Az agrárpolitikus több mint húsz évig vezette a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát (TOT), és kilenc évig volt a kollektív államfői testület, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja.

Szabó István Nádudvar első díszpolgára, kétszer kapott Kossuth-díjat.

 

2105-ben, a Hazám-díj átadásakor Varga Gyula professzor emeritus így méltatta: 

„Szabó István, nyugalmazott téesz-elnök. Társadalmi státusza: paraszt, parasztpolitikus. Világlátott és világértő ember, aki sose hagyta el a szűkebb pátriáját –, a Hortobágy mellyékét –, Nádudvart –, s a népét.

Tudtommal, ő az egyetlen –, közfelkiáltással megválasztott –, és majd 40 évig posztján maradt téeszelnök. A téesze által alapított KITE-be, a legnagyobb magyar agrárvállalkozásba, ahol örökös elnök, ma is naponta bejár az irodájába. Igaz, még csak 91 éves! Vámos Tibor szerint: „jelképként szinte már maga is szobor –, akinek a lába mélyen a valóság földjében gyökerezik – és a szeme a jövőbe néz.”

Szabó Istvánnak nincsen találmánya, felfedezése. De volt sok fontos fölismerése! Időben jött rá a többnyire egyszerű igazságokra. Nem korán és nem későn. Arra, hogy merre van a leginkább járható út. Egyszer ilyesmiről beszélve, azt mondta nekem:

„Tudod, a hős az, aki életben marad!”

A köztudott fölismerését részes művelésnek, később már „nádudvari módszernek” hívták. Ezzel elbuktatta az 1950-es évek munkaegység-rendszerét. A lényege, hogy a téesz-tagok a közösből a nekik kimért földön a munkát akkor és úgy végzik, ahogyan azt jónak látják. A termésből pedig, az alapbéren fölül, prémiumként kapnak még 10-20 százalékot. Ezért tehát gondosan!

A másik nagy felismerése a háztáji felkarolása volt, amit – fogalmazása szerint – „Erdei Ferenc ugatott belénk”.

Csupa kiváló szakemberrel vette magát körül. Jó karmester volt.

Az egykor nyomorúságos falu a téesznek köszönheti megújulását: 1970 és 90 között 1500 ház épült a mára várossá lett Nádudvaron.

A magyar vidék fölemelkedéséért és a magyar parasztság polgárosodásáért dolgozó személyt kívánjuk a Hazám-díjjal elismerni.”

Forrás: MTI/magyarmzogazdasag.hu