Back to top

A kávétermesztés kihívásai

Kávétermesztőnek lenni egyet jelent a bizonytalansággal. A minőség javítható bizonyos intézkedésekkel, ezzel pedig az árak is növekszenek, de az igazság az, hogy a piac és a termés mennyisége/minősége mindig kiszámíthatatlan marad. Semmi sem biztos addig, amíg a kávé nincs becsomagolva és lefőzve, és az ára kifizetve.

A termelők pedig hírhedten alulfizetettek egy relatíve gazdag ágazatban. Ennek oka részben a kereskedelmi lánc szerkezetében keresendő, részben pedig a kávétermesztéssel járó rengeteg rizikó, kezdve a kiszámíthatatlan időjárástól egészen a kártevőkig és a munkaerőhiányig bezárólag.

Kártevők, betegségek és gombafertőzések

A különféle kártevők, betegségek és gombafertőzések valódi fenyegetést jelentenek a termelőkre. A kávé rozsdagomba (la roya) az egyik leghírhedtebb betegség, és már több mint egy évtizede fertőzi az ültetvényeket. 2012-ben Közép-Amerikát súlyosan érintette a betegség. Az ezt követő két évben több mint 1 milliárd dolláros kárt okozott az USAID adatai szerint.

la_roya_kaverozsdagomba.jpg

La roya - a kávé rozsdagomba, ami mindenhol veszélyezteti a kávétermést.
La roya - a kávé rozsdagomba, ami mindenhol veszélyezteti a kávétermést.
Fotó: Patrick Murray
A la roya ugyan nem fertőzi meg az összes kávéfajtát, de pont azokat igen, amelyek a legjobb minőségű kávébabokat szolgáltatják – és ezért jobb áron lehetne értékesíteni. Azonban még azok a farmerek is, akik hajlandók a rosszabb minőségű, de ellenállóbb fajtákat telepíteni, veszélynek lehetnek kitéve. A rozsdagomba ugyanis egy élő organizmus, és így folyamatosan fejlődik.

Egy másik súlyos probléma a kávészú (la broca), ami befúrja magát a kávécseresznyébe és petéit a mag endospermiumába (a virágos növények magjában található, csírát tápláló szövet) rakja le. De ennél jóval többféle, gyakori károsítóval kell a termelőknek megküzdenie, többek között egy pajzstetű fajjal (Coccus viridis), bíbortetű fajokkal, termeszekkel, levelész-bogarakkal és még sok más kártevővel. Ezek mind befolyásolják a kávétermés mennyiségét és a minőségét.

A klímaváltozás is sok problémát okoz az Arabica-nak

A termelőknek nincs hatalmuk a környezeti változások felett, de ha annak eredményeképpen sérül a szüret, az komoly hatással van rájuk is. Szükségük van a betakarított termésre, hogy fedezni tudják az év folyamán felmerült fix költségeket.

Jelenleg a klímaváltozás a hőmérséklet emelkedését és az esőzési minták változását okozza – pedig az Arabica fajtájú kávékat veszélyeztetik.

Négy fő fajta van:

  • Arabica,
  • Robusta,
  • Excelsa
  • és Liberica.

Az Arabica a legelterjedtebb és a legjobb minőségűnek számító, köszönhetően az aromás ízének, ezért drágább is. Ráadásul a nemzetközi kávépiacon dupla annyit forgalmaznak belőle, mint a többi fajtából (forrás: International Coffee Organization).

Azonban az Arabica sokkal érzékenyebb a hőmérséklet emelkedésére, ami csökkenti a növekedését és visszaveti a virágzást, ezzel párhuzamosan pedig a termésérlelő képességét. Hűvösebb termőhelyre van szüksége, mint a többi fajtának, ami általában nagyobb felszín feletti magasságokat jelent.

Ahogy változik az éghajlat, az Arabica számára megfelelő termékeny területek fogynak. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) jóslata szerint 2050-re az összhozam 10-20 százalékkal fog csökkenni. Ami szintén aggasztó, az az, hogy azok a károsítók, amelyek korábban az Arabica által kedvelt magasabban fekvő, hűvösebb területeken nem tudtak életben maradni, később ott is megtalálhatják majd a létfeltételeiket. Az Arabica pedig jóval érzékenyebb a károsítókra, mint a Robusta.

Könnyű azonban átnézni ezeken az adatokon és nem látni mögöttük a valódi fenyegetést. Amíg ez a változás lassú, akár éveken keresztül is elhúzódik. Bár az már most látható, hogy a fák gyengébbek, és a károsítók száma nő.

A másik komoly gondot a hirtelen lezúduló, heves esők okozzák, amelyek azonnali, és súlyos károkat okoznak. A termelők erősen függenek a száraz szüreti időszaktól – ez olyan dolog, amit valaha biztosra vehettek. Most azonban ez sem mindig adott.

kavebab_szaritas.jpg

A kávébabokat különböző módon dolgozzák fel, a mézes vagy természetes/száraz eljárásnál hosszú ideig szárítják a napon a szemeket.
A kávébabokat különböző módon dolgozzák fel, a mézes vagy természetes/száraz eljárásnál hosszú ideig szárítják a napon a szemeket.
A heves esőzések a betakarítás és a feldolgozás közben is problémákat okoznak: a cseresznyék megrepednek a fákon és elvesztik a nyálkatartalmukat, erjedni kezdenek, és így tovább. Ez főleg akkor gond, ha a termelők a mézes vagy természetes/száraz eljárást használják a kávék feldolgozására, mivel ezekhez rengeteg időt kell a kávészemeknek a napon tölteni, hogy alaposan kiszáradjanak.

