Keverékek készítésekor az összekevert illóolajok egymás hatását erősítő erejének kihasználása a cél. Ehhez nem keverünk össze egymástól nagyon eltérő illatú olajokat, és az erősebb hatásúakból mindig kevesebbet teszünk a keverékbe. Fontos a harmónia, és az egyszerűség.
Négy-öt alkotónál többet ne elegyítsünk, és minden felhasznált illóolajnál legyünk tisztában annak hatásával. A legfontosabb szabály az, hogy az összes illóolajból együttesen kell számítani a megengedett mennyiséget: mindegy, hogy egy vagy négy illóolajat használunk fel, az olaj töménysége ugyanakkora. Saját lovaimon mindig hígítás nélkül alkalmazom a teafaolajat, soha nem tapasztaltam problémát. Ha egy ló erőteljesen köhög, akkor a borsmenta illóolajából hígítás nélkül öt-hat cseppet egy répára teszek, és feletetem a lóval a tenyeremből. Ennek ellenére legyünk mindig óvatosak, mert egyes lovasok hígítatlan illóolajok használata miatt kialakuló allergiás reakcióról számolnak be!
Bedörzsölés
A bedörzsölés eredetileg azt jelenti, amikor alkoholos oldatot készítenek az illóolajból, és azzal bedörzsölik a ló bizonyos testrészeit. Az illóolajok vegyületei jól oldódnak alkoholban, és a bedörzsölést követően elpárolgó alkohol hűtő hatást biztosít a kezelt felületnek.
A hűtő hatású bedörzsölés, bekenés sportsérüléseknél, ízületi fájdalmaknál nagyon hasznos. Ez nem mindig erőteljes dörzsöléssel járó kezelést jelent, sokszor csak simogató mozdulattal visszük fel a kezelni kívánt területre az illóolaj és a bázisolaj keverékét. Célszerű és veszélytelenebb ilyenkor az alkoholos illóolajos keveréket bázisolajjal összerázni.
A bedörzsölés célja többféle lehet. Attól függően, hogy mi a cél, más és más helyeken kenjük be a lovat. Ha az illatterápia lelki-szellemi egyensúlyozó hatását szeretnénk érvényesíteni, akkor a ló orrlyukainak környékét, a homlok felső részét és a sörény tövénél, a felső nyakélt kenjük be.
Ha a légutakra szeretnénk köptető vagy fertőtlenítő hatást kifejteni, akkor szintén az orrlyukak környéke, az alsó nyakél és a szügy bekenése célravezető.
Az orrlyukak bekenésekor a szőrrel nem borított részek bekenésénél különösen óvatosan kell eljárni. Amikor először kenünk ide az illóolajos keverékből, mindenképp végezzük el itt újra kis felületen a bőrpróbát. Mindig vékonyan kenjük az olajat, és óvatosan, hogy semmiképp ne kerüljön a ló szemébe. Ha a ló a kezelés közben belenyal a tenyérbe, nyugodtan lehet hagyni, de ezt ne erőltessük. Amikor ló orrlyukainak környékére és az orrcimpáira kenünk az illóolajból, akkor öt csepp illóolajat keverjünk el 10 ml bázisolajjal. Ez kb. 2,5%-os hígítást jelent.
Az illóolajok a bőrön át először a bőr mélyebb rétegeibe szívódnak. Ide viszonylag könnyen bejutnak, innen tovább, a véráramba már valamivel nehezebben kerülnek tovább. A bőrbe történő viszonylag gyors bejutás után a hatóanyagok a vérkeringésbe lassan és egyenletesen jutnak be, ezzel meglehetősen hosszan tartó hatást kifejtve. A bőrfelszínen való átjutást megkönnyíti, ha nemcsak a szőrre kenjük az olajos keveréket, hanem simogató mozdulatokkal finoman be is masszírozzuk azt. A bőr mélyebb rétegéből pedig azzal segíthetjük a továbbjutást, ha egy takaróval vagy pokróccal leterítve melegen tartjuk a kezelt felületet.
A kamilla vagy a cickafark illóolajának hatóanyagaiban görcsoldó és gyulladáscsökkentő hatású vegyületek vannak. Kólikás panaszoknál, legyen az emésztőrendszeri vagy húgyúti kólika, ezek illóolaja bedörzsölhető a has hátsó részén, illetve a lágyék tájékán. Itt is a bőrön keresztül felszívódott vegyületek hatnak a belső szervekre. A bedörzsölést leggyakrabban ízületeken és izmokon használjuk, helyi vérbőségkeltés miatt, valamint a hasfalon való alkalmazáskor a belső szervekre kifejtett görcsoldás miatt. Ha az a cél, hogy a nyugtató hatás sokáig tartson, akkor egyidejűleg bedörzsöléssel és szagoltatással használjuk az illóolajat.
