Back to top

Ahol félnek a békáktól

Méhészként irigykedve olvasom az Ausztráliáról szóló méhészeti híreket. Nincs varroa atka, és a méhészek bár egyetlen egyszer pörgetnek, mégis meg tudnak élni. Igaz a megélhetésért vándorolniuk kell, főleg az egyre szaporodó mandula ültetvényekre vagy egyéb megporzást igénylő növényekre.

Európában a Varroa destructorral először a 80-as évek közepén-végén találták szembe magukat a méhészek. Azóta ez az aprócska atka többször is padlóra kényszerítette a méhészeket,  megtanítván nekik Hérakleitosz mondását, hogy az egyetlen állandó a változás maga. Ez az atkafaj igen adaptiv ugyanis. A hosszan használt vegyszereknek előbb-utóbb ellenáll. És újabbakat kell találni.

lehulott atka
Fotó: Hevesi Mihály

A legutóbbi ilyen padlóra kényszerítés épp az elmúlt télen következett be, amikor is pl. a magyar méhállomány jelentős része nem telelt át.  

Nem csoda hát, hogy a honi és európai  méhészek atkamentes méhészkedésről álmodoznak. Immár majdnem negyven éve.  

Ausztráliában egyelőre atkamentesek a méhek, és az utóbbi években alig hallani az áttelelés alatt bekövetkezett méhpusztulásokról. A méhpusztulások évközben következnek be, amikor a beporzásért vándorló méhészek méhcsaládjai számukra halálos növényvédő szerekkel (neonikotinoidokkal, gyomirtókkal, stb.)  találkoznak.  

A beporzásból megélni tehát nem leányálom, már csak azért sem, mert ezek a vegyszerek a méhész egészségére is kihatnak. Persze ez nálunk is így van.

Irigykedjünk-e mégis rájuk?
Talán mégsem érdemes, hisz nekik meg van kis kaptárbogaruk, vagy ami még érdekesebb számunkra, egy óriásvarangyuk (Rhinella marina), melyet eredetileg a nádültetvények védelmére telepítettek be.

Óriás varangy (Rhinella marina, Bufo marinus) felnőtt nősténye
Óriás varangy (Rhinella marina, Bufo marinus) felnőtt nősténye
Fotó: Bernard DUPONT/wikipedia
Ez a varangy a legkisebb pocsolyában is megterem. Nagyon lusta fajta, ezért még a csecsemők is képesek elkapni, de nagyon sok van belőlük.

Egyetlen varangy napi kétezer méhecskét képes elpusztítani. A kaptárakat e miatt legalább 40 centiméterre kell elhelyezni a földtől. A mi varroánkhoz hasonlóan ez a méhkártevővé avanzsált varangyfaj  is igen adaptiv.

Ausztráliában megfigyelhető ( az USA-ban a méhészek még nem tapasztaltak ilyet), hogy egymás fejére állva érik el a kaptár bejáratát és eszik degeszre magukat méhekkel.

Miután a legfelső jóllakott, egy alatta lévő mászik a békaoszlop legtetejére, hogy ő is falatozzék a kijáró méhekből.  

Bár az ausztrál méhállomány az utóbbi időszakban 35 százalékkal nőtt, vagyis prosperál, mégis hiány van méhekből és méhészekből. Pedig  a jövőben több mint 80 000 méhcsaládra lenne szükség a mandulaültetvények beporzásához. Nagy kérdés a mandulaültetvényeket tervező gazdáknak, hogy ezt honnan fogják előteremteni.

Forrás: 
Méhészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Olcsó mézet lehet importálni, de megporzást nem

A méz a harmadik leghamisítottabb élelmiszer. Az EUROSTADT jelentése szerint az Európai Unióba importként bekerülő méz 20 százaléka sohasem látott méheket és kaptárt. Ez a jelentős mennyiségű, olcsó hamisítvány egyre inkább kiszorítja a termelőket az unió piacáról.