A betakarítás időpontjának kiszámíthatatlanságát is okozhatja az időjárás változása. A kávécseresznyék kilenc hónappal a virágzás után érnek be (az Arabica-nál, a többi fajtánál ez eltér). Az esős időszakok változásával azonban felborul a virágzás, és más és más időpontokban érnek a kávécseresznyék.

kavecseresznye_kulonbozo_eres.jpg

Még az egy növényen érő kávécseresznyék is különböző időpontokban érhetnek be.
Még az egy növényen érő kávécseresznyék is különböző időpontokban érhetnek be.
Emiatt pedig a szüretelőknek is más és más időpontban kell a betakarítást végezniük. Ha elrontják az időzítést, és éretlen cseresznyéket szednek le, az negatívan befolyásolja a kávé ízét, és ezáltal nehezebb lesz rá vevőt találni.

Ellenkező esetben, a túlérett bogyókon kevésbé vonzó tulajdonságok alakulhatnak ki. Ha olyan sokáig hagyják a cseresznyéket a fákon, hogy azok maguktól leesnek, erjedni kezdhetnek, és ezzel kellemetlen ízt halmozhatnak fel, ami később a belőle főzött kávén is érezhető lesz. A legrosszabb esetben az egyébként zöld kávészemek részben vagy teljesen elfeketedhetnek – ha pedig már csak egyetlen teljesen fekete kávébab van is egy 300 grammos mintában, akkor elveszti a különleges kávé státuszát.

Munkaerőhiány

A kávé feldolgozásához minden folyamatnál szükség van munkaerőre, ezért súlyosan érinti az ágazatot a hiány.

A kávétermelők átlagos életkora egyre növekszik, a számuk pedig egyre csökken. A kávétermelők gyermekei, látva saját családjuk küzdelmét, inkább elvándorolnak és a legközelebbi városban néznek megélhetés után.

Ráadásul a farmerek gyakran panaszkodnak rá, hogy nehéz szüretelőket találni. Ahogy korábban is szó volt róla, nagyon fontos, hogy éretten takarítsák be a kávécseresznyét – de ez csak akkor lehetséges, ha rendelkezésre áll megfelelő munkaerő.

kaveszuretelok_laosz.jpg

Kávészedők nélkül a termés csak tönkremenne a cserjéken.
Kávészedők nélkül a termés csak tönkremenne a cserjéken.
Fotó: Thomas Schoch/Wikipedia
A legtöbb helyen a szüretelés regionális és nomád munka. A munkások a betakarított kávé mennyisége után kapják a fizetést, és napi nyolc órát kell dolgozniuk a meredek hegyoldalakon. A betakarítás végén pedig új munka után kell nézniük, vagy továbbvándorolni egy másik régióba szüretelni. Így érthető, miért néznek inkább más munka után az emberek.

Az árutőzsdei ár elsősorban a New Yorki Árutőzsdén múlik. Ez azonban gyakran és kiszámíthatatlanul változik. Például Brazíliában 2010-2011-ben és 2013-ban a kávé ára felére esett, mialatt a kiadások tovább nőttek. Sajnos a tőzsdei ár főleg a kínálat-kereslet elvén alapul, és nem az előállítási költségeken. Így azonban a termelők sem tudnak előre tervezni a költségeikkel és a bevételeikkel.

Ehhez jön még hozzá a klímaváltozás is. A termelők tudják, hogyha magas minőségű kávét termelnek, akkor betörhetnek vele a specialitások piacára. Ez általában nagyobb bevételt jelent, de nagyobb befektetést is igényel, mind erőforrások, mind ráfordított munka terén. A termelők így az egyik rizikót egy másikkal váltják ki.

Aggodalomra ad okot az is, hogy az ár-érték arányt a termelők nem úgy becsülik meg, mint a vevők és a fogyasztók. Ez megnehezíti mind a termesztési technológiák fejlesztését, mind a vevőkkel való alkudozást is.

Sok esetben kis gazdaságok termelik a kávék, ahol a gazda a napi betevőért dolgozik. Számukra teljesen érdektelen, hogy mit akar a fogyasztó. Azok, akik képesek lennének javítani a kávé minőségén, még mindig sokat kell, hogy tanuljanak, többek közt a kávé elkészítésének módjáról, a piac változásáról, vagy akár a marketingről is – de legalábbis találniuk kell egy módot arra, hogy az ínyenc kávét keresők számára láthatóvá váljanak. Ez is egy ok, amiért rizikós különleges minőségű kávét termelni.

