Az alapvető cél, hogy az agrárpénzeket továbbra is az agrártermelők kapják, ami látszólag evidens, ám több jel is arra utal, hogy vannak más érdekek, vélemények is – mondta Czerván Gyögy, a Földművelésügyi Minisztérium agrárpolitikáért felelős államtitkára a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének szakmai napján. A Közös Agrárpolitikával (KAP) kapcsolatos uniós konzultáció kérdőíveit például 93 százalékban nem gazdák töltötték ki, hanem olyan szervezetek, például környezetvédők szimpatizánsai, munkatársai, amelyek vélhetően nem a jelenlegi rendszer fenntartásában érdekeltek. S bár a konzultáció messze nem egyenlő egy reprezentatív közvélemény kutatással, az eredmény könnyen hivatkozási alappá válhat a változtatást szorgalmazók, vagy akár a bizottság érvelésében.
Czerván György elmondta, a magyar termelők egyértelműen nyertesei a jelenlegi támogatási rendszernek, az állattenyésztés pedig – a baromfi ágazat kivételével – veszteséges lenne, ha nem lenne uniós segítség.
A magyar kormány ezért az elkövetkező időszakban mindent megtesz azért, hogy Magyarország jelenlegi 3,2 százalékos részaránya a teljes KAP költségvetésben ne csökkenjen.
A hazai mezőgazdaság egyébként a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt mintegy 12,35 milliárd euró támogatással számolhatott 2014-2020 között, ami hatalmas összeg, de épp ezért már néhány százalékos csökkentés is milliárdos nagyságrendű jövedelemkiesést okozna – euróban számolva is.
Czerván György előadásában kitért a szarvasmarhatartás, azon belül pedig a tejágazat helyzetére is. Idehaza ma összesen 838 ezres a szarvasmarha-állomány, melyből 379 ezer a tehén, ebből azt a 34 ezer kettős hasznosítású (hús-tej) tehenet, amelynek túlnyomó többségét a magyartarka fajta adja. Az elmúlt egy év adatai bíztatóak, az előző év azonos időszakához képest mind a termelői, mind az export árak jelentősen emelkedtek. A literenkénti termelői ár több mint 30 forinttal magasabb, mint 2016. első félévében, aggasztó viszont, hogy az export árak ismét esnek, sőt, ma már a belföldi ár magasabb, mint a spot ár. Ez azonban remélhetőleg csak átmeneti zavar – tette hozzá az államtitkár, aki szerint az elmúlt időszak piaci zavarai ellenére a tejágat kifejezetten jól teljesít.
A tehénállomány és a tej tejtermelés is nőtt 2011-hez képest, s bár a gazdák komoly veszteségeket könyveltek el, a jelenlegi árak mellett minden esély megvan rá, hogy az ágazat talpra álljon.
A kormány tavaly mintegy 41 milliárd forint termeléshez kötött és 20 milliárd forint átmeneti nemzeti támogatással segítette a szarvasmarha ágazat munkáját. Emellett kifejezetten a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 60 millió forint tenyésztésszervezési támogatást kapott.
A szakmai napon Húth Balázs, az egyesület tenyésztés- és marketingvezetője a kettőshasznosítás jövőjéről tartott előadást, bemutatva, hogy mekkora tartalékok vannak még a magyartarkában. Többször leírták már a magyartarkát, mondván, hogy elérte teljesítményének határát, de ha csak az utóbbi évek folyamatos, és jelentős teljesítményjavulását nézzük, bizonyosak lehetünk benne, hogy a kettőshasznosítás nem zsákutca – tette hozzá a szakember. Az egyesületi tagok nevében emellett támogatást kért a tenyészértékbecslés hatékonyabb végzéséhez (genomikus tenyészértékbecslés), másrészről szorgalmazta a marha tőkehús általános forgalmi adójának csökkentését.
A szakmai napról részletesebben a Magyar Mezőgazdaság hetilap és a Kistermelők Lapja következő számaiban olvashatnak.
