Back to top

Rájár a rúd a búzatermelőkre

A búzatermelők akár háromnegyedének is ráfizetést hozhat az idei év – különösen, ha marad a vízhiány. Az egyre növekvő világpiaci készletek és emiatt alacsony árak sem kedveznek a gazdáknak.

Legfeljebb a jó közepes termésben reménykedhetnek az idén a gabonatermelők, de ahhoz is kellene még egy kis csapadék – mondta a Világgazdaságnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Ha így is lesz, a gazdálkodók jelentős része veszteséget számolhat el a búzatermeléssel, ugyanis az elnök szerint 8-9 tonnás hozam kellene ahhoz, hogy a jelenlegi árakon nyereséget produkáljanak. Tavaly a termelők felének hozott ráfizetést a búzatermelés, idén ez az arány 70-80 százalékos lehet.

A búzatermelés tavalyi eredményei annak fényében még elkeserítőbbek, hogy az elmúlt évben szerencsések voltak a gabonatermelők, mert jó ütemben érkezett a csapadék. Ennek köszönhetően 5,38 tonnás hektáronkénti termésátlaggal arattak, ami a KSH adatai szerint 1990 óta a legmagasabb. Ebben a szezonban azonban folyamatos volt a vízhiány. Vancsura szerint a múlt hét elejéig 200 milliméter csapadékkal esett kevesebb a szükségesnél. Emiatt idén akár 20 százalékkal csökkenhet a termés mennyisége, bár ezen azért még alakíthat az időjárás.

Az étkezési búza ára tavaly nem érte el a tonnánkénti 42 ezer forintot, idén pedig akár a 40 ezer forint alá is „becsúszik” – mondta a Világgazdaságnak a GOSZ elnöke.

A hosszabb ideje növekvő világpiaci készletek miatti nyomott árak meglátszanak a vetésterületeken is. A búzáé általában egymillió hektár körüli, de hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat – nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. A GOSZ adatai szerint idén egymillió hektárnál kisebb területről aratnak búzát Magyarországon.

Az is nagy problémát jelent a magyar gabonatermesztőknek, hogy a piac nem fizeti meg a minőséget, alig van árkülönbség az étkezési és a takarmánybúza között. Ezért a termelők inkább a biztosan nagyobb hozamú, de gyengébb minőségű fajtákat választják – állítja Vancsura. Emiatt visszaszorultak a vetésszerkezetben a jobb minőséget adó magyar fajták.

A búzaterület csökkenése egyben azt is jelenti, hogy a kukorica stabilan 1 millió hektár felett kerül a földekre. Az igazi előretörés azonban a napraforgó vetésterületében tapasztalható, amely a 2000-es évek eleje óta megduplázódott. Vancsura szerint ez annak is köszönhető, hogy szárazság idején a napraforgó a „legagresszívabb növény, amely még a minimális mennyiségű vizet is ki tudja nyerni a talajból”. Ráadásul a napraforgó-termelők várhatóan az idén is nyereséget tehetnek zsebre, annak ellenére, hogy az utóbbi tíz napban 7-8 százalékkal csökkent az ár.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Világújdonság stressztűrő kukoricák a Syngentától

A mind szélsőségesebbé váló időjárás, a gyakori aszály, a nyári forró időszakok egyre érzékenyebben értintik a hazai, nagyrészt öntözetlen kukoricatermesztést. A kihívásokra adott választ három pillérre alapozza a Syngenta: az új Artesian szárazságtűrő hibridekre, a komplex technológiára és a szakértői csapatára.

Novemberben az alma drágult a legjobban

Tavaly novemberben 7,7 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A növényi termékek ára 8,6, az élő állatok és állati termékek ára 6,4 százalékkal emelkedett - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Idénynyitó a növényvédelemben

Szadán tartották az első Pest megyei növényvédelmi rendezvényt a BASF, a Sharda Cropchem, a Saaten-Union és a YARA részvételével. Mindegyik cég új készítményekkel, fajtákkal készül a 2018-as idényre.

Nem tett jót az enyhe tél a tűzifa kereskedelemnek

Piaci körképünkben erdőgazdaságokat és tüzépeket kérdeztünk meg arról, hogy az időjárási viszonyok miatt hogyan alakult a termelés, a kereslet és az árak. Az erdészetek országszerte küzdenek az enyhe idő miatti kisebb-nagyobb kitermelési lemaradásokkal, de igyekeznek tartani a vállalásokat. A tavalyi kétszeri áremelkedés óta stagnál a tüzifa ára, igaz, az enyhe tél visszavetette a keresletet is.

Ötéves csúcson az infláció - az élelmiszerek drágulása nyomta meg

2017-ben 2,4 százalékkal drágult az élet Magyarországon, legalábbis a KSH fogyasztói árindexe szerint. Ez öt éve a legmagasabb infláció. Elsősorban a dohánytermékek, a szeszes italok és az élelmiszerek ára emelkedett nagyot, utóbbiak közül a legextrémebb mértékben a tojásé, de a vaj, a hal, a friss gyümölcs és a kenyér ára is felment.

Négy év után szinte minden élelmiszer drágult

Tavaly, négy éves lejtmenet után átlagosan 8,2 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak a világban a piaci kereslet növekedésére - közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Csak egy alapélelmiszer lett olcsóbb.

A zöldforradalom se tudja ellensúlyozni az átlaghőmérséklet változás negatív hatásait

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Bikavér a bazilikában

Szent János apostolra, az evangélistára emlékeztek az egri bazilikában, ahol a hagyományok szerint megszentelték a borokat. Az idén meglehetősen jó, a tavalyinál 10 százalékkal nagyobb termésnek örülhettek a borvidék szőlőtermelői, és kiváló borok érlelődtek a borászok pincéiben.

Jelentősen drágulhat jövőre a kakaó

A várakozások szerint jövőre az ideinél kevesebb kakaóbabot takarítanak majd be. Ez az árak emelkedését hozhatja magával, mert a kereslet változatlannak látszik.

Jövőre árat emelnek a cukrászdák is

A tojás és a tejtermékek drasztikus drágulása a sütemények árát is felfelé hajtja. A karácsony előtti időszakban csak néhány hazai cukrászda emelte az árait, ám a jövő év elejétől várhatóan több helyen is a korábbinál drágábban vásárolhatók majd meg az édességek. Az alapanyagok mellett a szakemberhiány is nehezíti az ágazat helyzetét.