Back to top

25-30 százalékkal is kevesebb lehet az idei szénatermés

Az országban sok helyen megkésett a lucerna első kaszálása az aszály miatt. A június végi esők hatására azonban kizöldültek a rétek, magukhoz tértek a legelők és a lucernások. Lesz-e elég szénatermés, van-e mit legelni a jószágnak – kérdeztük Márton Istvánt, a Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatóját.

Most úgy látjuk, hogy lényegesen kevesebb lesz a szénatermés, mint tavaly volt, legalább 25-30 százalékkal is marad az elmúlt évi mennyiségtől. Az is biztos, hogy sok helyen lesznek legelési problémák, mert már most is sokan vannak, akik kiegészítő takarmányozásra szorulnak. Ez pedig emelni fogja a költségeket, drágul a termelés.

Most ugyan átlagosan 20 milliméter csapadék esett az országban, de idő kell ahhoz, hogy a fű megnőjön. Túl hamar bejött az aszály. A probléma már abból adódott, hogy a tél is csapadékszegény volt. Száraz volt a tél is, meg a tavasz is. A takarmányozás szempontjából jó évre kellő mennyiségű téli csapadék nélkül nem igen számíthatunk.

De a csapadéknak az eloszlása is nagyon eltérő volt az ország különböző vidékein.

Míg a Bodrog-közben 100 milliméter is lehullott, addig volt ahol alig esett pár milliméternyi eső. Ráadásul sok helyen szinte trópusi jellegűek voltak ezek a záporok, hirtelen nagy mennyiségű eső esett le, ami gyorsan elfolyt, nem tudott mélyen beszívódni a talajba. Ezek a nagy károkat okozó, özönvíz-szerű esők, a gyakori jégverés, meg az aszály mind a klímaváltozás jelei. Sokat beszélünk manapság már róla, de ez még kevés.

Át kell alakítani a technológiát, fel kell rá készülni, mert ez nagyon befolyásolja a takarmánybázist. Elkerülhetetlen lesz a talajlazítás, és olyan fűfajokat kell telepíteni, amelyek szárazságtűrőbbek. Szerintem a műtrágyahasználat tilalmát is felül kéne vizsgálni az AKG-ban. A műtrágyától tud megerősödni a gyökérzóna, és nagy termést adni. Ha műtrágyázunk, az első nagy termést ugyan nem tudjuk lelegeltetni, viszont be tudjuk takarítani. Gyakorlatilag kiváltható lenne így a szántóföldi takarmánypótlás a júliusi, augusztusi időszakban, ha ezt bálákban szénaként etethetnénk meg az állatokkal a legelőn – mondta Márton István.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legjobbak ünnepe

A 78. Oszágos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár szeptember 22-ei, pénteki napján adták át a tenyésztési díjakat. Az elismeréseket Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Farkas Sándor a MÁSZ elnöke adták át.

Alapos ellenőrzésekre számíthatnak a baromfitartók a közeljövőben

Nagyszabású járványvédelmi auditokra számíthatnak a közeljövőben a baromfitartók. A hatósági vizsgálatok célja a madárinfluenza megelőzése, melynek felbukkanására az őszi-téli vadmadárvonulások idején ismét nagyobb az esély.

A világhírű magyar csincsilla

Mindenekelőtt tisztázzuk: a csincsilla nem nyúl. A tévedés onnan származik, hogy van egy házinyúl fajtánk, amely szőrének színe hasonlít a csincsilláéra, de a két állatnak semmi köze egymáshoz. A csincsilla Dél-Amerikában az Andok magas kopár hegyein őshonos, és – bármily furcsa – a legnagyobb tenyésztője Magyarország.

A madárinfluenza járvány elleni védekezésben dolgozókat tüntettek ki

A madárinfluenza járvány elleni védekezésben nyújtott áldozatos munkájuk elismeréseként huszonhatan vehettek át Miniszteri Elismerő Oklevelet Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől és Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkártól a Földművelésügyi Minisztériumban rendezett ünnepségen.

Tiszavirág életűek és matuzsálemek - a hüllők élettartama

Amikor hüllőket szerzünk be, az állatok különböző igényei mellett érdemes tájékozódni azok várható élettartamáról is. Kellemetlen meglepetés érhet bennünket, ha nem tudjuk előre, hogy az állat értékének akár többszörösét kitevő felszerelést csupán két évre vásároltuk.

Kettős jubileum alkalmából rendezett emlékülést az Állatorvostudományi Egyetem és a NÉBIH

Szeptember 5-én, Budapesten emlékezett meg az Állatorvostudományi Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a haszonállatok mesterséges termékenyítésének 70 éves, valamint az embrió-átültetés 40 éves jubileumáról. Az egyetem campusán tartott emlékülésen mintegy 180 szakember tisztelgett az állattenyésztésben forradalmi változásokat jelentő biotechnikák eredményei előtt.

A Prototheca és a tőgygyulladás

A protothecák régóta ismertek a tudomány számára. Első alkalommal 1880-ban látták mikroszkóp alatt az algát. Tőgygyulladásos esetből tejmintában először 1952-ben tudta kimutatni Lerche. Sokáig nem volt komoly tőgyegészségügyi jelentősége a mikroorganizmusnak, egyike volt a sok egzotikus tőgypatogén kórokozónak, amelyek szórványos esetekben képesek tőgyfertőzést okozni.

Bivaly a kisgazdaságban

Kiváló igavonó, a teje és a húsa nagyon ízletes, amit a konyhaművészet legmagasabb szintjén is elismernek. A bivaly tenyésztése és feldolgozása jelenti a megélhetést és a jövőt a Zala megyei Pákán, ahol a fiatal családoknak emellett az is a céljuk, hogy gyerekeiket helyben tartsák, ezért a vidéki életet idejében megszerettessék velük. Nem véletlen, hogy az országnak ebben a részében van a legtöbb bivalytenyésztő.

Felértékelődő takarmánynövények

Ma még csak beszélnek róla, de az állattenyésztők, a növénytermesztők és az egészségvédők közül már sokan tudják, hogy nemsokára felértékelődik ennek a növénynek a szerepe. A lenmag a kukorica és a búza egyeduralma miatt nem kerülhetett a figyelem középpontjába, viszont az alternatív növények lassú, de fokozatos térnyerésével folyamatosan szerez magának piacot.

A pézsmarécék nem hápognak, színesek és nagy szívük van

Kisgyermekként már pézsmarécéket nevelgetett a baromfiudvarban Csókás Dávid. Komoly szervezetek tartják őt számon tenyésztőként, állatorvosnak készül a gimnazista.