Az idei növekedést a tavalyi alacsony bázison túl az uniós pénzek beáramlása, ennek nyomán a beruházások és a fogyasztás növekedése is segíti, valamint a béremelkedés és a választások előtti enyhe költségvetési lazítás is tolja a gazdaságot – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.
A GKI szerint jelentősen felgyorsul idén a bérnövekedés, a tavalyi 6,2 százalék után idén 10 százalék feletti lesz, elsősorban a minimálbéremelések miatt. Vértes András szerint szokatlan, hogy a fogyasztás növekedése messze elmarad ettől, most 3 százalék körül van, a GKI 4 százalékos bővülést prognosztizál egész évre a kiskereskedelmi forgalomban.
Vértes András elmondta, a GDP-arányos államháztartási hiány idén már hatodik éve lesz 3 százalék alatt, a GKI 2,5 százalékos hiányt vár, és az államadósság is csökkenő pályán van. A zrt. szerint idén éves átlagban 2,5 százalékos vagy kissé magasabb infláció várható, a vásárlóerő és a világpiaci energiaárak alakulásának függvényében. A prognózis szerint laza monetáris politika várható, az alapkamat nem változik legalább a választásokig, szerepét a bankközi kamatok vették át.
A GKI elnöke elmondta, bővülés várható a lakossági és vállalati hitelezésben is, bár nem lesz robosztus, és javul a portfoliók minősége is. A fogyasztóbarát lakáshitelek elterjedése a harmadik negyedévben várható. A lakáshitel-piac bővülését a bankok érdekeltsége mellett nagy mértékben befolyásolja az amerikai kamatemelési ciklus, mivel 2018-2019-ben a magyar piaci kamatok – ehhez igazodó – emelkedése érzékenyen érintheti a lakossági hitelportfóliót.
A külkereskedelemben a gazdaságkutató szerint részben a cserearányok romlása, részben az import gyorsulása miatt 9 milliárd eurós többlet várható 2017-ben a tavalyi 10 milliárd euró után, ami még mindig nagyon magas, a GDP 7,6 százalékát teszi ki.
A GKI 5,5 százalékos ipari termelés növekedéssel számol az idén, az építőiparban 20 százalékos megugrást várnak, bár gondot okozhat a munkaerő- és kapacitáshiány.
A foglalkoztatottak száma az előző évi 3,4 százaléknál lassabban, 2,5 százalék körüli mértékben nő az idén, miközben egyre nagyobb probléma a képzett munkaerő hiánya. A munkanélküliségi ráta 2017-ben statisztikailag 4 százalék körülire csökken a „valós”, a közmunkásokkal számított ráta 7 százalék körül lehet a gazdaságkutató előrejelzése alapján – közölte.
Vértes András elmondta, kedvezőek a gazdasági várakozások, a GKI júniusi konjunktúraindexe eddig csak egy alkalommal, 1998 nyarán volt ilyen magas, míg az üzleti bizalmi index is minden idők legmagasabb értékét érte el.
A GKI elnöke szerint a világgazdasági helyzet nyugodtabb a korábban vártnál, a „Trump-hatás” elcsendesülőben van. Úgy vélte, a német választások után várhatóan egy erős, stabil német-francia tengely, és a hozzá kapcsolódó olasz-lengyel páros határozza meg az unió fejlődésének további irányát. Az elnök szerint muszáj lesz komoly reformokat végrehajtani, mivel a Brexit miatt évi mintegy 10 milliárd eurós forráscsökkenés várható, amihez hozzájön, hogy becslések szerint ugyanennyivel többet kell majd fordítani biztonsági, katonai kiadásokra.
Ez már 20 milliárdos lyuk, ami 15 százaléka az unió teljes költségvetésének – mondta. Ennek nyomán Vértes András szerint előtérbe kerülhet az szoros együttműködésre kész országok integrációjának mélyítése, a jogállamiság kérdése, az egységes piac megőrzése és az euró támogatása, a szolidaritás, Schengen témája, valamint várhatóan nő az országspecifikus ajánlások szerepe.
