Back to top

Gépesített hatékonyságnövelésre törekszenek a gazdák

Az aszályos időszak után, a pályázati döntések kézbesítése előtt még többségben vannak a mezőgazdaságot pozitívan megítélő gazdálkodók – derül ki a Takarék Csoport negyedjére közzétett, az agrárium szereplőinek véleményét, várakozásait tükröző Takarék Agrárhangulati Indexéből. A jövedelmezőséggel kapcsolatban a többség borúlátó: 47 százalék szerint stagnálás, 30 százalék szerint romlás várható.

A mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói továbbra is óvatosan optimisták a gazdálkodási környezet várható alakulását illetően - derül ki a legfrissebb Takarék Agrárhangulati Index felmérésből. Az immár a negyedik felmérését közlő indexet a takarékok hagyományosan erős mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági kapcsolataira tekintettel hívta életre a Takarékbank.  A Takarék Agrárhangulati Index  negyedéves rendszerességgel ad képet a magyar mezőgazdaságban tevékenykedők gazdálkodással, beruházással, finanszírozással, támogatásokkal kapcsolatos aktuális hangulatáról, elképzeléseikről, illetve azok változásáról. A válaszadók 97-100 százaléka döntéshozó, fennmaradó részük döntésbefolyásoló a szakterületén. Az ötszáz fős minta az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtókra nézve reprezentatív. Fontos része a felmérésnek a szabad szavas válaszadás lehetősége, amivel a kitöltők több mint 70 százaléka rendszeresen él is.

Az index legutóbbi felmérésének 2,23 pontos értéke jelentősen elmarad az előző negyedév 9,14 pontjától, de még mindig azt tükrözi, hogy a döntéshozók között több mint 2 százalékkal vannak többen azok, akik javulást várnak működési környezetükben.

 

takbank_agrarhangulati_index2.jpg

Fotó: Takarékbank

A legfrissebb felmérés eredménye alapján a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka (3. felmérés: 80 százalék) tervez, 23 százaléka nem tervez beruházást a következő 12 hónapban. Ez a szám továbbra is jól tükrözi azt a tényt, hogy miközben fejlesztéseiket egyre inkább a piaci elvárások alapján tervezik meg, jelentős többségük az elmúlt évek elmaradt fejlesztéseit továbbra is a pályázatok eredményétől teszik függővé.

A gazdálkodók többsége (52%) technikai fejlesztést, 36 százaléka az üzemméret növelését, 23 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben, míg 28 százalékuknál változatlan formában halad tovább a gazdálkodás.

Összességében a válaszadók 68 százaléka a fejlesztésben, 28 százalékuk a szinten tartásban, 4 százalékuk pedig a visszafejlesztésben gondolkodik.

A gépesítettség növelése, a technológia fejlesztése mint a beruházások célja jól mutatja, hogy a megkérdezettek legtöbbjénél a humán-erőforrás kiváltására, az annak való kitettség csökkentésére törekednek a jövőben.

A finanszírozási kérdéseinkre kapott eredmények alapján valamilyen mértékű önerő felhasználását a beruházásaihoz a megkérdezettek közel háromnegyede tervez, viszont a jelenlegi felmérés során továbbra is a beruházók 42 százaléka támogatásból és valamivel több, mint egynegyedük hitelből kívánja terveit megvalósítani. Minden hetedik válaszadó (15 százalék) mindhárom forrásból (önerő, támogatás, hitel) szeretné biztosítani a finanszírozást. A beruházást tervezők egynegyede csak önerőből, 2 százaléka csak támogatásból és mindössze 0,2 százaléka csak hitelből finanszírozná a beruházást. 35 százalékuk a háromból két forrás felhasználását tervezi (23 százalék önerő + támogatás, 10 százalékuk önerő + hitel, 2 százalékuk hitel + támogatás).

