Back to top

Részegítő illatok

Erdély hegyeiben a henye boroszlán (Daphne cneorum) csak helyenként, de tömegesen fordul elő, így arrafelé jól ismerik. Parfümös illata ellenére talán közelebb áll az igazsághoz, hogy mindig az adott földrajzi hely neve alapján adott neki nevet az egyszerű nép. Van, ahol ríszegvirág (Kalotaszegen a Ríszeg-tetőn), máshol cserevirág, zsoboki virág, ramocsavirág a neve.

A nemzetség hivatalos magyar neve – a boroszlán – valószínűleg szerb-horvát eredetű, és régebben a nép ajkán a borostyán elnevezéssel keveredett.

Tudományos neve (Daphne) a görög mitológiabeli nimfának állít emléket, aki Apolló elől menekült, és segítségül Gaia, a földanya babérfává változtatta. Az ókori görögöknél a Daphne még babért jelentett, ma azonban a körülbelül 70 fajból álló boroszlán nemzetség latin neve.

Örökzöldek vagy lombhullatók

A boroszlánfajok egytől egyig cserjék, a viráguk rendszerint erősen illatos. Akad köztük talajon kúszó törpe, mint a már említett henye boroszlán, és akár öt méter magasra megnövő bokor is, mint a tél végén virágzó himalájai boroszlán (Daphne bholua). Eurázsia mérsékelt és mediterrán vidékein, elsősorban hegyvidékeken, néhány faj pedig Észak-Afrikában honos.

A Kárpát-medence egyik ritkasága a murányi boroszlán, amely kizárólag a mai Szlovákiához tartozó Murányi-fennsíkon előforduló, május elején bíborban pompázó törpecserje. Ugyancsak különlegesség a Déli-Kárpátokban és a Balkán hegyeiben élő krémfehér virágú brassói boroszlán vagy királyrózsa (Daphne blagayana).

A leveleik rövid nyelűek vagy ülők, a legtöbb fajnál szórt állásúak és ép szélűek, alakjuk változó, enyhén molyhosak vagy simák. Örökzöldek vagy lombhullatók, némelyik fajnál ez a téli időjárástól és hőmérséklettől függ. A virágok általában a hajtások csúcsán, néha az oldalán, fejecskevirágzatban fejlődnek. Érdekességük, hogy sziromleveleik nincsenek, négytagú, alul csővé forrt, színes csészelevelek alkotják őket. Színük lehet fehér, zöldes, sárgásfehér, de leginkább a rózsaszín és bíbor különböző árnyalatai. Ázsiában sárgavirágú fajai is élnek. A szín intenzitása ugyanannál a fajnál a hőmérséklet függvényében változhat, hűvösebb időben általában élénkebb, egyes esetekben a bíborszín elnyíláskor lilára vált.

A boroszlánok bogyótermése igen mérgező, akárcsak a növény többi része, de az íze nem jó, a nyálkahártyán égető érzést okoz, ezért nem kívánatos, csak a madarak fogyasztják.

A nemzetség a virágok, valamint a jellegzetes illat alapján könnyen fölismerhető, ám a törpe alhavasi fajok egymástól kissé nehezebben különíthetők el. Ez azonban nem nehezíti különösebben a kertész dolgát, mivel élőhelyükhöz hasonlóan kerti igényeik is megegyezők.

A boroszlánok – mind a törpe, mind a nagyobb méretű fajok – már a 19. század első felében megjelentek Európa és Nagy-Britannia kertjeiben. Az angolok igen nagyra értékelik a nagyméretű cserjévé növő himalájai boroszlánt (D. bholua), amely enyhe teleken virágzik, és illatával betölti a téli kertet.

