Back to top

Egyesületet alapítottak a prezíciós gazdálkodással foglalkozók

A precíziós gazdálkodás hazai alkalmazásának elterjedését és a nemzetközi szervezetek hálózatába való bekapcsolását célozta meg a napokban megalakult Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület.

A 2017. július 31-i alakuló ülésen a résztvevők elnöknek a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét, a PREGA-konferenciák szervezésében már korábban közismertségre szert tett Dr. Milics Gábort választották. Alelnökké Varga Pétert, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) agrárinformatikai munkacsoportjának vezetőjét és Bolyki Bencét, az Agroinform hírportál tulajdonosát választották. Az elnökségben még Dr. Gyódi Péter (Smart Farming Kft.), Szűcs Imre (Belvárdgyula Mg. Zrt.), Umenhoffer Péter (Axiál) és Hadászi László (KITE) kaptak helyet.

Az új vezetőség azzal számol, hogy a megalakulás hírének elterjedésével a tagsági kör gyorsan növekszik. Új tagsági viszonyt az elnökségnek benyújtott, legalább két alapító tag ajánlásával ellátott írásbeli kérelemmel lehet létesíteni. Az eseményt Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár felszólalása zárta, aki hangsúlyozta, hogy a digitális gazdaság előrevitelével az új szervezet kormányzati célok sikerre vitelét is szolgálja.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A génektől a gépekig: Magyartarka szakmai nap

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. Tíz év múlva már csak az a fajta lesz versenyképes, aminek küllemi és a belső tulajdonságai lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.

A „gépesített” szarvasmarháké a jövő: Kistermelők Lapja július

A városiak is csodájára járnak az önfenntartó falunak. A mesterséges intelligencia szinte minden munkafolyamatot átvesz a növénytermesztésben. A szarvasmarhák génállományát a precíziós gazdálkodáshoz hangolják. Kistermelők Lapja ajánló:

Terményszámláló robotok a nemesítők szolgálatában

A növénynemesítők feladata a terméshozam növelése, miközben a fajták ellenállóságát is javítják, hogy azok alkalmazkodni tudjanak a változó éghajlathoz. Ehhez azonban a legjobb, magas hozamot adó génekkel bíró búzaszálakat kell megtalálni a szántóföldeken: mintha tűt keresnének a szénakazalban.

Tejtermelés tudományos alapokon

A klímaváltozással járó gazdasági kényszer, hogy az állattartó gazdák mind komolyabban számoljanak a nyári hőségnapok következményeivel, és az állattartás tudományos hátterét adó kutatás minél pontosabban feltárja az okokat, a következményeket, és végül, de nem utolsósorban a hőség okozta károk mérséklésének lehetőségeit.

Utrechtben az állattenyésztés jövője: intelligens ólaktól az okos ketrecig

Hamarosan nyit a világ egyik legjelentősebb állattenyésztési szakkiállítása, a VIV Europe. A hollandiai Utrechtben rendezett esemény a digitális gazdálkodás, a smart farming újdonságaira koncentrál, amire sokan még csak legyintenek a kelet-európai gazdák közül, pedig az ész és erő itt kéz a kézben jár – figyelmeztetnek a világ leghatékonyabb mezőgazdaságának megteremtői, a hollandok.

Új alosztályok az agrárkamaránál

Megalakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vízgazdálkodási alosztálya valamint Környezeti és fenntarthatósági alosztálya március 11-én. A két alosztály céljai közt szerepel egyebek közt a vízjogi engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, szántóföldi vízkezelési technológiák kidolgozása, az öntözésfejlesztés, továbbá foglalkozik az ökológiai gazdálkodással, a növényvédő szerek használatával is.

Agrárdigitalizáció: mérföldkő az EU-s adatmegosztási kódex

Az új technológiák gyorsabb hasznosíthatósága érdekében az EU-s agrár-élelmiszeripari vállalkozások érdekképviseletei egy közös EU magatartási kódexet hoztak létre a mezőgazdasági adatmegosztásról április 23-án. A szerződés kinyilvánítja, hogy egy gazdaságban keletkező adatok bármilyen mezőgazdasági tevékenység kapcsán a gazdát illetik meg, és csak ő használhatja fel szabadon.

Precíziós gazdálkodás az akvakultúrában is

„Új-Zélandon a halgazdálkodási iparág célja, hogy az eladások elérjék az 1 milliárd dollárt 2025-re. Ennek elérésében jelentős szerepe lesz a technológiai újításoknak, melyek a fenntarthatóságot, hatékonyságot célozzák, és azt, hogy az part menti vizeknél távolabb is lehessen gazdálkodni” nyilatkozta Dr. Cornelisen, a kutatási projekt vezetője.

Mobilról is nyomonkövetheti a kertész, hogyan haladnak a dolgozók a hajtatótelepen

Jó néhány hazai kertészetben működik már a magyar fejlesztésű munkaerő-monitorozó rendszer, a közelmúltban megjelent mobiltelefonos változata pedig várhatóan még nagyobb lökést ad a terjedésének. A terminálos rendszer továbbfejlesztésével már a dolgozók növényházakon kívüli munkáját is nyomon követhetjük, sőt a károsítók észlelésének jelzésére is van lehetőség.

Év végére jelentősen fejlődik a hazai aszályvédelmi rendszer

Komplex aszály elleni védekezési rendszert fejleszt az Országos Vízügyi Főigazgatóság, amely a KITE Zrt.-vel kötött megállapodástól egy központi, ingyenesen használható adatbázist remél ehhez. Év végére 80 aszály-monitoring állomás működik majd, a vízhiányvédelmi körzetek kijelölésével könnyebb lesz a termés védelme - derült ki az adatalapú aszály és belvízkezelésről szóló tanácskozáson.