Back to top

A kávétermesztés kihívásai

Kávétermesztőnek lenni egyet jelent a bizonytalansággal. A minőség javítható bizonyos intézkedésekkel, ezzel pedig az árak is növekszenek, de az igazság az, hogy a piac és a termés mennyisége/minősége mindig kiszámíthatatlan marad. Semmi sem biztos addig, amíg a kávé nincs becsomagolva és lefőzve, és az ára kifizetve.

A termelők pedig hírhedten alulfizetettek egy relatíve gazdag ágazatban. Ennek oka részben a kereskedelmi lánc szerkezetében keresendő, részben pedig a kávétermesztéssel járó rengeteg rizikó, kezdve a kiszámíthatatlan időjárástól egészen a kártevőkig és a munkaerőhiányig bezárólag.

Kártevők, betegségek és gombafertőzések

A különféle kártevők, betegségek és gombafertőzések valódi fenyegetést jelentenek a termelőkre. A kávé rozsdagomba (la roya) az egyik leghírhedtebb betegség, és már több mint egy évtizede fertőzi az ültetvényeket. 2012-ben Közép-Amerikát súlyosan érintette a betegség. Az ezt követő két évben több mint 1 milliárd dolláros kárt okozott az USAID adatai szerint.

La roya - a kávé rozsdagomba, ami mindenhol veszélyezteti a kávétermést.
La roya - a kávé rozsdagomba, ami mindenhol veszélyezteti a kávétermést.
Fotó: Patrick Murray
A la roya ugyan nem fertőzi meg az összes kávéfajtát, de pont azokat igen, amelyek a legjobb minőségű kávébabokat szolgáltatják – és ezért jobb áron lehetne értékesíteni. Azonban még azok a farmerek is, akik hajlandók a rosszabb minőségű, de ellenállóbb fajtákat telepíteni, veszélynek lehetnek kitéve. A rozsdagomba ugyanis egy élő organizmus, és így folyamatosan fejlődik.

Egy másik súlyos probléma a kávészú (la broca), ami befúrja magát a kávécseresznyébe és petéit a mag endospermiumába (a virágos növények magjában található, csírát tápláló szövet) rakja le. De ennél jóval többféle, gyakori károsítóval kell a termelőknek megküzdenie, többek között egy pajzstetű fajjal (Coccus viridis), bíbortetű fajokkal, termeszekkel, levelész-bogarakkal és még sok más kártevővel. Ezek mind befolyásolják a kávétermés mennyiségét és a minőségét.

A klímaváltozás is sok problémát okoz az Arabica-nak

A termelőknek nincs hatalmuk a környezeti változások felett, de ha annak eredményeképpen sérül a szüret, az komoly hatással van rájuk is. Szükségük van a betakarított termésre, hogy fedezni tudják az év folyamán felmerült fix költségeket.

Jelenleg a klímaváltozás a hőmérséklet emelkedését és az esőzési minták változását okozza – pedig az Arabica fajtájú kávékat veszélyeztetik.

Négy fő fajta van:

  • Arabica,
  • Robusta,
  • Excelsa
  • és Liberica.

Az Arabica a legelterjedtebb és a legjobb minőségűnek számító, köszönhetően az aromás ízének, ezért drágább is. Ráadásul a nemzetközi kávépiacon dupla annyit forgalmaznak belőle, mint a többi fajtából (forrás: International Coffee Organization).

Azonban az Arabica sokkal érzékenyebb a hőmérséklet emelkedésére, ami csökkenti a növekedését és visszaveti a virágzást, ezzel párhuzamosan pedig a termésérlelő képességét. Hűvösebb termőhelyre van szüksége, mint a többi fajtának, ami általában nagyobb felszín feletti magasságokat jelent.

