Back to top

25-30 százalékkal is kevesebb lehet az idei szénatermés

Az országban sok helyen megkésett a lucerna első kaszálása az aszály miatt. A június végi esők hatására azonban kizöldültek a rétek, magukhoz tértek a legelők és a lucernások. Lesz-e elég szénatermés, van-e mit legelni a jószágnak – kérdeztük Márton Istvánt, a Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatóját.

Most úgy látjuk, hogy lényegesen kevesebb lesz a szénatermés, mint tavaly volt, legalább 25-30 százalékkal is marad az elmúlt évi mennyiségtől. Az is biztos, hogy sok helyen lesznek legelési problémák, mert már most is sokan vannak, akik kiegészítő takarmányozásra szorulnak. Ez pedig emelni fogja a költségeket, drágul a termelés.

Most ugyan átlagosan 20 milliméter csapadék esett az országban, de idő kell ahhoz, hogy a fű megnőjön. Túl hamar bejött az aszály. A probléma már abból adódott, hogy a tél is csapadékszegény volt. Száraz volt a tél is, meg a tavasz is. A takarmányozás szempontjából jó évre kellő mennyiségű téli csapadék nélkül nem igen számíthatunk.

De a csapadéknak az eloszlása is nagyon eltérő volt az ország különböző vidékein.

Míg a Bodrog-közben 100 milliméter is lehullott, addig volt ahol alig esett pár milliméternyi eső. Ráadásul sok helyen szinte trópusi jellegűek voltak ezek a záporok, hirtelen nagy mennyiségű eső esett le, ami gyorsan elfolyt, nem tudott mélyen beszívódni a talajba. Ezek a nagy károkat okozó, özönvíz-szerű esők, a gyakori jégverés, meg az aszály mind a klímaváltozás jelei. Sokat beszélünk manapság már róla, de ez még kevés.

Át kell alakítani a technológiát, fel kell rá készülni, mert ez nagyon befolyásolja a takarmánybázist. Elkerülhetetlen lesz a talajlazítás, és olyan fűfajokat kell telepíteni, amelyek szárazságtűrőbbek. Szerintem a műtrágyahasználat tilalmát is felül kéne vizsgálni az AKG-ban. A műtrágyától tud megerősödni a gyökérzóna, és nagy termést adni. Ha műtrágyázunk, az első nagy termést ugyan nem tudjuk lelegeltetni, viszont be tudjuk takarítani. Gyakorlatilag kiváltható lenne így a szántóföldi takarmánypótlás a júliusi, augusztusi időszakban, ha ezt bálákban szénaként etethetnénk meg az állatokkal a legelőn – mondta Márton István.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Feltérképezik a magyar óriásnyúl genetikai állományát

A Kaposvári Egyetem és a Magyar Óriásnyúl Tenyésztők Országos Egyesülete közös együttműködésbe kezdett nemrégiben. Céljuk az, hogy feltérképezzék a magyar óriásnyúl genetikai állományát.

Októberre állhat vissza eredeti szintjére a termelés a baromfiágazatban

A madárinfluenza miatti, csaknem 10 százalékos baromfiállomány-csökkenés után októberre állhat vissza eredeti szintjére a termelés - mondta a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke.

Pettyes szarvasok Bőszénfán

A szarvasok a világ számos táján meghatározó élelemforrásként szolgáltak hosszú évezredeken keresztül, majd a sportvadászok egyik legkedveltebb zsákmányállataivá váltak. Az elmúlt évtizedekben kezdtük azonban igazán felismerni és kutatni a szarvasokat a maguk valójában, immár gyakorta válnak az etológiai kutatások alanyaivá is, miközben zárttéri tartásuk is virágzik.

Nyaralni mehetnek az új-skóciai állattartók, hála egy új szolgáltatásnak

Kylynne Sheffield „farm-szitter” vállalkozást indított. Ennek lényege, hogy átveszi az állatgondozási feladatokat a gazdáktól és felügyeli a gazdaságaikat, amíg ők szabadságra mennek.

Változik az egzotikus állatok tartásáról szóló kormányrendelet

A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent egy módosítás a kedvtelésből tartott állatokról szóló kormányrendelethez. A változások madarakat és kétéltűeket érintenek.

Több a szarvasmarha, de kevesebb a sertés és a juh

Az elmúlt egy évben 22 ezerrel nőtt a szarvasmarha-állomány, ugyanakkor a sertések száma 219 ezerrel, a juhoké pedig 36 ezerrel csökkent - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán az állatállomány 2017. június 1-jei adatait.

Önellátásra törekvő települések

Kunmadarason az önkormányzat beindította mentorprogramját, melynek keretében őshonos baromfikat helyez ki lakosokhoz. Karcagon a városgondnokság a közétkeztető konyhák részére több száz mázsa zöldséget termel meg éves szinten. Mindkét település törekszik a teljes önellátásra.

Fogtechnikusból családi gazdálkodó

Hertlik Máté párjával, Kiss Zitával két éve tért haza Írországból, ahol fogtechnikusként dolgoztak. Úgy gondolták, hogy addigi biztos megélhetésüket közös szenvedélyükre cserélik, és a jövőben családi gazdálkodók lesznek. Kecsketenyésztésre, kézműves sajtok készítésére adták a fejüket, de tartanak nyulakat, kacsákat, libákat, pulykákat is, és mézet is lehet vásárolni náluk, az Apis-Farmon.

Óriások között Bőszénfán

Immár második alkalommal rendezték meg a magyar hidegvérű ménes nyílt napot a bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpontban, hogy megismertethessék az érdeklődőkkel a fajta sokoldalú használhatóságát, hogy bemutassák a bőszénfai ménesben végzett munka céljait, törekvéseit. Nemcsak lóóriásokról volt szó, hanem egyetlen őshonos nyúlfajtánkról, a magyar óriásnyúlról is.

Reneszánszát éli a magyar pávagalamb

Régészeti leletek egyértelműen bizonyítják, hogy Asszíriában már Kr. előtt a 3. évezredben tenyésztettek pávagalambot. E különös megjelenésű tollasoknak azonban igazi virágkora a XIX. század 2. felében, illetve a XX. század első felében volt. Kevesen tudják, hogy mi magyarok is büszkélkedhetünk saját pávagalambfajtával.