Az erdélyi Tusnádfürdőn július 18-án megnyílt és július 23-ig tartó 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezőinek egyik célja, hogy a rendezvény résztvevői közelebb kerüljenek a magyar konyhához, az agráriumhoz, illetve a meghívott előadók segítségével megvitassák Magyarország gasztronómiáját és élelmiszerágazatát érintő kérdéseit. Ebbe a sorba illeszkedett a „Közösen hatékonyabb? – A közösségi agrármarketing hatása a magyar gazdaságra és országimázsra” című beszélgetés az Agrármarketing Centrum szervezésében.
– A közösségi marketing jelentősége sokkal nagyobb annál, mint amennyit egyáltalán gondolunk róla – kezdte a beszélgetést Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. – A közösségi agrármarketing nem csak felhívja a figyelmet, hanem formálja is az igényeket. Ennek megfelelően a magyar terméket kell a középpontba helyezni, jó kapcsolatot kell kialakítani az ágazat szereplőivel, hiszen az ágazati reputációnövelés lehet hatásos. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a maga részéről ezt a Földművelésügyi Minisztériummal és az Agrármarketing Centrummal közösen szervezett fogyasztásösztönző kampányokkal is elő tudja segíteni.
Egy védjegyre van szükség, amelynek sugallnia kell, hogy hazai, illetve ellenőrzött minőségű termékről van szó. Ez jelentős forrást igényel, de erre mindenképpen szüksége van a hazai agráriumnak – tette hozzá. Közösen hatékonyabb, ennek megfelelően az értékesítés is hatékonyabb, amennyiben közösen, nagyobb mennyiséget érintve történik. Győrffy Balázs jó példaként a meggypiac idei alakulását említette, ahol összefogva szép eredményeket tudtak elérni a termelők.
– Jó bornak is kell a cégér, tartja a mondás, ezzel pedig egyet lehet érteni – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. – A magyar agráriumnak szüksége van közösségi marketingre, a rendszerbe pedig még több pénz kell, mert minden egyes forint megéri, amit a rendszerbe teszünk. Cél az, hogy a sok termék közül azt válassza a fogyasztó, amit mi szeretnénk eladni, illetve rá kell vennünk a vásárlót arra, hogy magyar terméket vásároljon.
Védjegy, vagy marketing? – tette fel a maga kérdést Nagy István.
– A védjegy esetében tartalom kell, míg a marketinggel reklámozni akarunk. Az ilyen célokra rendelkezésre álló forrásokat védjegyre kell fordítanunk. Ezt az is indokolja, hogy sokkal nagyobb bizalom, sokkal nagyobb összefogás, illetve ágazati szintű gondolkodásra van szükség. A következő időszak fontos feladata lesz az integráció, így az integrátorok szerepe jelentősen felértékelődik majd. A közösségi és az elektronikus média eszközeivel igen jó eredményeket lehet elérni az agrármarketing terén, így ezt folytatni kell – húzta alá Nagy István.
Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kiemelte a ,,közösségi” szót, illetve az azt jelentő összefogást, hiszen valódi összefogás nélkül az agrármarketing nem érheti el a kívánt célját.
– Az agrármarketingre fordított források akkor hatékonyak igazán, ha az Agrármarketing Centrum mellett a partnerek is komoly szerepet vállalnak anyagi szempontból is – hangsúlyozta. – Nagy valószínűséggel az agrármarketing akkor lehet igazán hatékony, ha egyszerre felülről és alulról is építkezik a kezdeményezés. A szabályozási keret kidolgozásának fentről, míg a tartalommal való megtöltésének alulról kell történnie.
Közös cél a tudatos vásárlói magatartás kialakítása, amely a termelők mellett természetesen a fogyasztónak is hasznot hoz. Ilyen szempontból az agrármarketing mindenkihez szól – zárta a beszélgetést Daróczi László.