Ahogy változik az éghajlat, az Arabica számára megfelelő termékeny területek fogynak. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) jóslata szerint 2050-re az összhozam 10-20 százalékkal fog csökkenni. Ami szintén aggasztó, az az, hogy azok a károsítók, amelyek korábban az Arabica által kedvelt magasabban fekvő, hűvösebb területeken nem tudtak életben maradni, később ott is megtalálhatják majd a létfeltételeiket. Az Arabica pedig jóval érzékenyebb a károsítókra, mint a Robusta.

Könnyű azonban átnézni ezeken az adatokon és nem látni mögöttük a valódi fenyegetést. Amíg ez a változás lassú, akár éveken keresztül is elhúzódik. Bár az már most látható, hogy a fák gyengébbek, és a károsítók száma nő.

A másik komoly gondot a hirtelen lezúduló, heves esők okozzák, amelyek azonnali, és súlyos károkat okoznak. A termelők erősen függenek a száraz szüreti időszaktól – ez olyan dolog, amit valaha biztosra vehettek. Most azonban ez sem mindig adott.

A kávébabokat különböző módon dolgozzák fel, a mézes vagy természetes/száraz eljárásnál hosszú ideig szárítják a napon a szemeket.
A kávébabokat különböző módon dolgozzák fel, a mézes vagy természetes/száraz eljárásnál hosszú ideig szárítják a napon a szemeket.
A heves esőzések a betakarítás és a feldolgozás közben is problémákat okoznak: a cseresznyék megrepednek a fákon és elvesztik a nyálkatartalmukat, erjedni kezdenek, és így tovább. Ez főleg akkor gond, ha a termelők a mézes vagy természetes/száraz eljárást használják a kávék feldolgozására, mivel ezekhez rengeteg időt kell a kávészemeknek a napon tölteni, hogy alaposan kiszáradjanak.

A betakarítás időpontjának kiszámíthatatlanságát is okozhatja az időjárás változása. A kávécseresznyék kilenc hónappal a virágzás után érnek be (az Arabica-nál, a többi fajtánál ez eltér). Az esős időszakok változásával azonban felborul a virágzás, és más és más időpontokban érnek a kávécseresznyék.

Még az egy növényen érő kávécseresznyék is különböző időpontokban érhetnek be.
Még az egy növényen érő kávécseresznyék is különböző időpontokban érhetnek be.
Emiatt pedig a szüretelőknek is más és más időpontban kell a betakarítást végezniük. Ha elrontják az időzítést, és éretlen cseresznyéket szednek le, az negatívan befolyásolja a kávé ízét, és ezáltal nehezebb lesz rá vevőt találni.

Ellenkező esetben, a túlérett bogyókon kevésbé vonzó tulajdonságok alakulhatnak ki. Ha olyan sokáig hagyják a cseresznyéket a fákon, hogy azok maguktól leesnek, erjedni kezdhetnek, és ezzel kellemetlen ízt halmozhatnak fel, ami később a belőle főzött kávén is érezhető lesz. A legrosszabb esetben az egyébként zöld kávészemek részben vagy teljesen elfeketedhetnek – ha pedig már csak egyetlen teljesen fekete kávébab van is egy 300 grammos mintában, akkor elveszti a különleges kávé státuszát.

Munkaerőhiány

A kávé feldolgozásához minden folyamatnál szükség van munkaerőre, ezért súlyosan érinti az ágazatot a hiány.

A kávétermelők átlagos életkora egyre növekszik, a számuk pedig egyre csökken. A kávétermelők gyermekei, látva saját családjuk küzdelmét, inkább elvándorolnak és a legközelebbi városban néznek megélhetés után.

Ráadásul a farmerek gyakran panaszkodnak rá, hogy nehéz szüretelőket találni. Ahogy korábban is szó volt róla, nagyon fontos, hogy éretten takarítsák be a kávécseresznyét – de ez csak akkor lehetséges, ha rendelkezésre áll megfelelő munkaerő.

