Hazánkban leginkább a lisztharmat elleni védekezés adja föl a leckét a szőlőtermesztőknek. Így volt ez az idén is: permetezetlen kontrollban zsendülés előtt 100 százalékos volt a lisztharmat gyakorisága a fürtön és a fertőzés erőssége 57 százalék volt Egerben. Márpedig a kórokozót 5 százalék alatt kell tartani, ha jó ízű, egészséges bort akarunk készíteni, hangsúlyozta Dula Bencéné.
A súlyos fertőzés az idei kemény télre vezethető vissza, mert bár az ismételt, mínusz 15 °C-nál nagyobb fagyok mélynyugalomban találták a szőlőt, és nem volt súlyos a főrügykár, a hideg megviselte a szőlőt. Rügyvizsgálatok szerint a Syrah fajtán 28 százalék körüli főrügykár mellett a diafragma károsodása meghaladta a 60 százalékot. A diafragma vagy bélrekesz épsége azért fontos, mert ott raktározódik a rügyek kezdeti fejlődéséhez szükséges keményítő.
Az idén főként a szőlőiskolákban okozott gondot, hogy a rügyek nehezen fakadtak és gyenge, csökött hajtások fejlődtek belőlük. Fiatal ültetvényekben a rügyek kihajtottak, és a hajtások hamar elpusztultak, illetve gyakran volt látható a klasszikus „fagyrák”, vagyis az agrobaktérium fertőzésének jele. Idősebb ültetvényekben a vontatott hajtásfejlődést hasonlóan egyenetlen fürtképződés követte, így a tőkén különböző fejlettségű fürtök találhatók. Ez volt az a mozzanat, ami hosszú időszakon át lehetőséget adott a lisztharmatfertőzésre.
Az idén szinte az egész országban egyszerre jelentek meg a lisztharmat primer tünetei, először Villányban bukkantak rájuk május 10-én. Később gócos, egyenetlen fertőzöttség alakult ki az ültetvényekben, szerte az országban.
A mogyoródi kísérleteket is nagy fertőzési nyomás mellett folytatták, egyes függöny művelésű Kékfrankos fajtán, kétféle összehasonlító üzemi technológiával, Erdész Ferenc növényorvos irányításával. A bemutatón a BASF és a Yara, a Bayer Crop Science, a Belchim, a Kwizda, a Nufarm és a Huminisz, a Syngenta, valamint a Sumi Agro vett részt. A zsendülés időszakáig hat permetezésre került sor 400-800 literes permetlé-mennyiséggel. Növényvédő szerre a legtöbbet a Syngenta technológiájában kellett költeni, de ez a cég kínálja a legteljesebb technológiát a szőlő betegségei és kártevői ellen.
A többiek egy hektárra vetített szerköltsége 130-140 ezer forint volt, amihez hozzájött még a gyomirtásra és a lombtrágyákra fordított 40-50, illetve 15-40 ezer forint. Összesen tehát 200-250 ezer forintba kerül a szőlő védelme és lombtrágyázása egy hektáron.
Részletesen a Kertészet és Szőlészetben olvashatnak a rendezvényről.