Back to top

25-30 százalékkal is kevesebb lehet az idei szénatermés

Az országban sok helyen megkésett a lucerna első kaszálása az aszály miatt. A június végi esők hatására azonban kizöldültek a rétek, magukhoz tértek a legelők és a lucernások. Lesz-e elég szénatermés, van-e mit legelni a jószágnak – kérdeztük Márton Istvánt, a Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatóját.

Most úgy látjuk, hogy lényegesen kevesebb lesz a szénatermés, mint tavaly volt, legalább 25-30 százalékkal is marad az elmúlt évi mennyiségtől. Az is biztos, hogy sok helyen lesznek legelési problémák, mert már most is sokan vannak, akik kiegészítő takarmányozásra szorulnak. Ez pedig emelni fogja a költségeket, drágul a termelés.

Most ugyan átlagosan 20 milliméter csapadék esett az országban, de idő kell ahhoz, hogy a fű megnőjön. Túl hamar bejött az aszály. A probléma már abból adódott, hogy a tél is csapadékszegény volt. Száraz volt a tél is, meg a tavasz is. A takarmányozás szempontjából jó évre kellő mennyiségű téli csapadék nélkül nem igen számíthatunk.

De a csapadéknak az eloszlása is nagyon eltérő volt az ország különböző vidékein.

Míg a Bodrog-közben 100 milliméter is lehullott, addig volt ahol alig esett pár milliméternyi eső. Ráadásul sok helyen szinte trópusi jellegűek voltak ezek a záporok, hirtelen nagy mennyiségű eső esett le, ami gyorsan elfolyt, nem tudott mélyen beszívódni a talajba. Ezek a nagy károkat okozó, özönvíz-szerű esők, a gyakori jégverés, meg az aszály mind a klímaváltozás jelei. Sokat beszélünk manapság már róla, de ez még kevés.

Át kell alakítani a technológiát, fel kell rá készülni, mert ez nagyon befolyásolja a takarmánybázist. Elkerülhetetlen lesz a talajlazítás, és olyan fűfajokat kell telepíteni, amelyek szárazságtűrőbbek. Szerintem a műtrágyahasználat tilalmát is felül kéne vizsgálni az AKG-ban. A műtrágyától tud megerősödni a gyökérzóna, és nagy termést adni. Ha műtrágyázunk, az első nagy termést ugyan nem tudjuk lelegeltetni, viszont be tudjuk takarítani. Gyakorlatilag kiváltható lenne így a szántóföldi takarmánypótlás a júliusi, augusztusi időszakban, ha ezt bálákban szénaként etethetnénk meg az állatokkal a legelőn – mondta Márton István.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ötmilliárdból épít új takarmánygyárat Pápán a Cargill

Nagy István agrárminiszter személyesen látogatott el a Cargill Takarmány Zrt. új, pápai takarmányüzemének alapkőletételére, hiszen ahogy azt ez alkalomból is hangsúlyozta: egyensúlyba kell hozni a növénytermesztéssel a kevésbé nyereséges állattenyésztést, a takarmányozás pedig kulcskérdés e téren.

Új hobbiállat vagy múló hóbort?

Divat az édesvízi garnélák tenyésztése. Egy bécsi díszállat-kiállításon hatalmas molinó hívogatta a látogatókat az egyik pavilon felé: Osztrák Garnéla Bajnokság. Vajon új hobbiállat tenyésztési ágazat született, vagy ez csak egy múló hóbort?

Idén jóval több szarvasmarha után kértek támogatást a gazdák

Rendben lezajlott az idei egységes kérelmek benyújtási időszaka, a május 15-i határidőig mintegy 171 ezer kérelem érkezett a Magyar Államkincstárhoz (MÁK).

Ritka japán tyúkfajta Magyarországon

Akik érdeklődnek távoli országok őshonos baromfii iránt, azok számára minden bizonnyal felejthetetlen élményt nyújtott az idei Alföldi Állattenyésztési Napok baromfisátra, ugyanis itt bemutatták Japán egyik legősibb, de Európában az egyik legritkább viadorfajtáját, a tuzo tyúkot. Japánban már a múlt évezred közepén virágzott a viadorfajták tartása és tenyésztése.

Először születtek fogságban ürgék

Hazánkban egyedülálló módon, a Kaposvári Egyetemen sikerült az ürge zárttéri szaporítása. Az első egyedek – 39 nőstény és 31 hím – néhány hete jött világra.

Egy ősi fajta újra népszerű

A brakel tyúkfajta az egyik legősibbnek számít Nyugat-Európában, mely hajdanán leginkább a Németalföldön volt elterjedt, így nem meglepő, hogy ma a belgák tartják számon nemzeti fajtájukként. Minden bizonnyal ennek az ősi tyúkfajtának kialakulására a XVI. században Törökországból importált ottani parlagi fajták nagy befolyással bírtak.

Lovak a világ leghidegebb táján

A jakut ló, jakut póni avagy egyszerűen csak jakut vélhetően a leghidegtűrőbb, legigénytelenebb ló, melyet ismerünk. Jakutföldön honos, melynek címerállata is, hiszen kulcsfontosságú háziállatnak számít a mind a mai napig.

Vigyázzunk az elöregedett szálastakarmánnyal!

A kalcium és a foszfor a szervezet úgynevezett makroelemei közé tartozik. Ezeknek az elemeknek a nagy részét az állatok táplálása során ki kell egészíteni, mivel a takarmányokban nincs meg az állatok szükségletének megfelelő mennyiség, hiányuk ugyanakkor csökkent termeléssel, esetleg betegségek kialakulásával jár.

ASP: figyelmeztetik a Békés megyei állattartókat a megelőzési módokra

Békés megyéből kerül ki az ország sertésállományának körülbelül 10 százaléka, ezért kiemelten fontos, hogy a helyi gazdák tartsák be az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védőintézkedéseket – hangzott el a gazdafórum előtt tartott pénteki, békéscsabai sajtótájékoztatón.

Megyéket ugrott át a pestis, mire a Mátrába jutott?

Egyelőre nem tudni, hogyan került a pestis a Mátrába. Eddig mintegy háromszáz mintát vizsgáltak meg Hevesben az afrikai sertéspestis (ASP) miatt. Az eddig elhullott vaddisznók nagy részét egymáshoz közel, egyet lakott terület mellett találták meg.