Amikor a DDT a kaptárból mérgez

Egy friss olasz vizsgálat során kiderült, hogy az elemzett 178 viaszminta 74 százalékában található legalább egy nem kívánatos vegyszermaradvány. Megoldatlan probléma, hogy ezeket az anyagokat miként távolítsák el a méhészetek és a műlép gyártók közötti viaszkörforgásból.

Elfogadás előtt a Mézjelentés

Március elsején szavazhat az Európai Parlament a Mézjelentésről, amely az Európában termelt, azon belül is a kiváló minőségű magyar mézet védené meg a hamisított importtól. Bár a dokumentum sarokpontja az álmézek elleni küzdelem, elfogadásának ennél sokkal szélesebb körű előnyei lehetnek, mondta Erdős Norbert, a Mézjelentést beterjesztő EP-képviselő Szombathelyen, sajtótájékoztatón.

A propolisz és a hód

Egy hiánypótló és olvasmányos könyv jelent meg arról, hogy miként képesek a méhek szabályozni élettartamukat, illetve a kaptár fertőzésmentességét. Közérthetően megismerhetjük a propolisz kutatásának állomásai mellett a méz, a virágpor, és a méhpempő jelentőségét a méhcsaládban. Nem elhanyagolható erénye a könyvnek, hogy filozófiai síkon is értekezik a méhekről és a méhészkedés szépségeiről.

Díjazták Európa méhbarát kezdeményezéseit

Tavaly decemberben adták át European Bee Awardot, mellyel elismerik az innovatív és praktikus ötleteket, melyekkel az európai gazdálkodásban megvédhetőek a beporzók. A díj azon gazdákat, területtulajdonosokat, kutatókat, magán és közintézményeket támogatja, akik innovatív projekteket dolgoznak ki a mezőgazdaság részére hasznos méhek és más beporzó állatok védelmére.

Elismerték a méhész anyuka kemény munkáját

Egy kétgyermekes gyulai anyuka, Mikóné Hirth Beáta édesköményes mézét választották az ország legjobbjának a 10. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon. Beáta példája jól mutatja, hogy ha valaki nagyon akar valamit, bármit elérhet. A díjat ugyanis úgy nyerte el, hogy a méhészkedéssel csak néhány éve ismerkedett meg, és külföldön dolgozó férje távollétében rengeteg feladat szakadt a nyakába.

Jó hátszelet kapott a Méz-jelentés

Rendkívüli támogatást kapott az Európai Parlament (EP) szakbizottságában Erdős Norbert, magyar EP képviselő Méz-jelentése – jelentette ki a politikus, miután a szakbizottság tagjai egy kivétellel mind támogatták a jelentését.

Az önellátó-önfenntartó mézes falu Baranyában

A kényszer nagy úr, de Aranyosgadányban igyekeztek összefogni és mindent megtenni annak érdekében, hogy a nehézségek ellenére felülkerekedjenek a problémákon. Ma már saját termékeik vannak és arra törekszenek, hogy önellátóak legyenek, minden háztartásba jusson zöldség, lekvár, savanyúság és méz.

Komoly marketingkampányra lenne szüksége a méhészetnek

Nyolcvan, köztük Szlovákiából, Romániából és Szlovéniából érkezett kiállító mutatta be termékeit és terményeit a 20. alkalommal rendezett kaposvári nemzetközi méhésztalálkozón. Ahol az is kiderült: keserű a mézes jövő.

Szlovák-magyar erdészeti méhészprojekt indul

A szlovák állami erdőgazdaság Kistapolcsányi Erdészete és a Vértesi Erdő Zrt. 340 millió forintos uniós támogatásból közös programot valósít meg a két erdészet méhészeti hagyományainak megújítására - jelentették be Kistapolcsány kastélyában. Az erdészetek méhészetet telepítenek, az innen származó termékek feldolgozását bemutató üzemet és méhlegelőket létesítenek.