Masszázs
A bedörzsölés és a masszázs közötti alapvető különbség, hogy a lómasszázs során nemcsak egy vagy néhány izomcsoportot kezelünk illóolajjal, hanem több testrészt egyszerre. Ezen kívül a masszázs során inkább csak kiegészítés az aromaterápia, a fő cél az izmokon és ízületeken található energiapontok ingerlése, és ló testében futó energiavonalak stimulálása.
Lómasszírozó keverékhez a javasolt hígítási arány 3-5%. Ehhez kb. öt-tíz csepp illóolajat keverünk el 10 ml bázisolajjal.
A legcélravezetőbb jól záródó, műanyag vagy jobb esetben üvegtetővel ellátott üvegbe önteni a bázisolajat, ahhoz hozzákeverni az illóolajokat, és az egészet egy fapálcikával, vagy tiszta műanyagkanállal elkeverni. Amit nem használunk fel az adott alkalommal, azt sötét helyen, hűtve tároljuk, az esetleges minőségromlást minden felhasználás előtt ellenőrizve. Fémrészeket ne érintsünk az illóolajhoz.
Mivel a ló szőrén másképp tapad az olaj, mint az emberi bőrön, gondolni kell arra is, hogy egy olajos masszírozás után „zsíros” tapintású lesz a szőr. Egyes lovasok ezért az aromaterápiás masszázst követően meleg takaróval letakarják a lovat, és állni hagyják egy ideig, amíg a bőre be nem szívja az olajat. Eltávolítható a folt, ha masszázs után a legalább húsz percet, fél órát állni hagyott lovat langyos szappanos- vizes ruhával letörölgetik az olajos helyeken.
Borogatás
Gyulladt, forró és tapintásra fájdalmas testrészre hideg borogatást helyezünk, a fájdalom és a gyulladás mérséklése céljából. Ehhez keverjünk el negyed liter langyos-hideg vízben 10 csepp illóolajat. Mivel az illóolajok nem oldódnak vízben, ezért adjunk a vízhez egy kis kanál gyógyszertári alkoholt vagy tejet, ami segíti az illóolajok vízzel elkeverését!
Az oldatba mártsunk bele egy tiszta, jó nedvszívó rongyot, áztassuk át alaposan, majd csavarjuk ki annyira, hogy ne csepegjen belőle a víz. Illóolajos borogatásban a kamilla és a cickafark gyulladáscsökkentő hatású illóolaja jöhet számításba.
Az oldatba mártsunk bele egy tiszta, jó nedvszívó rongyot, áztassuk át alaposan, majd csavarjuk ki annyira, hogy ne csepegjen belőle a víz. Illóolajos borogatásban a kamilla és a cickafark gyulladáscsökkentő hatású illóolaja jöhet számításba.
Nem javasolt kizárólag illóolajos borogatásokra hagyatkozni egy gyulladásos betegség kezelésében, ez csupán kiegészítés lehet. Mivel az ilyen sérülések fájdalommal járnak, elsősegély jelleggel gyógyszeres fájdalomcsillapításra is szükség van.
A már nem gyulladt sportsérülésekre (izmok és inak zúzódása, húzódása, szakadása), valamint a fájdalmas ízületekre, nem akut ízületi fájdalmakra langyos-meleg borogatás kerülhet, amely élénkíti a helyi vérkeringést, ezáltal a szövetekben felhalmozódott salakanyagok gyorsabban elszállítódnak a vérrel.
Kiegészítésként adhatunk fokhagymaport vagy speciális gyógynövénykeveréket a ló takarmányába keverve, amely szintén vérkeringést javító hatású.
Az illóolajok többségének bőrizgató hatása van, így serkentik a vérkeringést a kezelés helyén. Sérült bőrfelületre, bőrbetegségekre meleg borogatás semmiképp nem helyezhető. A borogatásokat 20 perc elteltével vegyük le, és cseréljük, ha szükséges. A rozmaring, a fenyő, a borsmenta, a szegfűszeg és a boróka illóolaja megfelel egy vérkeringést serkentő, meleg hatású borogatásra. Lábvégeken használva, fáslival rögzíthetjük a borogatást.