Kávészedők nélkül a termés csak tönkremenne a cserjéken.
Kávészedők nélkül a termés csak tönkremenne a cserjéken.
Fotó: Thomas Schoch/Wikipedia
A legtöbb helyen a szüretelés regionális és nomád munka. A munkások a betakarított kávé mennyisége után kapják a fizetést, és napi nyolc órát kell dolgozniuk a meredek hegyoldalakon. A betakarítás végén pedig új munka után kell nézniük, vagy továbbvándorolni egy másik régióba szüretelni. Így érthető, miért néznek inkább más munka után az emberek.

Az árutőzsdei ár elsősorban a New Yorki Árutőzsdén múlik. Ez azonban gyakran és kiszámíthatatlanul változik. Például Brazíliában 2010-2011-ben és 2013-ban a kávé ára felére esett, mialatt a kiadások tovább nőttek. Sajnos a tőzsdei ár főleg a kínálat-kereslet elvén alapul, és nem az előállítási költségeken. Így azonban a termelők sem tudnak előre tervezni a költségeikkel és a bevételeikkel.

Ehhez jön még hozzá a klímaváltozás is. A termelők tudják, hogyha magas minőségű kávét termelnek, akkor betörhetnek vele a specialitások piacára. Ez általában nagyobb bevételt jelent, de nagyobb befektetést is igényel, mind erőforrások, mind ráfordított munka terén. A termelők így az egyik rizikót egy másikkal váltják ki.

Aggodalomra ad okot az is, hogy az ár-érték arányt a termelők nem úgy becsülik meg, mint a vevők és a fogyasztók. Ez megnehezíti mind a termesztési technológiák fejlesztését, mind a vevőkkel való alkudozást is.

Sok esetben kis gazdaságok termelik a kávék, ahol a gazda a napi betevőért dolgozik. Számukra teljesen érdektelen, hogy mit akar a fogyasztó. Azok, akik képesek lennének javítani a kávé minőségén, még mindig sokat kell, hogy tanuljanak, többek közt a kávé elkészítésének módjáról, a piac változásáról, vagy akár a marketingről is – de legalábbis találniuk kell egy módot arra, hogy az ínyenc kávét keresők számára láthatóvá váljanak. Ez is egy ok, amiért rizikós különleges minőségű kávét termelni.

A fogyasztók általában a legjobbat akarják, lehetőleg azonos áron. A valóságban azonban többet fizetnek a jó minőségért, ez azonban nem jut el a termelőig. A profit a legtöbb esetben az importőrnél marad – Heleanna Georgalis, az etiópiai székhelyű Moplaco ügyvezető igazgatója szerint.

A kávétermesztés több millió embernek nyújt megélhetést a világon. Ezek a kihívások hatással vannak az életükre, függetlenül attól, hogy nagy vagy kis méretű gazdaságuk van. Nincs egyszerű megoldás ezekre a problémákra. De mint fogyasztóknak, vásárlóknak, pörkölőknek és baristáknak, a mi felelősségünk, hogy többet kérjünk egy csésze kávénál. A mi felelősségünk, hogy hol költjük el a pénzüket – és hogy megkérdezzük, mennyit fizettek a termelőknek.

 

2017. július 10 és 12 között tartották Kolumbiában, Medellínben a kávétermelők első világtalálkozóját (World Coffee Producers Forum), ahol felhívták a figyelmet az éghajlatváltozás veszélyeire, mely kihat a világ kávétermesztésére.

A kínálat szintje már két éve alacsonyabb a keresleténél. 2015 októbere és 2016 szeptembere között 151,3 millió zsák kávét - egy zsák 60 kilogramm kávét tartalmaz - fogyasztott el a világ, ami azonban 3,3 millió zsákkal volt több a megtermeltnél. A különbséget az előző években felhalmozott többletből fedezték.

A kávéfogyasztás 2012 óta éves átlagban 1,3 százalékkal bővült.

