Back to top

Ne nyúljunk az erdeifülesbagoly-fiókákhoz!

Az elmúlt hetekben találkozhattak a mezőt járók az utak mentén lévő facsoportokon furcsa, szürkés tollgombócokkal. Ezek a viszonylag nehezen észrevehető fiókák legtöbbször az erdei fülesbagoly idei utódai, melyeknél természetszerű, hogy még mielőtt repülni tudnának, elhagyják a fészket.
Ilyenkor a jóérzésű, de a madarak világában kevésbé járatos emberek gyakorta magukkal viszik őket, gondolván, hogy segítségre szorulnak. Pedig valójában szüleikre várnak, akik gondosan etetik őket – nincs szükségük emberi beavatkozásra!

Idén a fülesbaglyok a sokéves átlaghoz képest, úgy tűnik, némileg kevesebb fiókát nevelnek, mivel a kemény tél miatt leggyakoribb zsákmányállatuk, a mezei pocok állománya némileg leapadt. E rágcsáló mellett még gyakorta zsákmányolnak más kisemlősöket, mint például házi és törpeegeret. De télvíz idején jelentős mennyiségű madarat is elfognak ezek a közepes nagyságú, mintegy 35 centiméter hosszúságú éjszakai ragadozók.

Fotó: Tóth Zsigmond

A fülesbaglyok fészket nem építenek, hanem szarkák vagy varjak elhagyott otthonaiba rakják tojásaikat. Jellemzően a hím foglalja a revírt, és a tojó, miután több fészeklehetőséget szemrevételezett, eldönti, melyikbe is rakja tojásait. A 4-6 fehér tojást is ő melengeti, míg a hím hordja az élelmet. A fiókák táplálása is a tojóra hárul, aki csak később kezd el vadászni. A prédából juttat a fiókáknak is.

A nagyobbacska fiatalok a fészek közelében lévő ágakon üldögélnek, majd a fészektől egyre jobban eltávolodnak, így akár igen alacsony bokrokban felfedezhetünk egyet-egyet közülük.

De nemcsak mi, hanem a ragadozók is – mint például a nyestek – könnyen rájuk találnak, így nem meglepő, hogy a fiókák fele ebben az időszakban pusztul el. Mindez a természet rendje, a természetes kiválasztódás folyamatának része.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legeltető állattartás mentheti meg a ritka lepkefajt Nógrádban

A napokban végzett kutatásokból kiderült, hogy míg a díszes tarkalepke az ország más területein eltűnőfélben van, addig Nógrád megyét igenis kedveli. Ez a faj az európai természetvédelem szempontjából kiemelten fontos.

A virágos kőris

Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett szavazás eredményeként a virágos kőris (Fraxinus ornus) lett az év fája 2018-ban. Magyar neve feltűnő virágzatára utal. Bár hajlott, szabálytalan törzse, és az ágak gyakori villás elágazása miatt erdészeti jelentősége elenyésző, kiváló várostűrésével, gazdag virágzásával és szép őszi lombszíneződésével mind fontosabb parkfa lesz.

Szakadó esőben engedték el a medvét

Hosszú volt az éjszakája a Bükki és Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság közel 20 munkatársának. 2018. június 13-án éjszaka ugyanis a szlovák-magyar határtól nem messze szabadon engedték azt a medvét, amely az elmúlt hetekben lázban tartotta az országot.

Pusztulnak a különleges matuzsálemek

Afrika meghökkentő kinézetű fája a majomkenyérfa. Fiatalon a faj egyetlen ág nélküli törzset fejleszt, a gyümölcse leginkább kolbászra emlékeztet, és a kifejlett egyedek is hajlamosak új ágak helyett inkább újabb törzset hajtani. Úgy tűnik azonban, hogy ez sem mentheti meg őket a pusztulástól: a legöregebb példányok ugyanis látszólag ok nélkül pusztulnak.

Trendi a körforgás: ananászlevélből textil, cipőkből sportpálya

Becslések szerint mintegy évi 4 500 milliárd dolláros üzleti lehetőség rejlik a körforgásos gazdaságban. Az új modell nem csak azért szükséges, mert a nyersanyagok szűkössége határt szab a környezet kizsákmányolásának.

Ma döntenek a kalandvágyó medve sorsáról

Péntek éjjel sikerült altatólövedékkel elkábítani a Magyarországon kóborló medvét. Egyelőre a Szegedi Vadasparkban várja a döntést további sorsáról.

Már rajzanak a kérészek a Tiszán

A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a kérészek rajzása a Tisza alsó szakaszán, a napnyugta előtti órákban Szeged és az országhatár közötti részen több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok (Polingenia longicauda) - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

Legjobb a legjobbak között

Természetvédelem kategóriában a 2016-2017. éves időszak legjobb LIFE projektjei közé választották a Kisalföldi Homokpuszta projektet. A rangos elismeréssel járó díjat május 23-án ünnepélyes keretek között adták át Brüsszelben.

Gyorsan halad a kóborló medve

Pénteken a déli órákban a Csongrád megyei Dóc közelében, természetvédelmi területen volt. A szakemberek követik, de egyelőre nem látják szükségesnek altatólövedéket kilőni rá.

Még a héten virágba borulhat a Tisza

A tiszavirág az egyik legnépszerűbb és legismertebb rovar hazánkban. Ha az időjárás gyökeresen nem változik, a szakemberek szerint egy héten belül várható a főrajzás, a kérészek tömeges násztánca.