Felmérésünk eredményei és a szabad szavas hozzászólások alapján is egyre nő azok aránya, akik a pályázati eredményektől függetlenül biztosan megvalósítják tervezett beruházásukat.

A válaszadók 51 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben. A válaszadók több mint egyharmada (36%) vissza nem térítendő támogatásban gondolkodik.

A technológiai fejlesztések ellenére a válaszadók több mint négyötödénél változatlan marad a foglalkoztatottak létszáma a következő egy évben. Ez az arány jól mutatja azt, hogy kibocsátásuk növelését változatlan foglalkoztatotti létszám mellett tudják csak elképzelni, és csupán 13 százalékuk tervez létszámbővítést, 3 százalékuk pedig csökkenést vár a foglalkoztatottak számában.

A jövedelmezőségi elvárások esetében, bár szinte minden második megkérdezett szerint stagnálás várható, a változásra számítók közül 8 ponttal többségbe kerültek a jövedelmezőségük romlását feltételezők.

Ágazati lebontásban az a különleges helyzet állt elő, hogy a tisztán növénytermesztő gazdaságok borúlátóbbak, hiszen 10 százalékkal vannak többen a romlásra számítók, az állattenyésztők esetében ez az arány csupán 3 százalék.

A válaszadók 47 százaléka a jövedelmezőség változatlanságát várja egy éven belül, 22 százalékuk várakozásai javulást, 30 százalékukéi romlást jeleznek. A változatlanságot várók aránya közel azonos maradt, míg a romlást valószínűsítők aránya 11 százalékkal emelkedett.

Az előző felméréshez képest nem változott a hitelt igénybe vevők aránya a hitellel nem kalkulálókkal szemben. A válaszadók 30 százaléka tervez, 70 százaléka nem tervez hitelfelvételt a gazdaság számára a következő egy évben.

Régiós szintű lebontás alapján a közép-magyarországi régióban a legmagasabb a beruházási kedv, annak ellenére, hogy az itt megvalósuló pályázati forrásból is finanszírozott beruházások esetében a támogatás aránya 40 százalék a többi régió 50 százalékával szemben. A nyugati országrészben, a dél-dunántúli régióban a legjobb az agrárhangulat, míg a keleti országrészben az észak-alföldi visszajelzések a legkedvezőbbek.

„A felméréshez kapcsolódó szabad szavas válaszok alapján jól érzékelhető, hogy a gazdálkodók tisztában vannak hatékonysági tartalékaikkal, és azok kiaknázása fontos fejlesztési céljuk” – mondta Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője. A gazdák érzékelik, hogy a kamatkörnyezet igen jó lehetőséget teremt a külső források bevonására, de a támogatások továbbra is fontos mozgatói a beruházási döntéseknek. Az időjárás és a piac bizonytalanságai szintén fejlesztésekre ösztönzik a gazdálkodókat. Az elbizonytalanító tényezőkkel szemben felkészültséggel, informáltsággal, együttműködéssel, piaci szemlélettel lehet védekezni – emelte ki a Takarékok agrárszakmai műhelyének szakértője.

 

A Takarék Agrárhangulati Index

A Takarék Agrárhangulati Index úgynevezett egyenleg típusú kompozit index. Ez azt jelenti, hogy minden egyes kérdés esetében meghatározzák, hogy milyen mértékben tér el a javulást (növekedést/bővülést) várók száma a romlást (csökkenést/visszafejlődést) várókétól. Az index értéke -100 és +100 közötti skálán alakulhat, amely 100-as értéket vesz, amennyiben minden válaszoló javulást és mínusz 100-at mutat, amennyiben kivétel nélkül minden válaszoló romlást vár.

A kutatás kérdőíve a gazdálkodók saját helyzetének megítélésére, jövőre vonatkozó elképzeléseire, beruházási szándékaira, hitelfelvételi terveire, a támogatások igénybevételére, a gazdálkodás hatékonyságának növelésével kapcsolatos elképzeléseire fókuszál, esetenként az ágazattal kapcsolatos szezonális kérdéseket tartalmaz.