Lemosás
A lemosás nem szakszerű kifejezés, de arra éppen megfelel, hogy érthető legyen, mit csinálunk a lóval, amikor illóolajokat vízben elkeverünk esetleg az „oldódás” megkönnyítésére alkohollal, vagy tejjel elegyítve. A kapott oldatba rongyot mártva, azt jól kicsavarva, áttöröljük a kívánt testrészeket.
Lószállításnál, sportsérüléseknél, görcsös, kólikás hastájéki fájdalmaknál és izomláznál alkalmazzák gyakran, amikor nincs idő vagy lehetőség borogatást használni.
Kenőcsök, krémek
Az illóolajos kenőcsök általában 2,5- 3%-os hígításban tartalmazzák az illóolajat a vivőanyagban. Ez azt jelenti, hogy 20 ml vivőanyaghoz kb. 10 csepp illóolajat keverünk. Nyílt, vagy vérző sebre nem teszünk olajos kenőcsöt, ott a fertőtlenítés és a seb tisztulása a cél.
Vivőanyagnak sebek kenésére a gyógyszertárban kapható tiszta vazelin, valamint az Aloe vera növény leveléből kipréselt zselészerű nedve turmixolva a legalkalmasabb.
Hámosodásnak indult sérülések, hegek kezelésekor használható bázisolajos hígítás is. Sok bázisolaj önmagában drognak, azaz gyógyhatású anyagnak minősül (pl. jojobaolaj, mandulaolaj), vitaminokat tartalmaz, és hidratálja a bőrt, ami sebek hámosodásakor, pontosabban a var száradásakor nagyon fontos.
Lovaknál a napraforgóolaj is tökéletesen megfelel vivőanyagnak. Krémek készítésekor meleg vízfürdőben olvasztjuk meg a vivőanyagot. Ilyenkor fémedénybe töltött forró vízbe helyezzük azt a műanyag vagy kerámia edényt, amelyben a krém van. Keverőkanál lehet fa- vagy üvegpálca, esetleg műanyag kanál.
Patazsír
A pata alakítása a kovács, az ápolás a tulajdonos feladata. Patazsírozásra több okból is szükség van: hidratálás és fertőtlenítés miatt. A boltokban kapható sokféle patazsír közül van, amelyik beválik, és van, amelyik nem. Csúnyán szólva „zsírozásra” bármelyik alkalmas.
Az illóolajos patazsírok nagy előnye az erőteljes antibiotikus hatás, amely rengeteget segít akkor, ha a ló sokat áll a trágyában, trágyalében. Ilyenkor a gombák és baktériumok a pata eldugott mélyedéseiben, repedéseiben szaporodásnak indulnak. Az eredmény a pata- vagy nyírrothadás, amelyet legjobb megelőzni.
Előrehaladott nyírrothadás esetén a hígítatlan teafaolaj napi kétszeri alkalmazása a rothadásnak indult szöveten igen jó eredményt ad. Az illóolajos patazsír elkészítése igen egyszerű feladat. A legjobb alapanyagok hozzá a sertészsír és a juhfaggyú. Mindkettőre igaz, hogy hidegen „merevek”, azaz nehezen kenhetőek. Emiatt célszerű napraforgóolajjal hígítani ezeket addig, míg a kívánt állagát eléri a „kenőcs”.
Inhalálás
Ősi és egyszerű, ámde igen hatékony módja ez az aromaterápiának. A párologtatással szemben, ahol egy szabadba kihelyezett edényből az illóolaj illékony vegyületei szabadon párolognak, betöltve a szűk tér (fóliával letakart box vagy istálló) levegőjét, itt célzottabb hatásról van szó. Vásárolhatunk inhalátorkészüléket, mely meglehetősen drága, de nagyon hatékony.
Cseppenthetünk a földre tett széna alsó rétegére is a például napraforgóolajjal hígított illóolajból, vagy a szénát átmoshatjuk illóolajos forró vízben. A szénára rá is lehet spriccelni a meleg vízzel összerázott illóolajból. Hatékony, rugalmas és viszonylag egyszerű megvalósítása az inhaláltatásnak, ha abrakos tarisznyába tesszük az illóolajos vízzel locsolt szénát. A vizes széna legyen kézmeleg, vagy picit melegebb, és az oldat elkészítésekor 10-15 csepp illóolajat keverjünk el fél liter meleg vízben. Fontos, hogy ne forrázzuk le a lovat (a forró vizes szénára tegyünk száraz szénát), a hígítatlan illóolaj ne érjen a ló bőréhez, és ne kerüljön a ló szemébe az illóolajos keverékből.
