Back to top

Rájár a rúd a búzatermelőkre

A búzatermelők akár háromnegyedének is ráfizetést hozhat az idei év – különösen, ha marad a vízhiány. Az egyre növekvő világpiaci készletek és emiatt alacsony árak sem kedveznek a gazdáknak.

Legfeljebb a jó közepes termésben reménykedhetnek az idén a gabonatermelők, de ahhoz is kellene még egy kis csapadék – mondta a Világgazdaságnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Ha így is lesz, a gazdálkodók jelentős része veszteséget számolhat el a búzatermeléssel, ugyanis az elnök szerint 8-9 tonnás hozam kellene ahhoz, hogy a jelenlegi árakon nyereséget produkáljanak. Tavaly a termelők felének hozott ráfizetést a búzatermelés, idén ez az arány 70-80 százalékos lehet.

A búzatermelés tavalyi eredményei annak fényében még elkeserítőbbek, hogy az elmúlt évben szerencsések voltak a gabonatermelők, mert jó ütemben érkezett a csapadék. Ennek köszönhetően 5,38 tonnás hektáronkénti termésátlaggal arattak, ami a KSH adatai szerint 1990 óta a legmagasabb. Ebben a szezonban azonban folyamatos volt a vízhiány. Vancsura szerint a múlt hét elejéig 200 milliméter csapadékkal esett kevesebb a szükségesnél. Emiatt idén akár 20 százalékkal csökkenhet a termés mennyisége, bár ezen azért még alakíthat az időjárás.

Az étkezési búza ára tavaly nem érte el a tonnánkénti 42 ezer forintot, idén pedig akár a 40 ezer forint alá is „becsúszik” – mondta a Világgazdaságnak a GOSZ elnöke.

A hosszabb ideje növekvő világpiaci készletek miatti nyomott árak meglátszanak a vetésterületeken is. A búzáé általában egymillió hektár körüli, de hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat – nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. A GOSZ adatai szerint idén egymillió hektárnál kisebb területről aratnak búzát Magyarországon.

Az is nagy problémát jelent a magyar gabonatermesztőknek, hogy a piac nem fizeti meg a minőséget, alig van árkülönbség az étkezési és a takarmánybúza között. Ezért a termelők inkább a biztosan nagyobb hozamú, de gyengébb minőségű fajtákat választják – állítja Vancsura. Emiatt visszaszorultak a vetésszerkezetben a jobb minőséget adó magyar fajták.

A búzaterület csökkenése egyben azt is jelenti, hogy a kukorica stabilan 1 millió hektár felett kerül a földekre. Az igazi előretörés azonban a napraforgó vetésterületében tapasztalható, amely a 2000-es évek eleje óta megduplázódott. Vancsura szerint ez annak is köszönhető, hogy szárazság idején a napraforgó a „legagresszívabb növény, amely még a minimális mennyiségű vizet is ki tudja nyerni a talajból”. Ráadásul a napraforgó-termelők várhatóan az idén is nyereséget tehetnek zsebre, annak ellenére, hogy az utóbbi tíz napban 7-8 százalékkal csökkent az ár.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kapu mindig nyitva áll

A 2018-as „Az Év Tanyája” felhíváshoz vezető utat az előző évi győztesek taposták ki, akik nemcsak a tanyasi életet választók számára szolgálhatnak jó példával – az állatokhoz, a természethez és a hagyományokhoz fűződő viszonyuk mindenki számára tanulságos lehet. A nyertesek közül elsőként a berettyóújfalui Szász Tanyát mutatjuk be, mely az „Az Év Hagyományőrző Tanyája” díj büszke birtokosa.

Kevésbé szárnyal az agrárexport

A tavaly túlhajtott gabonaexport kissé esett 2018 első két hónapjában. Az egyenleg még min­dig pozitív, de az agrár- és élelmiszeripari termékek behozatala nagyobb ütemben nőtt, mint a kivitelük.

Beérett az úttörő biogazdák vállalkozókedve

A biogazdálkodás egy életforma, napi szinten együtt kell élni és foglalkozni a növényekkel, a talajjal, a környezettel. Ebben a gazdálkodási formában Bíró Zsigmond vállalt úttörő szerepet, és az ezredforduló évében lett az első biogazdálkodó Földesen.

Az első negyedévben rekord mennyiségű juhot adtak el

Márciusban – 2017-he viszonyítva – a vágójuh és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett a leginkább, kilónként 160 , illetve 67 forinttal adtak többet értük. A vágóbaromfi ára 8 forinttal nőtt, a vágósertésé viszont 12 forinttal csökkent. A tehéntejért 3, az étkezési tojásért pedig 1 forinttal fizettek magasabb árat, mint 2018 III. havában.

Az uniós kukorica tizede magyar

Gabona- és iparinövény-, valamint baromfitermelésben jóval az ágazati átlag felett járul hozzá Magyarország az uniós agrárteljesítményhez  – derül ki a KSH összefoglalójából. Hazánk az EU mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő.

Megérkezhet a májusi arany

A hétvégi meleg, záporos időjárás után a héten végre változás kezdődik. Nyugatira, délnyugatira fordul az áramlás iránya, mellyel előre láthatólag nagyobb mennyiségű országos csapadék és egyúttal lehűlés is érkezik.

Jó üzletek köttettek a baromfiárverésen

A jubileumi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok egyik záróeseménye volt a baromfiárverés, melyre második alkalommal került sor a rangos esemény történetében. Egyértelmű, hogy a tavalyi árverést nem felejtette el a törzsközönség – sok ismerős arcot láthattunk a licitálók és az érdeklődők között. Idén azonban lényegesen többen vásároltak tárcsát, mint az előző évben.

Extrém gyümölcsdrágulás volt márciusban

Márciusban a mezőgazdasági termelői árak 2,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz képest. Az emelkedés a növényi termékek árának 2,6 és az élő állatok és állati termékek árának 2,2 százalékos növekedéséből tevődik össze - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Krumpli kétszázszoros áron

Kilónként 2000 svéd koronáért (61 ezer forintért) árverezték el a héten az idény első burgonyatermését Svédországban.

Továbbra is kevés a magyar hagyma

Kevesebb hagyma teremhet idén a hazai földeken. Bár az ősszel elvetett magok jó termést hoztak, a belvíz miatt megkésett tavaszi vetés kapcsán már kevésbé bizakodók a gazdálkodók. A hazai hagymatermesztés egyébként sem éli fénykorát, ágazati szakértők szerint a felzárkózáshoz elsősorban megfelelő vízgazdálkodásra, öntözésfejlesztésre és a termelők összefogására, integrációjára lenne szükség.