A fogyasztók általában a legjobbat akarják, lehetőleg azonos áron. A valóságban azonban többet fizetnek a jó minőségért, ez azonban nem jut el a termelőig. A profit a legtöbb esetben az importőrnél marad – Heleanna Georgalis, az etiópiai székhelyű Moplaco ügyvezető igazgatója szerint.

A kávétermesztés több millió embernek nyújt megélhetést a világon. Ezek a kihívások hatással vannak az életükre, függetlenül attól, hogy nagy vagy kis méretű gazdaságuk van. Nincs egyszerű megoldás ezekre a problémákra. De mint fogyasztóknak, vásárlóknak, pörkölőknek és baristáknak, a mi felelősségünk, hogy többet kérjünk egy csésze kávénál. A mi felelősségünk, hogy hol költjük el a pénzüket – és hogy megkérdezzük, mennyit fizettek a termelőknek.

 

2017. július 10 és 12 között tartották Kolumbiában, Medellínben a kávétermelők első világtalálkozóját (World Coffee Producers Forum), ahol felhívták a figyelmet az éghajlatváltozás veszélyeire, mely kihat a világ kávétermesztésére.

A kínálat szintje már két éve alacsonyabb a keresleténél. 2015 októbere és 2016 szeptembere között 151,3 millió zsák kávét - egy zsák 60 kilogramm kávét tartalmaz - fogyasztott el a világ, ami azonban 3,3 millió zsákkal volt több a megtermeltnél. A különbséget az előző években felhalmozott többletből fedezték.

A kávéfogyasztás 2012 óta éves átlagban 1,3 százalékkal bővült.

A világ hatvan országában mintegy 25 millió család él kávétermesztésből, amely egy 100 milliárd dolláros világpiacot jelent. A termesztők, akiknek jövedelmét közvetlenül érinti a termés csökkenése, próbálnak alkalmazkodni és enyhíteni a klímaváltozás hatását, egyebek között máshova telepítik az ültetvényeket, vagy éppen nemesítik a kávét.

Jeffrey Sachs amerikai közgazdász számításai szerint a kávétermesztők jövedelmei egyharmadára csökkentek a XX. század eleje óta.

 

Forrás: MTI-Eco

 

Forrás: 
perfectdailygrind.com/MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaliforniában rákkeltő - Európában ártalmatlan....

Ősszel dönt az Európai Bizottság a glifozát engedélyének meghosszabbításáról.

Az FM azoknak adna földet, akik meg is művelik

A magyar kormány álláspontja szerint a föld véges természeti kincs, ezért olyanoknak kell földhöz jutniuk, akik termelni akarnak rajta - a Földművelésügyi Minisztérium (FM) pénteki közleménye szerint ezt hangsúlyozta az agrártárca vezetője Brüsszelben, a mezőgazdasági és halászati tanács ülésén.

A természetre bízza, hogy mézédes legyen

Több mint három évtizede: Régi hagyományos módszerekkel termeli a nyár hűsítő, édes zöldségét a dinnyét, a „Teknős-táblában”.

Elkezdődött a dohány betakarítása Kelet-Magyarországon

Elkezdődött a dohány betakarítása Kelet-Magyarországon, a szántóföldi növénynek kedvezett az időjárás, ezért a termelők az idén kiemelkedő dohánytermésben reménykednek.

Javítaná a kormány a hazai élelmiszerek minőségét

A kormány 20 pontos akciótervet fogadott el a magyar élelmiszerek minőségére vonatkozóan – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az új jogszabály miatt több ezer ital- és ételautomata tűnhet el

Több ezer ital- és ételautomata tűnhet el és üzemeltető cégek is megszűnhetnek, mivel az új jogszabály hátrányosan érinti a működtetőket, egyes előírásai pedig teljesíthetetlenek - közölte a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség csütörtökön.

Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője

Az országban az elmúlt években átlagosan 30-34 ezer hektárnyi területen termesztettek csemegekukoricát, Magyarország a termőterület nagyságát tekintve Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője. Az évi 500-600 ezer tonna termés kétharmadát a konzervipar, egyharmadát a hűtőipar dolgozza fel - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Magyar-tatár vegyesvállalat alakult magyar termékek és technológiák exportjára

A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) alma-, szamóca- és burgonyaültetvényeket, termesztési technológiát, valamint szakértői támogatást is biztosít a Tatár Köztársaság mezőgazdasági és élelmiszertermelési fejlődéséhez, ennek érdekében vegyesvállalatot hoztak létre - közölte a Magyar Nemzeti Kereskedőház az MTI-vel szerdán.

Az agrárkamara csak a korrekt áruházláncokban támogatja a dinnyekampányt

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) csak azoknál az áruházláncoknál áll a múlt héten meghirdetett dinnye fogyasztásösztönző kampány mellé, amelyek most, a szezon elején nem csökkentették vagy csökkentik kilogrammonként 100 forint alá a dinnye fogyasztói árát.

Online kereskedelmi körkép

Nagy változások előtt áll a hazai és az európai kereskedelem. Lassan az élet minden területe áttolódik az online világba, így a vásárlás is. Számos lehetőség érhető el hazánkban már, de van hova fejlődni ha az online élelmiszer értékesítésre gondolunk.