Back to top

Ne nyúljunk az erdeifülesbagoly-fiókákhoz!

Az elmúlt hetekben találkozhattak a mezőt járók az utak mentén lévő facsoportokon furcsa, szürkés tollgombócokkal. Ezek a viszonylag nehezen észrevehető fiókák legtöbbször az erdei fülesbagoly idei utódai, melyeknél természetszerű, hogy még mielőtt repülni tudnának, elhagyják a fészket.
Ilyenkor a jóérzésű, de a madarak világában kevésbé járatos emberek gyakorta magukkal viszik őket, gondolván, hogy segítségre szorulnak. Pedig valójában szüleikre várnak, akik gondosan etetik őket – nincs szükségük emberi beavatkozásra!

Idén a fülesbaglyok a sokéves átlaghoz képest, úgy tűnik, némileg kevesebb fiókát nevelnek, mivel a kemény tél miatt leggyakoribb zsákmányállatuk, a mezei pocok állománya némileg leapadt. E rágcsáló mellett még gyakorta zsákmányolnak más kisemlősöket, mint például házi és törpeegeret. De télvíz idején jelentős mennyiségű madarat is elfognak ezek a közepes nagyságú, mintegy 35 centiméter hosszúságú éjszakai ragadozók.

img_5939.jpg

Fotó: Tóth Zsigmond

A fülesbaglyok fészket nem építenek, hanem szarkák vagy varjak elhagyott otthonaiba rakják tojásaikat. Jellemzően a hím foglalja a revírt, és a tojó, miután több fészeklehetőséget szemrevételezett, eldönti, melyikbe is rakja tojásait. A 4-6 fehér tojást is ő melengeti, míg a hím hordja az élelmet. A fiókák táplálása is a tojóra hárul, aki csak később kezd el vadászni. A prédából juttat a fiókáknak is.

A nagyobbacska fiatalok a fészek közelében lévő ágakon üldögélnek, majd a fészektől egyre jobban eltávolodnak, így akár igen alacsony bokrokban felfedezhetünk egyet-egyet közülük.

De nemcsak mi, hanem a ragadozók is – mint például a nyestek – könnyen rájuk találnak, így nem meglepő, hogy a fiókák fele ebben az időszakban pusztul el. Mindez a természet rendje, a természetes kiválasztódás folyamatának része.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaptárak a sziklafalon

Természetvédelmi okokból visszatelepítik az ott őshonos indiai méhfajt Kína legnagyobb, UNESCO világörökségnek minősített őserdejébe. Az intenzív mezőgazdasági tevékenység, azon belül is a növényvédőszerek használata miatt ugyanis vészesen csökkenni kezdett a méhpopuláció, és azon belül is az ugyan kevesebb mézet adó, ám szélsőségesebb időjárás mellett is dolgozó indiai méhcsaládok száma.

Lepipálja a törvény a fatolvajokat? - Féltik az erdőt

Szeptembertől új, a gazdálkodóknak kedvezőbb erdőtörvény lép hatályba. A zöldek szerint sérül a természetvédelem, az erdészek szerint nem.

Ingázó birkákat vittek a brit királyi palotához

A hat birka a Green Park zöldfelületének megújításán dolgozik. Egy juhász vigyáz rájuk és Mavis, a terelőkutya. Ha lejár a munkaidejük, visszaviszik őket a farmjukra.

Hogyan kell helyesen varjút riasztani?

Az érintett élőhelyek és a védett fajok lehető legkisebb zavarásával riaszthatják a vetési varjakat a székkutasi gazdák a nemrég kiadott engedély szerint. A földtulajdonosok szeretnék, hogy valaki mondja el, ezt pontosan hogyan is kell érteni.

Baktériummal javítják a tolnai Duna-holtág vízminőségét

 Biológiai eljárással javítja a tolnai Duna-holtág vízminőségét a tulajdonos tolnai önkormányzat, amely intézkedési tervet dolgozott ki a leghosszabb hazai Duna-holtág természetközeli állapotának megőrzésére.

Eltűnőben a hazai fecskeállomány

Drasztikus mértékben csökken a fecskepopuláció hazánkban. Van olyan fecskefaj, amelynek 10 év alatt 65 százalékkal apadt az állománya. A természetvédők szerint egy-két évtized alatt akár el is tűnhetnek.

Nádast gyérítenek a bivalyok Bakson

Húsz bivaly érkezett Baksra, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a település együttműködésének eredményeként segítsenek a faluba is benyúló, egyre terjeszkedő nádas visszaszorításában.

Megtelepedett a mocsári teknőc a Pilisben

A Pilisi Parkerdő számos erdei tavában figyelték meg idén tavasszal és a nyár első felében az egyetlen Magyarországon őshonos teknősfaj, a mocsári teknős több példányát – tájékoztatta az erdőgazdaság szóvivője csütörtökön az MTI-t.

Passzív és aktív természetvédelem - hazai orchideák megporzása

A méhek megporzó tevékenysége nemcsak a gyümölcsök (pl. alma, körte), a szántóföldi növények (pl. repce), a termesztett takarmánynövények (pl. lucerna), a zöldségek (pl. dinnye) és egyéb növényfajok megporzásában, magtermesztésében fejti ki sok-sok milliárdos gazdasági hasznát, de környezetünk természeti értékeinek, kincseinek megóvásában, a védett növények szaporodásában is kimagasló segítséget nyújt.

„Túzokcentrikus” gazdálkodás a dévaványai-ecsegi pusztákon

Lassan, de biztosan emelkedik a túzokok száma a nyolc, különálló részből álló dévaványai-ecsegi pusztákon, mely a Körös–Maros Nemzeti Park legnagyobb területe. A sikeres egyedszám-növekedés az élőhelyvédelemnek, valamint a „túzokcentrikus” gazdálkodásnak köszönhető.