Back to top

Veszélyben az érdi gyümölcs-génbank?

A jelenlegi telephelyén kell megőrizni a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézet érdi kutató állomását. Egy másik elképzelés szerint a területen ipari beruházás lenne.

A jövő nemzedékek szószólója szerint a biológiai sokféleség alaptörvényben előírt védelme miatt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Gyümölcstermesztési Kutatóintézet érdi kutató állomását jelenlegi telephelyén kell megőrizni az érdi Elvira-majorban. Bándi Gyula kifejtette:

a Modern Városok Programban egy ipari park létesítésének elképzelése miatt merült fel az állomás elköltöztetése.

Az ombudsman szerint a gyümölcs-génbank megőrzése a növények természetéből adódóan csak a jelenlegi telephelyen lehetséges, megvalósíthatatlan például a termőre fordult gyümölcsfák tömeges átültetése.

A NAIK érdi kutatóintézetnél és jogelődeinél több mint 60 éve folyik gyümölcsfa-nemesítés, az Elvira-major kísérleti telepen találhatók a nemesítési és fajtafenntartást szolgáló ültetvények, a gyümölcs-génbank, a vírusmentes nemes- és alanyfajta törzsültetvények. Ugyanitt, a géndiverzitást szolgáló gyümölcs-génbankban 2200 tételt őriznek együttműködésben a Növénygenetikai Erőforrások Nemzetközi Intézetével.

Dísznövény-nemesítési konferencia a fővárosban

Nemzetközi dísznövény-nemesítési konferenciát rendez Budapesten a hollandiai központú Nemzetközi Dísznövény Nemesítők és Forgalmazók Egyesülete július 4. és 6. között. A 15 európai országból, az Egyesült Államokból és Japánból is érkeznek nemesítő, kereskedő és magforgalmazó cégek képviselői a konferenciára. A konferenciával egy időben a szervezet 48. közgyűlését is megrendezik. Az esemény főszervezője a NAIK dísznövény-nemesítő osztálya. A konferencián bemutatják a hazai kutatásokat és eredményeket, egyúttal nemzetközi fajtabemutató és zsűrizés is lesz.

 

Forrás: 
NAK/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szeptemberi rend

Szeptember piacán találkozik a nyár az ősz szemérmetlen bőkezűségével: még halmokban állnak a zöldek, sárgállanak a körték, tökök, pasztellszínekbe öltöznek a hamvas szőlők, a szilvák, pirosan nevetnek az almák, a kövér paradicsomok. Minden nap nehéz a választás: miből legyen leves, főzelék, vagy sokféléből egy tarka egyveleg, mert habzsolnánk mindet.

Új csapda készül

Alaposan ki tud babrálni a gyümölcs- és szőlőtermesztőkkel a pettyes szárnyú muslica, és egyelőre nem ismernek ellene környezetkímélő védekezési módszert. Egy német egyetem és egy cég ezen szeretne változtatni.

Narancspálinka és paradicsombor

Hagyományőrzés és akár extrémnek is nevezhető újítások mellett szívélyes vendéglátás jellemzi Palik László peszekteregnyei biotermelő pincészetét, ahova a Magyar Borszakírók Körének tagjaival együtt jutott el e cikk szerzője. A történelmi Eszterházy pincében bioborokat, különleges gyümölcsborokat és párlatokat kóstoltak a szakírók.

Partnerség az agrárkutatás és a közép-európai gazdák fejlődéséért

Együttműködési megállapodást kötöttek a mezőgazdasági kutatások és tudományos tevékenységek összehangolására a visegrádi országok (V4) agrárkutatási intézményei. A közös problémákkal közösen kell szembe nézni - mondta el köszöntőjében Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

Almakülönlegességek: allergén mentesség és a piros húsú fajták

Azt hinnénk, már mindent tudunk az almáról, pedig ez távolról sincs így. A nemesítők különleges igényeknek megfelelő fajtákat hoznak létre, betegségeknek ellenálló, illetve különleges színű változatokat is beleértve.

Precíziós nemesítés – az elcsendesített génektől hangos a tudományos világ

A génszerkesztéssel pontról pontra, tetszőlegesen, az ember számára kedvező irányban változtatható a növények és az állatok genetikai anyaga. Ha az ily módon előállított termékeket nem tekintjük GMO-knak, egy új innovációs lehetőség nyílik meg a növénynemesítők előtt - mondta Dudits Dénes akadémikus, a Magyar Tudomány Ünnepe november 6-ai előadásán a Magyar Tudományos Akadémián.

Óriási citromok Zalában

Közel két kilogrammos citromot szüretelt a minap Rádi Csaba a dél-zalai településen a horgásztó melletti fájáról.

Fejlesztések az első magyar üdítőital család gyártójánál

Mintegy 3,2 milliárd forintból épített gyártó és palackozó üzemet a Márka Üdítőgyártó Kft. a Bács-Kiskun megyei Felsőlajoson 500 millió forint európai uniós támogatással.

Vízgazdálkodási szempontból kulcsfontosságú a nagy folyók sérülékenysége

A tizenkét országot egybekapcsoló Duna kiváló példája annak, hogy a nagy vízgyűjtő területek nemzeteinek közösen kell fellépniük a klímaváltozás kihívásaival szemben - nyilatkozta Bozán Csaba, a szarvasi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) öntözési és vízgazdálkodási szakembere, miután Rómában szerdán véget ért a Víz és Klíma nemzetközi csúcstalálkozó.

Tisztelet a hortobágyi pásztoroknak

A Szent Dömötör-napi behajtási ünnep és a néhány éve útjára indított darufesztivál évről évre egyre több látogatót vonz a Hortobágyra. A népszokás szerint a hideg idő beálltával a pásztorok az állatokat behajtják a pusztai legelőkről a téli szálláshelyükre. Ezt a hagyományt elevenítette föl a Hortobágyi Nonprofit Kft. és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a hét végén a Kilenclyukú hídnál.