A világ hatvan országában mintegy 25 millió család él kávétermesztésből, amely egy 100 milliárd dolláros világpiacot jelent. A termesztők, akiknek jövedelmét közvetlenül érinti a termés csökkenése, próbálnak alkalmazkodni és enyhíteni a klímaváltozás hatását, egyebek között máshova telepítik az ültetvényeket, vagy éppen nemesítik a kávét.

Jeffrey Sachs amerikai közgazdász számításai szerint a kávétermesztők jövedelmei egyharmadára csökkentek a XX. század eleje óta.

 

Forrás: MTI-Eco

 

Forrás: 
perfectdailygrind.com/MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kalocsa környékén aggódnak a pockok miatt

Kemény fagyok alig voltak ezen a télen. Amíg az előző az itatókat károsította, addig az utóbbi a kártevők elszaporodását eredményezheti a földeken, ahogy arra néhány éve volt is példa: szinte letarolta a kalászosokat és a repcemezőket egy jelentős pocokinvázió. Ez idén megismétlődhet.

Növénytáplálás: gyökértől a levélig

Idén már második alkalommal – mintegy kétszáz „vegytiszta” résztvevővel – szervezték meg a Pest megyei Tápanyag-gazdálkodási Tanácskozást.

Veszélyes burgonyakárosító érkezett Romániából

Gumórontó fonálférget (Ditylenchus destructor) azonosított egy Romániából származó vetőburgonya szállítmányból múlt héten a Nébih laboratóriuma. A kártevővel fertőzött gumókat vetési célra nem szabad felhasználni, így a 10 tonnás tételt a Bács-Kiskun megyei hatóság visszahívja és megsemmisítteti.

Talajművelési ABC (I.)

A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve, amely a szerző 2010-ben kiadott Talajművelők zsebkönyvéhez hasonlóan arra vállalkozik, hogy segítsen a gazdálkodóknak a nap mint nap adódó gondjaik enyhítésében. A Talajművelési ABC egyaránt szól a szakmát éppen kezdő és az abban már járatos szakembereknek.

Martonvásári őszi zabfajták

Az előző tél a korábbi évekhez képest szokatlanul hideg volt, és próbára tette az őszi vetésű növények télállóságát. A kalászosokat termelők körében 2017 februárjában a leggyakrabban elhangzó kérdés az volt, hogy mekkora lesz a kipusztulás a tartósan hideg, az ország nagyobb területén döntően hótakaró nélküli januárt követően. Különösen igaz volt ez az őszi zabot termelőkre.

Távérzékelés a termésbiztonságért

A jégvédő háló a mikroklíma kedvező befolyásolásával a nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a gyümölcsösökben – ezt igazolja a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vizsgálata. A kutatás egyik résztvevőjét a Magyar Öntözési Egyesület is díjazta.

Vadriasztó a főváros szívéből

Medvére nem ajánlják, bölényre még nem próbálták, a vaddisznó messze elkerüli a főváros XIII. kerületében található vállalkozás ultrahangos vadriasztóit. Több ezer darabot adtak el belőle itthon és külföldön.

Jól fejlődnek a szántóföldi növények

Bár egyre nagyobb területen van belvíz, egyelőre bizakodók a gazdálkodók, a szántóföldi növények jól fejlődnek, egy aszályos tavasz esetén pedig kapóra is jöhet, ha telítődik a talaj nedvességgel - írta Magyar Idők.

Tél a botanikus kertben

A müncheni Botanikus kertben (Botanischer garten münchen-nymphenburg) januárban jártam. már néhány napja havazott, így látogatásunk elsődleges célja kétségkívül nem a 22 hektáros park megtekintése volt, inkább az üvegházak felé vettük az irányt.

Akg-s növényvédőszer korlátozások

A VP akg-s pályázati felhívásban rögzítettek szerint az irányító hatóság közzétette az intézkedésben résztvevő területeken 2018-ban nem, vagy esetenként megkötésekkel alkalmazható növényvédőszer-hatóanyagok, valamint az azokat tartalmazó növényvédő szerek körét.