Back to top

Vissza a gyökerekhez: méhészkongresszus Törökországban

Idén az egyik legősibb méhészhagyományokkal rendelkező tagország ad otthont a világ legjelentősebb méhészeti találkozónak: szeptember 29 - október 4 között Isztanbulban tartják az Apimondia 45. kongresszusát.

Két kontinens határán, Isztambulban tartják idén szember 29 - október 4 között az Apimondia 45. kongresszusát, melyen várhatóan a méhészeti szakma jeles személyiségei, kutatók, méhészek illetve kiállítók vesznek részt. A találkozó során a szakma legégetőbb problémáit, továbbá a lehetséges megoldási javaslatokat tárgyalják majd. 

 

A házigazda Törökország egyrészt igen gazdag és hosszú méhészeti hagyományokra teknthet vissza, másrészt jelenleg is nehézsúlyú szereplője az ágazatnak. A törökországi Anatólia több mint 9000 éves méhészeti múltra tenkinthet vissza. A jelenleg majdnem  7 millió méhcsaládnak otthont adó térség világ szinten a második legjelentősebb, és több mint 150 000 családnak biztosít megélhetést. A méhészek nyocvan százaléka vándorméhész. 

 

Törökország  a méhészek és a kutatók számára méhészeti génbanknak számít, hiszen a mézelő méh (Apis mellifera) szinte összes fajtája megtalálható itt.  Ezzel együtt az őshonos, kaukázusi méh kiemelt védelmet élvez, hiszen rendkivüli szelidsége és szorgalma óriási mézhozamokat ígér.

 

Apimondia Istambul 45.

 

Törökországban több mint 500 nektárt adó virágos növény biztosítja a kiemelkedő mézhozamot, A méhlegelők kiváló lehetőséget nyújtanak a fajta mézek termelésére: például az őriási fenyves területeknek köszönhetően az ország fenyőméz termelésben világelső.

 

A tudományos programok mellett az isztambuli és a város környéki méhészetekbe is ellátogathatnak a résztvevők. A napijegy 100 Euróba kerül, illetve az Apimondia tagországiaiból érkező vendégek számára a találkozó teljes idejére 250 euró a belépődíj.  Részleteket az Apimondia honlapján talál az érdeklődő, ahonnan virtuális sétát is tehetünk a kongresszusi épületben.

Forrás: 
www.apimondia2017.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden tesz jót a vadméheknek

Néhány méhbarátnak tekintett növény negatívan befolyásolhatja a vadméh lárváinak fejlődését. A számukra nem megfelelő pollent termelő növények között található többek között a levendula, a mák, a napraforgó, a repce vagy a kukorica.

Június 10-ig kell teljesíteni a tömeges méhpusztulások felderítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatást

A Nébih az elmúlt hetekben több mint 12 000 gazdálkodótól kért növénytermesztési technológiai adatszolgáltatást a 2018-as tömeges méhpusztulások felderítése érdekében. Az ügyfélkapuval nem rendelkező termelőktől érkezett visszajelzések alapján a hivatal az adatszolgáltatási határidőt 2019. június 10-ig meghosszabbította.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

A méhcsípések dícsérete

A méhmérggel való gyógyítás az ősi hagyományokat köti össze a modern kor természetgyógyászatával. Alkalmazása a legyengült immunrendszert erősíti. Legyünk óvatosak, csak kiképzett szakember által felügyelt terápiában vegyünk részt. Hatékonyságának feltétele, hogy az életmódunkon és táplálkozásunkon is szükséges változtatnunk. Továbbá el kell érnünk, hogy alvásunk megfelelően pihentető legyen.

Méhkockázati monitoring program: szigorúbb ellenőrzés, több mintavétel

Nyolcadik éve zajlik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésében. A vizsgálat a korábbi években méhmérgezéssel érintett körzetekben alkalmazott növényvédelmi technológia hatósági ellenőrzésére irányul. A tavalyi nagy számú méhpusztulásos eset miatt 2019-ben emelt mintaszámmal folytatódik a program.

Meglepő, milyen ingereket kelt egy tájkép látványa

Volt idő, amikor a természet látványa rettegéssel töltötte el az embereket, ám mostanra a többségben már egy falon lógó tájkép is pozitív ingereket kelt. Ennek hátterét a 20. századtól kezdve vizsgálják a szakemberek, akik napjainkban is szolgálnak meglepő eredményekkel.

A belföldi sertéshúsfogyasztás kompenzálhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést

A sertéshús fogyasztásának magyarországi ösztönzése mellett fontos a szakmai tapasztalatok átadása, és a belföldi fogyasztás emelkedése az, ami ellensúlyozhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést - hangzott el az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) Merre tovább sertéságazat? című konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Kötelező, de jól felfogott érdekünk is a beporzó rovarok védelme

Gyümölcsfáink virágoznak: a mandula és a kajszi ugyan már elvirágzott, de mások még csak most kezdik bontogatni szirmaikat. Ahhoz, hogy a virágokból termés legyen, gyümölcsöseink nagy részénél beporzó rovarokra van szükség, akiknek egészségéért felelősek vagyunk.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése (4. rész)

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Zöldebbé és élhetőbbé tehetik a magyar városokat

Zöldterületeink igazi kincsek: hatással vannak a lelki harmóniánkra, egészségünk és a biodiverzitás megőrzésére, létesítésük pedig gazdasági előnyökkel is szolgálhat. A szakmai szervezetek összefogtak, a cél a magyar városok zöldebbé, élhetőbbé tétele. Ezt hivatott elősegíteni az a roadshow is, amelynek állomásaink a szakemberek tapasztalataik legjavát osztják meg egymással.