 

Forrás: 
Takarékbank Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Te tényleg traktorral jársz a diszkóba?

Majdnem ezt a színvonalat súrolja néhány bejegyzés, amit fiatal német gazdálkodók osztottak meg az Instragramon arról, hogy milyen klisékkel szembesülnek nap mint nap.

A mezőgazdaságban is használható lesz az 5G-s hálózat

Tesztelték az első 5G-s mobilhálózati kapcsolatot idehaza. A fejlesztés 2020-ban érhet véget, és azt követően akár az agráriumban is használhatja.

Jelentősen mérsékelnék az üvegházhatású gázok kibocsátását

A tagállamok illetékes miniszterei az EU 2021 és 2030 közötti klímapolitikájának fő elemeit tartalmazó jogszabálytervezeteket vitattak meg és fogadtak el az Európai Tanács Környezetvédelmi Tanácsa luxembourgi ülésén. Ez többek között érinti az erdőket is. Cél, hogy a légkörbe bocsátott üvegházhatású gázok mennyisége 2030-ig együttesen 30 százalékkal csökkenjen a 2005-ös szinthez képest.

„November 3-án újra Magosz”

Komolyan veszi, és alapvetően jó érzésekkel néz a kamarai választások elé Győrffy Balázs elnök, a Magosz elnökjelöltje, aki az ország egyik legjelentősebb köztestületének tartja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát. Nem ért egyet azokkal a kritikákkal, amikkel illetik tevékenységüket, de mint mondja, ilyen a demokrácia: éppen ezért állítottak listát mások is.

Új logisztikai központot adott át a Penny Market Veszprémben

A Penny Market Veszprémben nyitotta meg harmadik logisztikai központját, amely a nyugat-magyarországi üzleteket szolgálja ki, jelentősen növelve az eddigi kapacitást. A 9 milliárd forintból létrejött 15 ezer raklap kapacitású komplexum 150 munkahelyet hoz létre.

Támogatott kapacitásbővítés a Kalocsai Fűszerpaprikánál

Az ipar húzóágazatai között ott van a magyar élelmiszeripar is, így itt különösen fontos a teljesítmény emelkedése - mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. kapacitásbővítő fejlesztését bemutató tájékoztatón. A cég 133 millió forintot kap az NGM nagyvállalati beruházási programban.

Akvizíciókkal nőne a Tranzit-Food

A működési modellt, a belső struktúrát és a vállalati kultúrát hozzá kell igazítani a cégmérethez – vallja Szabó Ákos. A Tranzit-Food Kft. ügyvezetője szerint ötszázmillió euró éves árbevételű cégméret alatt nem érdemes megjelenni a tőzsdén.

Módosítják az élelmiszeripari pályázatot, átmenetileg felfüggesztették a kérelembeadást

Az irányító hatóság az „Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel” című pályázatra a kérelmek beadását a feltételek módosítása miatt ideiglenesen felfüggeszti.

Változtassunk a migráció jövőjén!

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) minden évben október 16-án – az Élelmezési világnapon – a szervezet 1945-ös alapítására emlékezik. Szerte a világon több mint 150 országban tesznek ugyanígy, ezzel az ENSZ egyik legjelentősebb napjává emelve az eseményt. A cél felhívni a figyelmet az éhezőkre, hogy az élelem, a megfelelő táplálék még nem biztosított mindenki számára.

Mezőhegyes működik, és köszöni jól van

„Mezőhegyes küldetése, hogy a gazdálkodáson túl példát mutasson a magyar agráriumnak”- hangsúlyozta Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-nél tartott kihelyezett ülésén. Bár tizenöt milliárd forintnyi vagyont működtetnek, ehhez nem igényelnek költségvetési támogatást. Ugyanakkor a beruházásokat a cég nem tudja önállóan megvalósítani.