Sziklakertbe, edénybe

Nálunk sajnos még ritkán kaphatók, de érdemes őket keresni, mert áprilisban és májusban csodálatos virágaik minden kertbarátot elvarázsolnak. A törpe fajok kiváló sziklakerti növények, és edényben is jól nevelhetők. A gyökereik levegőigényesek, ezért nagyon jó vízáteresztő, apró murvával vagy perlittel lazított, de tápanyagban gazdag talajról gondoskodjunk nekik, száraz idő esetén pedig rendszeres öntözésről. Többségükben mészkedvelők.

havasi_boroszlan.jpg

A havasi boroszlán (Daphne alpina) Európa mészkőhegyeiben honos, nyáron jól viseli a szárazabb időszakokat is
A havasi boroszlán (Daphne alpina) Európa mészkőhegyeiben honos, nyáron jól viseli a szárazabb időszakokat is
Igyekezzünk úgy ültetni őket, hogy a gyökérzetük hűvösben legyen, bár maga a növény napfénykedvelő, napon bőségesebben virágzik, mint félárnyékban. Ezt úgy oldhatjuk meg, ha napos helyre, de nagyobb kövek közé ültetjük, a talaját kőzúzalékkal takarjuk. Ha cserépben tartjuk, akkor inkább mázatlan agyagcserepet válasszunk, amely porózus szerkezete miatt kevésbé melegszik föl, és óvjuk a túlzott hőtől. A legismertebb termesztett törpe fajok a D. cneorum, a D. arbuscula, a D. collina (bíborszínű virágokkal) és a D. alpina (fehér virágú, jó szárazságtűrő). Számos nemesített fajtájuk létezik, a nemesítők a dús virágzásra és a zömök termet elérésére törekednek.

Rendszerint április–májusban virágoznak, de a kerti fajtáknál gyakori a nyári másodvirágzás, illetve egész nyáron fejlődnek még virágok a bokron. Így viselkednek például a selymes boroszlán (Daphne collina) kertészeti fajtái.

Ha korai virágzásút szeretnénk, akkor az egész Európában honos farkasboroszlán (Daphne mezereum) kertészeti fajtáit keressük, ami erdőszéli, tehát inkább félárnyékot és humuszos, üde talajt kedvelő, egy méter magasra növő lombhullató cserje, illatos, rózsaszín virágzatai február–márciusban fejlődnek a csupasz ágak csúcsán és oldalán. Később, a nyár folyamán élénkpiros bogyókkal díszít. A fehér virágú változat sárga termést nevel.

muranyi_boroszlan.jpg

Murányi boroszlán (D. arbuscula) edényes összeültetésben
Murányi boroszlán (D. arbuscula) edényes összeültetésben

Levegős talajba

Metszeni alig kell őket, nem is igazán szeretik, ahogy az átültetést sem, ha azzal erősen megbolygatjuk a gyökereiket. Próbáljunk olyan helyet választani nekik, ahol hosszú ideig élhetnek. Cserépben nevelt növényt vásároljunk, amelyet bármikor, bolygatás nélkül ki- vagy átültethetünk. Ha mégis muszáj költöztetnünk a bokrot, akkor inkább nyár végén, ősz elején vagy késő tavasszal tegyük, amikor hűvösek az éjszakák, de a talaj elég meleg ahhoz, hogy a növény gyorsan begyökeresedjen új helyén. Átültetés után egy-két hétig árnyékoljuk, és rendszeresen öntözzük.

A boroszlánoknak alig van kártevőjük. Megtámadhatja őket a takácsatka, különösen a farkasboroszlán és a brassói boroszlán eshet áldozatul, de csak száraz, meleg helyen. A levéltetvek számára elsősorban a fiatal, puha levelek vonzóak, a törpe alhavasi, bőrszerű levelű fajokat nem kedvelik.

Levegőtlen, nedves, hűvös helyen gombás fertőzések károsíthatják, sőt, el is pusztíthatják a boroszlánokat. Ezért fontos a levegős talaj és a napos vagy legföljebb félárnyékos hely. Amennyire lehet, tartsuk tisztán a növény környezetét, ne engedjük gyomosodni, az elhalt, lehullott virágokat és leveleket takarítsuk el, mert gombás fertőzések melegágyai. A levélfoltosodások, illetve a növény hirtelen hervadása, elhalása gombás fertőzésre utal.

Ne feledkezzünk el még egy nagyon fontos dologról: olyan helyre ültessük, ahol langyos április végi, májusi estéken üldögélve érezhetjük bódító illatát!

