Back to top

Ahol félnek a békáktól

Méhészként irigykedve olvasom az Ausztráliáról szóló méhészeti híreket. Nincs varroa atka, és a méhészek bár egyetlen egyszer pörgetnek, mégis meg tudnak élni. Igaz a megélhetésért vándorolniuk kell, főleg az egyre szaporodó mandula ültetvényekre vagy egyéb megporzást igénylő növényekre.

Európában a Varroa destructorral először a 80-as évek közepén-végén találták szembe magukat a méhészek. Azóta ez az aprócska atka többször is padlóra kényszerítette a méhészeket,  megtanítván nekik Hérakleitosz mondását, hogy az egyetlen állandó a változás maga. Ez az atkafaj igen adaptiv ugyanis. A hosszan használt vegyszereknek előbb-utóbb ellenáll. És újabbakat kell találni.

atkalehullott.jpg

lehulott atka
Fotó: Hevesi Mihály

A legutóbbi ilyen padlóra kényszerítés épp az elmúlt télen következett be, amikor is pl. a magyar méhállomány jelentős része nem telelt át.  

Nem csoda hát, hogy a honi és európai  méhészek atkamentes méhészkedésről álmodoznak. Immár majdnem negyven éve.  

Ausztráliában egyelőre atkamentesek a méhek, és az utóbbi években alig hallani az áttelelés alatt bekövetkezett méhpusztulásokról. A méhpusztulások évközben következnek be, amikor a beporzásért vándorló méhészek méhcsaládjai számukra halálos növényvédő szerekkel (neonikotinoidokkal, gyomirtókkal, stb.)  találkoznak.  

A beporzásból megélni tehát nem leányálom, már csak azért sem, mert ezek a vegyszerek a méhész egészségére is kihatnak. Persze ez nálunk is így van.

Irigykedjünk-e mégis rájuk?
Talán mégsem érdemes, hisz nekik meg van kis kaptárbogaruk, vagy ami még érdekesebb számunkra, egy óriásvarangyuk (Rhinella marina), melyet eredetileg a nádültetvények védelmére telepítettek be.

oriasvarangy_rhinella_adult_nosteny.jpg

Óriás varangy (Rhinella marina, Bufo marinus) felnőtt nősténye
Óriás varangy (Rhinella marina, Bufo marinus) felnőtt nősténye
Fotó: Bernard DUPONT/wikipedia
Ez a varangy a legkisebb pocsolyában is megterem. Nagyon lusta fajta, ezért még a csecsemők is képesek elkapni, de nagyon sok van belőlük.

Egyetlen varangy napi kétezer méhecskét képes elpusztítani. A kaptárakat e miatt legalább 40 centiméterre kell elhelyezni a földtől. A mi varroánkhoz hasonlóan ez a méhkártevővé avanzsált varangyfaj  is igen adaptiv.

Ausztráliában megfigyelhető ( az USA-ban a méhészek még nem tapasztaltak ilyet), hogy egymás fejére állva érik el a kaptár bejáratát és eszik degeszre magukat méhekkel.

Miután a legfelső jóllakott, egy alatta lévő mászik a békaoszlop legtetejére, hogy ő is falatozzék a kijáró méhekből.  

Bár az ausztrál méhállomány az utóbbi időszakban 35 százalékkal nőtt, vagyis prosperál, mégis hiány van méhekből és méhészekből. Pedig  a jövőben több mint 80 000 méhcsaládra lenne szükség a mandulaültetvények beporzásához. Nagy kérdés a mandulaültetvényeket tervező gazdáknak, hogy ezt honnan fogják előteremteni.

Forrás: 
Méhészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így finanszírozzuk ötleteinket! Az e-füstölő és a megcsapolható mézes lép esete

Míg korábban egy jó ötlet megvalósításához üzleti befektetőket kellett keresni, melyet aztán busás haszon reményében támogattak, addig mára az is lehetséges, hogy ötleteinket a világhálón bemutatva szerezzünk egyéni támogatókat crowdfunding kampány keretében. Nézzünk meg két ilyen ötlet eddigi „életútját” a méhészetben és nyomozzunk a siker kulcsa után. Talán a mi ötletünk is megvalósítható?!