Allergiás kehességnél a borsmenta és eukaliptusz illóolajok lehetnek jó kiegészítői a Fitocavallo CORST recepttel végzett gyógynövényterápiának. Megfázásból visszamaradt, köhögést okozó ún. hideg nyálka köptetésére a fokhagymás NO ER recept etetése mellett segíthet még a kakukkfűvel, erdei fenyővel történő illóolajos inhaláltatás.
Felhasználás a lovak körül
Fertőtlenítő hatásuk miatt nagyon sok helyen használhatunk illóolajokat. A legkézenfekvőbb az istálló levegőjének, falának és talajának fertőtlenítése. Az istálló falát jobb helyeken legalább évente egyszer tisztasági meszelésnek vetik alá. A mész igen erős fertőtlenítő, ám hatása fokozható illóolajokkal.
Szinte bármelyik illóolaj használható fertőtlenítési célra, de igen erős például a kakukkfű, a rozmaring, a teafa vagy a levendula hatása. Az istálló levegőjének fertőtlenítéséhez 10 ml alkoholban 10 csepp illóolajat feloldunk, ezt hozzákeverjük egy liter vízhez, majd szétpermetezzük. Az izzasztók, fáslik, lópokrócok és egyéb textíliák mosása és fertőtlenítése igen nehéz. Nemcsak illatosíthatjuk, hanem fertőtlenítjük is a „ló ruhadarabjait”, ha a mosást követő öblítéshez az öblítővízbe illóolajat cseppentünk.
Az illatosítással egyben illatterápiát is alkalmazhatunk: nyugtató (levendula) vagy élénkítő (rozmaring) hatást válthatunk ki, nem beszélve a rovarűző (teafaolaj) hatásról. Ha az istálló környékére erőteljes illatú gyógynövényeket ültetünk, mint amilyen például a kakukkfű, citromfű és a levendula, akkor eleve csökkentjük a betolakodó élősködők jelenlétét.
Belsőleges felhasználás
Nagyon megoszlik az aromaterapeuták véleménye a belsőleges használatról. A legtöbben egyáltalán nem javasolják ezt az alkalmazási módot, vagy csak kivételes esetben, állatorvos felügyelete mellett. Célszerű a lóra bízni a döntést: ha a szagoltatási próba alkalmával nagy érdeklődést mutat az illat iránt, akkor az elkészített bázisolajos keveréket a tenyerünkből is megszagoltathatjuk vele. Ha a ló önszántából belenyal, akkor valószínűleg semmi baja nem lesz a belsőleges használat során.
Minden kezelés előtt végezzük el a szagoltatási próbát, és amint a ló érdeklődése csökken, hagyjuk el a belsőleges alkalmazást. Különösen ügyelni kell, hogy megbízható minőségű illóolajat „etessünk” a lóval, mert az olcsó, hamisított áru sokat árthat. Belsőleges felhasználás esetén tartsuk szem előtt, hogy a tápcsatornából a vérbe felszívódott illóolajok gyorsan bomlanak, és viszonylag gyorsan ki is ürülnek a szervezetből. Ez azt jelenti, hogy viszonylag hamar érezhető a hatás (például nyugtató vagy koncentrálást javító alkalmazásnál), ugyanakkor nem várhatunk tartós hatást.
A bélcsatornából felszívódott illóolaj-vegyületek a vérkeringésből – kémiai természetüktől függően – különböző helyeken választódnak ki, és fejtik ki hatásukat. Kiválasztódhatnak például a tüdőben, a májban és a vesékben. A bázisolajjal hígított illóolaj-keveréket cseppenthetjük összevágott répára, almára, de hozzákeverhető az abrakhoz is. Van, aki kockacukorra cseppenti az illóolajos keveréket. Bázisolajnak legjobb az olívaolaj, esetleg napraforgóolaj. Javasolt napi egyszer alkalmazni, de indokolt esetben napi kétszer, esetleg háromszor adható a keverék a lónak, legfeljebb 2 hétig. Az illóolajokról több kutatás is bizonyította, hogy azokban az esetekben, ahol a bőrön át felszívódva is hatásosak, sokkal hatékonyabb inkább külsőleg alkalmazni őket, mint etetve: egy ízületre kenve célzottabb a hatás, mint ha a hatóanyagnak a tápcsatornából a vérbe szívódva kellene eljutnia egy ízülethez. Belsőleges felhasználáshoz 1 ml bázisolajhoz adhatunk 1 csepp illóolajat, és ebből a keverékből lehet kb. öt cseppet egy alkalommal a lónak adni.