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2017/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen volt az első virág?

A több mint 300.000 fajt számláló virágos növények messze a legváltozatosabbak a növénycsoportok között a Földön. Ide tartozik majdnem az összes emberek által hasznosított élelmiszer-, gyógy-, és egyéb célú haszonnövény. Csupán körülbelül 140 millió éve fejlődtek ki, a növényi evolúcióhoz képest későn, a dinoszauruszok korának vége felé. Azóta viszont figyelemreméltó változatosság alakult ki köztük.

Passzív és aktív természetvédelem - hazai orchideák megporzása

A méhek megporzó tevékenysége nemcsak a gyümölcsök (pl. alma, körte), a szántóföldi növények (pl. repce), a termesztett takarmánynövények (pl. lucerna), a zöldségek (pl. dinnye) és egyéb növényfajok megporzásában, magtermesztésében fejti ki sok-sok milliárdos gazdasági hasznát, de környezetünk természeti értékeinek, kincseinek megóvásában, a védett növények szaporodásában is kimagasló segítséget nyújt.

Türelmet igényel a padlizsán

Kevesen tudják, hogy a padlizsán, más néven tojásgyümölcs régóta termesztett zöldségfélénk, számtalan elkészítési módja ismert. Több vegyes konzervnek fontos alapanyaga. Nálunk még mindig a különleges zöldségfélék közé sorolják annak ellenére, hogy évről-évre növekszik az érdeklődés iránta.

A britek leállították a fertőzött növények importját

A brit cégek már nem vásárolnak növényeket olyan európai régiókból, ahol Xylellát fastidiosa fertőzést találtak. A Xylella fastidiosa az egyik legveszélyesebb bakteriális növénybetegség. Súlyos veszteségeket okozhat a gazdagokban, az üzleti szektorban és a kereskedelemben is.

Jöhet a cékla, spenót, uborka

Július vége felé már a legtöbben betakarították a korai zöldségféléket – cukorborsót, zöldbabot, hagymákat, sóskát – így ezek helye üresen áll a kiskertekben. Ezeket a területeket érdemes felhasználni a másodvetésre.

Új kivi fajtán dolgoznak Új-Zélandon

Azt gondolná az ember, hogy a kivi változatokban nehéz újdonságot mutatni, de a sárga- vagy aranyszínű Zespri Sun Gold fajta után most megérkezett az igény az új piros húsú kivi fajtára.

A dísznövény ágazat fellendülése még várat magára

A kertészeti ágazat kibocsájtása vegyesen alakul a tavalyi év azonos időszakához képest. A piaci zöldség-gyümölcs árak tavalyhoz képest növekedtek az elmúlt hetekben. Komoly szerepe a meggy exportnak, mivel mostanra a világ legnagyobb frissmeggy kivitelét produkálja az ország. A dísznövénytermesztés húzó területe a faiskolai termesztés volt 2016-ban, csak itt volt tapasztalható növekedés.

Zajlanak a kertszemlék - sokfelé megtépázta az időjárás a növényeket

A napokban zajlik a „A legszebb konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei” verseny kertszemléjének második fordulója Nagykanizsán. Általános tapasztalat, hogy az elmúlt időszak időjárási anomáliái néhány helyen alaposan átrajzolták a kertek képét.

Poszméhek nélkül nehéz volna

Önmagában nem tűnik soknak az a durván másfél milliárd forint, amelyet a hazai, melegházi termeléssel foglalkozó gazdák a beporzó rovarokra költenek – ám rögvest más a kép, ha az ágazatban előállított sok milliárd forintos értéket nézzük. A döntően Hollandiából és Belgiumból importált poszméhek nélkül lényegesen nehezebb dolguk lenne a melegházi paradicsomtermelőknek.

Piaci igények szerint

Hagyomány és haladás mottóval tartotta fajtabemutatóját a Seminis partnereivel: a Malagrow és a Veritas-Agro céggel. A középpontban a cég legújabb fajtája, a KADARKA állt. A rendezvény párhuzamosan három helyszínen zajlott Csengődön, Balkányban és Pusztaszeren, a Gajdacsi család kertészetében.