Back to top

Részegítő illatok

Erdély hegyeiben a henye boroszlán (Daphne cneorum) csak helyenként, de tömegesen fordul elő, így arrafelé jól ismerik. Parfümös illata ellenére talán közelebb áll az igazsághoz, hogy mindig az adott földrajzi hely neve alapján adott neki nevet az egyszerű nép. Van, ahol ríszegvirág (Kalotaszegen a Ríszeg-tetőn), máshol cserevirág, zsoboki virág, ramocsavirág a neve.

A nemzetség hivatalos magyar neve – a boroszlán – valószínűleg szerb-horvát eredetű, és régebben a nép ajkán a borostyán elnevezéssel keveredett.

Tudományos neve (Daphne) a görög mitológiabeli nimfának állít emléket, aki Apolló elől menekült, és segítségül Gaia, a földanya babérfává változtatta. Az ókori görögöknél a Daphne még babért jelentett, ma azonban a körülbelül 70 fajból álló boroszlán nemzetség latin neve.

Örökzöldek vagy lombhullatók

A boroszlánfajok egytől egyig cserjék, a viráguk rendszerint erősen illatos. Akad köztük talajon kúszó törpe, mint a már említett henye boroszlán, és akár öt méter magasra megnövő bokor is, mint a tél végén virágzó himalájai boroszlán (Daphne bholua). Eurázsia mérsékelt és mediterrán vidékein, elsősorban hegyvidékeken, néhány faj pedig Észak-Afrikában honos.

A Kárpát-medence egyik ritkasága a murányi boroszlán, amely kizárólag a mai Szlovákiához tartozó Murányi-fennsíkon előforduló, május elején bíborban pompázó törpecserje. Ugyancsak különlegesség a Déli-Kárpátokban és a Balkán hegyeiben élő krémfehér virágú brassói boroszlán vagy királyrózsa (Daphne blagayana).

A leveleik rövid nyelűek vagy ülők, a legtöbb fajnál szórt állásúak és ép szélűek, alakjuk változó, enyhén molyhosak vagy simák. Örökzöldek vagy lombhullatók, némelyik fajnál ez a téli időjárástól és hőmérséklettől függ. A virágok általában a hajtások csúcsán, néha az oldalán, fejecskevirágzatban fejlődnek. Érdekességük, hogy sziromleveleik nincsenek, négytagú, alul csővé forrt, színes csészelevelek alkotják őket. Színük lehet fehér, zöldes, sárgásfehér, de leginkább a rózsaszín és bíbor különböző árnyalatai. Ázsiában sárgavirágú fajai is élnek. A szín intenzitása ugyanannál a fajnál a hőmérséklet függvényében változhat, hűvösebb időben általában élénkebb, egyes esetekben a bíborszín elnyíláskor lilára vált.

A boroszlánok bogyótermése igen mérgező, akárcsak a növény többi része, de az íze nem jó, a nyálkahártyán égető érzést okoz, ezért nem kívánatos, csak a madarak fogyasztják.

A nemzetség a virágok, valamint a jellegzetes illat alapján könnyen fölismerhető, ám a törpe alhavasi fajok egymástól kissé nehezebben különíthetők el. Ez azonban nem nehezíti különösebben a kertész dolgát, mivel élőhelyükhöz hasonlóan kerti igényeik is megegyezők.

A boroszlánok – mind a törpe, mind a nagyobb méretű fajok – már a 19. század első felében megjelentek Európa és Nagy-Britannia kertjeiben. Az angolok igen nagyra értékelik a nagyméretű cserjévé növő himalájai boroszlánt (D. bholua), amely enyhe teleken virágzik, és illatával betölti a téli kertet.