Éjjel is beporzáson dolgoznak a drónok Amerikában

A méhek száma világszerte csökken. Gazdálkodók, természetvédők és kutatók egyaránt a megoldásokat keresik erre a problémára, de arra is, miként lehetne mesterségesen megoldani a virágok beporzását. Egy New York-i cég a legmodernebb technológiákat teszteli.

Vagy béke lesz az ágazatban, vagy tönkremegyünk

A köztudottan méhészkedő korábbi politikai államtitkár, néhány hete agrárminiszter Nagy István politikusként üzeni a méhésztársadalomnak: „Azt az ajánlatot teszem a méhészeti ágazat valamennyi szereplőjének, hogy béküljenek ki egymással, üljenek le, állapodjanak meg.” A közeljövőben véglegesen megszüntetik a neonikotinoidok használatát, még szükséghelyzeti engedélyeket sem adnak ki.

Tüntettek a francia méhészek a méhpusztulások miatt

A francia méhészek szövetsége (UNAF) tüntetést szervezett csütörtökön Párizsba, hogy így sarkallja végre lépésekre a kormányt a méhek drasztikus halálozása miatt - írta az Euronews. Az elmúlt harminc évben 3-5 százalékról 60-90 százalékra nőtt a méhek halálozási aránya Franciaországban. A problémát okozó növényvédő szerek tiltása viszont legkorábban másfél év múlva lép érvénybe.

217 településen gyérítik a szúnyogokat a héten

A héten több helyen lesz biológiai és kémiai szúnyoggyérítés is. A Katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a kémiai szúnyoggyérítés csak a települések belterületein és az üdülő övezeteken zajlik, így a kezelések környezeti hatása csekély, még a lakott területen élő madarak táplálékát sem veszélyezteti.

Utolsó pillanatban menekült meg az akácszezon

Ami a legfontosabb: semmilyen ellátási gond nem lesz a hazai akácmézzel kapcsolatban, az évi 4-5000 tonna belföldi akácmézfogyasztást bőven fedezi az idén megtermelt mennyiség - elemezte az idei szezont a magyarmezogazdasag.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Segítség – Méhrajzás!(1)

A rajzás a méhek természetes osztódási folyamata. Ne ijedjünk meg a rajtól, bárhol is bukkanjon fel. Hívjunk méhészt, hogy befogja. A folyamat elindítója a tavaszi fejlődés és nektárhordás, illetve a nagy méhsűrűség a kaptárban, amikor a méhanya rágótövi és lábtövi mirigy (glandula tarsalis) váladékának keverékét nem képes elterjeszteni a kaptárban. A rajzás az ember számára is tanulsággal jár.

A cukorrépa-termelők tovább használhatják a tiltott növényvédő szereket?

Miután az unió teljes tilalmat szavazott meg a neonikotinoid alapú növényvédő szerek használatára, előbb a belga, majd a holland növénytermesztők is kérték, hogy a cukkorrépa termesztést vegyék ki tiltás hatálya alól.

Sok helyen elmaradt a szúnyogirtás, ezen a héten pótolják

Az elmúlt hétre tervezett szúnyoggyérítést jelentős mértékben akadályozta a kedvezőtlen időjárás. A tervezett 67 ezer hektárból alig több mint 16 ezer hektáron sikerült elvégezni a munkálatokat. Így ezen a héten elsőként az elmúlt héten nem kezelt területeken dolgoznak majd a vérszívók számának csökkentése érdekében.

Kevesebb méh gyűjt mézet, talán a napraforgó segít az ágazatnak

A méhészetek szempontjából gyenge repcevirágzás után azonnal berobbant az akácok virágzása. Mivel az akácból készül a legdrágább méz, ez a méhészek számára a legfontosabb időszak - bár idén sem lesz fényes a termés. A megoldást, az elmúlt évhez hasonlóan, ismét a napraforgó jelentheti.