Sziklakertbe, edénybe

Nálunk sajnos még ritkán kaphatók, de érdemes őket keresni, mert áprilisban és májusban csodálatos virágaik minden kertbarátot elvarázsolnak. A törpe fajok kiváló sziklakerti növények, és edényben is jól nevelhetők. A gyökereik levegőigényesek, ezért nagyon jó vízáteresztő, apró murvával vagy perlittel lazított, de tápanyagban gazdag talajról gondoskodjunk nekik, száraz idő esetén pedig rendszeres öntözésről. Többségükben mészkedvelők.

havasi_boroszlan.jpg

A havasi boroszlán (Daphne alpina) Európa mészkőhegyeiben honos, nyáron jól viseli a szárazabb időszakokat is
A havasi boroszlán (Daphne alpina) Európa mészkőhegyeiben honos, nyáron jól viseli a szárazabb időszakokat is
Igyekezzünk úgy ültetni őket, hogy a gyökérzetük hűvösben legyen, bár maga a növény napfénykedvelő, napon bőségesebben virágzik, mint félárnyékban. Ezt úgy oldhatjuk meg, ha napos helyre, de nagyobb kövek közé ültetjük, a talaját kőzúzalékkal takarjuk. Ha cserépben tartjuk, akkor inkább mázatlan agyagcserepet válasszunk, amely porózus szerkezete miatt kevésbé melegszik föl, és óvjuk a túlzott hőtől. A legismertebb termesztett törpe fajok a D. cneorum, a D. arbuscula, a D. collina (bíborszínű virágokkal) és a D. alpina (fehér virágú, jó szárazságtűrő). Számos nemesített fajtájuk létezik, a nemesítők a dús virágzásra és a zömök termet elérésére törekednek.

Rendszerint április–májusban virágoznak, de a kerti fajtáknál gyakori a nyári másodvirágzás, illetve egész nyáron fejlődnek még virágok a bokron. Így viselkednek például a selymes boroszlán (Daphne collina) kertészeti fajtái.

Ha korai virágzásút szeretnénk, akkor az egész Európában honos farkasboroszlán (Daphne mezereum) kertészeti fajtáit keressük, ami erdőszéli, tehát inkább félárnyékot és humuszos, üde talajt kedvelő, egy méter magasra növő lombhullató cserje, illatos, rózsaszín virágzatai február–márciusban fejlődnek a csupasz ágak csúcsán és oldalán. Később, a nyár folyamán élénkpiros bogyókkal díszít. A fehér virágú változat sárga termést nevel.

muranyi_boroszlan.jpg

Murányi boroszlán (D. arbuscula) edényes összeültetésben
Murányi boroszlán (D. arbuscula) edényes összeültetésben

Levegős talajba

Metszeni alig kell őket, nem is igazán szeretik, ahogy az átültetést sem, ha azzal erősen megbolygatjuk a gyökereiket. Próbáljunk olyan helyet választani nekik, ahol hosszú ideig élhetnek. Cserépben nevelt növényt vásároljunk, amelyet bármikor, bolygatás nélkül ki- vagy átültethetünk. Ha mégis muszáj költöztetnünk a bokrot, akkor inkább nyár végén, ősz elején vagy késő tavasszal tegyük, amikor hűvösek az éjszakák, de a talaj elég meleg ahhoz, hogy a növény gyorsan begyökeresedjen új helyén. Átültetés után egy-két hétig árnyékoljuk, és rendszeresen öntözzük.

A boroszlánoknak alig van kártevőjük. Megtámadhatja őket a takácsatka, különösen a farkasboroszlán és a brassói boroszlán eshet áldozatul, de csak száraz, meleg helyen. A levéltetvek számára elsősorban a fiatal, puha levelek vonzóak, a törpe alhavasi, bőrszerű levelű fajokat nem kedvelik.

Levegőtlen, nedves, hűvös helyen gombás fertőzések károsíthatják, sőt, el is pusztíthatják a boroszlánokat. Ezért fontos a levegős talaj és a napos vagy legföljebb félárnyékos hely. Amennyire lehet, tartsuk tisztán a növény környezetét, ne engedjük gyomosodni, az elhalt, lehullott virágokat és leveleket takarítsuk el, mert gombás fertőzések melegágyai. A levélfoltosodások, illetve a növény hirtelen hervadása, elhalása gombás fertőzésre utal.

Ne feledkezzünk el még egy nagyon fontos dologról: olyan helyre ültessük, ahol langyos április végi, májusi estéken üldögélve érezhetjük bódító illatát!

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2017/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hernyófogó övek haszna

A házikerti gyümölcsösökben az alma- és a szilvamoly, valamint a kis- és a nagy téli araszoló szárnyatlan, repülni nem tudó nőstényeik jól gyéríthetők mechanikai módszerekkel is: pl. a téli fatisztogatással, a fára helyezett hernyófogó övekkel.

Felújítják a japán kerteket világszerte

Megújítják a növényzetet és az elhanyagolt fahidakat és kőburkolatokat a világ számos japánkertjében a japán földművelésügyi minisztérium jóvoltából. Még az idén két kertben kezdik meg a munkálatokat japán szakértők segítségével, hogy autentikusan és minden igényt kielégítőén visszaállíthassák a kertek régi pompáját.

A birs újrafelfedezése

Függetlenül a feldolgozás formájától, mind a modern, mind „nagyanyáink” konyhája nagy szeretettel használja a birset. A modern konyhaművészetben a birs újrafelfedezése tapasztalható, és nagy népszerűségre tett szert mint pálinka-alapanyag. Házikertben pedig dísznövénynek is beillik.

Nevetős nosztalgia - Aranyosi Péter kertjében jártunk

A humor nagydíját idén Aranyosi Péternek ítélte a szakma. A friss Karinthy-gyűrűs a stand-up műfajban jeleskedik, ahogy ő mondja, „sajátszájas” humorista, így aztán sok titka nem maradhat. Tudja róla a közönség, hogy borsodi fiú, szenvedélyes Diósgyőr-szurkoló, hadtörténet- és Csillagok háborúja szakértő, derék családapa és nem utolsósorban lelkes kertész.

Dísznövényes találkozó a Budai Campuson

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara és a Magyar Díszkertészek Szövetsége immár 22. alkalommal szervezi meg a szakképző intézmények tanulóinak Országos Ifjúsági Kegyeleti és Őszi Virágkötészeti Versenyét és szakmai találkozóját. A színes-szagos verseny és kavalkád október 13-15. között kerül megrendezésre az egyetem Budai Campusán.

Az élet fája

A kazah fővárosban, Asztanában megrendezett energetikai világkiállításon hazánk is részt vett. A több mint 400 négyzetméteres magyar pavilonban a nap energiáját hasznosító Élet Fája állt. Az ötletről és tartalmáról Orlóci Lászlóval beszélgettünk, aki tanácsadóként vett részt a magyar pavilon koncepciójának kidolgozásában.

Évi 50 ezer hektárral növelnénk az öntözött területeket

Az öntözés fontosságáról beszélt a földművelésügyi miniszter Kisújszálláson, a Tisza-völgy rendezéséről szóló konferencián. Fazekas Sándor elmondta, hogy az öntözésnek kiemelt szerepe van a szélsőséges időjárással járó kockázatok kivédésében Magyarországon, így 20-40 százalékos plusz bevételt lehetne elérni. A kormány célja, hogy évi 50 ezer hektárral bővüljön az öntözött terület.

A fagyokig szedhetjük

Sokan nem kellő időben végzett betakarítással kockáztatják az éves munka eredményét. Különösen a tárolásra szánt fajták esetében lehet sokat rontani a minőségen, az eltartás eredményességén. A korán, nem kellő érettségben vagy későn, túlérve, nem kellő óvatossággal betakarított vetemény akár a legjobb tárolási feltételek mellett is megsemmisülhet.

Rózsamámor

Pusztazámor neve sokak számára a hulladéklerakó miatt ismerős csupán. A szép, rendezett, jó minőségű utakkal ellátott település a lakók szeretete jeléül a kedves Pusztamámor becenevet kapta. Lombos fákkal, kellemes lankákkal tarkított, dombokkal körülölelt vidéken él Veréb Annamária, a Magyar Rózsatársaság elnöke.

Élénkült az európai uborkakereskedelem

Az utóbbi években az uborka piacán hatalmas forgalom bonyolódott, az ENSZ legfrissebb, 2016-ról szóló statisztikai adatai alapján elérte a 2,71 milliárd eurót. A legtöbb uborkát az USA és Németország vásárolja fel, utóbbi az erősödő magyar export fő piaca is. De a hazai termelés nem meghatározó Európában, és bár a friss fogyasztásra szánt mennyiség nőtt tavaly, az ipari felhasználásúé esett.