Back to top

Részegítő illatok

Erdély hegyeiben a henye boroszlán (Daphne cneorum) csak helyenként, de tömegesen fordul elő, így arrafelé jól ismerik. Parfümös illata ellenére talán közelebb áll az igazsághoz, hogy mindig az adott földrajzi hely neve alapján adott neki nevet az egyszerű nép. Van, ahol ríszegvirág (Kalotaszegen a Ríszeg-tetőn), máshol cserevirág, zsoboki virág, ramocsavirág a neve.

A nemzetség hivatalos magyar neve – a boroszlán – valószínűleg szerb-horvát eredetű, és régebben a nép ajkán a borostyán elnevezéssel keveredett.

Tudományos neve (Daphne) a görög mitológiabeli nimfának állít emléket, aki Apolló elől menekült, és segítségül Gaia, a földanya babérfává változtatta. Az ókori görögöknél a Daphne még babért jelentett, ma azonban a körülbelül 70 fajból álló boroszlán nemzetség latin neve.

Örökzöldek vagy lombhullatók

A boroszlánfajok egytől egyig cserjék, a viráguk rendszerint erősen illatos. Akad köztük talajon kúszó törpe, mint a már említett henye boroszlán, és akár öt méter magasra megnövő bokor is, mint a tél végén virágzó himalájai boroszlán (Daphne bholua). Eurázsia mérsékelt és mediterrán vidékein, elsősorban hegyvidékeken, néhány faj pedig Észak-Afrikában honos.

A Kárpát-medence egyik ritkasága a murányi boroszlán, amely kizárólag a mai Szlovákiához tartozó Murányi-fennsíkon előforduló, május elején bíborban pompázó törpecserje. Ugyancsak különlegesség a Déli-Kárpátokban és a Balkán hegyeiben élő krémfehér virágú brassói boroszlán vagy királyrózsa (Daphne blagayana).

A leveleik rövid nyelűek vagy ülők, a legtöbb fajnál szórt állásúak és ép szélűek, alakjuk változó, enyhén molyhosak vagy simák. Örökzöldek vagy lombhullatók, némelyik fajnál ez a téli időjárástól és hőmérséklettől függ. A virágok általában a hajtások csúcsán, néha az oldalán, fejecskevirágzatban fejlődnek. Érdekességük, hogy sziromleveleik nincsenek, négytagú, alul csővé forrt, színes csészelevelek alkotják őket. Színük lehet fehér, zöldes, sárgásfehér, de leginkább a rózsaszín és bíbor különböző árnyalatai. Ázsiában sárgavirágú fajai is élnek. A szín intenzitása ugyanannál a fajnál a hőmérséklet függvényében változhat, hűvösebb időben általában élénkebb, egyes esetekben a bíborszín elnyíláskor lilára vált.

A boroszlánok bogyótermése igen mérgező, akárcsak a növény többi része, de az íze nem jó, a nyálkahártyán égető érzést okoz, ezért nem kívánatos, csak a madarak fogyasztják.

A nemzetség a virágok, valamint a jellegzetes illat alapján könnyen fölismerhető, ám a törpe alhavasi fajok egymástól kissé nehezebben különíthetők el. Ez azonban nem nehezíti különösebben a kertész dolgát, mivel élőhelyükhöz hasonlóan kerti igényeik is megegyezők.

A boroszlánok – mind a törpe, mind a nagyobb méretű fajok – már a 19. század első felében megjelentek Európa és Nagy-Britannia kertjeiben. Az angolok igen nagyra értékelik a nagyméretű cserjévé növő himalájai boroszlánt (D. bholua), amely enyhe teleken virágzik, és illatával betölti a téli kertet.

Sziklakertbe, edénybe

Nálunk sajnos még ritkán kaphatók, de érdemes őket keresni, mert áprilisban és májusban csodálatos virágaik minden kertbarátot elvarázsolnak. A törpe fajok kiváló sziklakerti növények, és edényben is jól nevelhetők. A gyökereik levegőigényesek, ezért nagyon jó vízáteresztő, apró murvával vagy perlittel lazított, de tápanyagban gazdag talajról gondoskodjunk nekik, száraz idő esetén pedig rendszeres öntözésről. Többségükben mészkedvelők.

havasi_boroszlan.jpg

A havasi boroszlán (Daphne alpina) Európa mészkőhegyeiben honos, nyáron jól viseli a szárazabb időszakokat is
A havasi boroszlán (Daphne alpina) Európa mészkőhegyeiben honos, nyáron jól viseli a szárazabb időszakokat is
Igyekezzünk úgy ültetni őket, hogy a gyökérzetük hűvösben legyen, bár maga a növény napfénykedvelő, napon bőségesebben virágzik, mint félárnyékban. Ezt úgy oldhatjuk meg, ha napos helyre, de nagyobb kövek közé ültetjük, a talaját kőzúzalékkal takarjuk. Ha cserépben tartjuk, akkor inkább mázatlan agyagcserepet válasszunk, amely porózus szerkezete miatt kevésbé melegszik föl, és óvjuk a túlzott hőtől. A legismertebb termesztett törpe fajok a D. cneorum, a D. arbuscula, a D. collina (bíborszínű virágokkal) és a D. alpina (fehér virágú, jó szárazságtűrő). Számos nemesített fajtájuk létezik, a nemesítők a dús virágzásra és a zömök termet elérésére törekednek.

Rendszerint április–májusban virágoznak, de a kerti fajtáknál gyakori a nyári másodvirágzás, illetve egész nyáron fejlődnek még virágok a bokron. Így viselkednek például a selymes boroszlán (Daphne collina) kertészeti fajtái.

Ha korai virágzásút szeretnénk, akkor az egész Európában honos farkasboroszlán (Daphne mezereum) kertészeti fajtáit keressük, ami erdőszéli, tehát inkább félárnyékot és humuszos, üde talajt kedvelő, egy méter magasra növő lombhullató cserje, illatos, rózsaszín virágzatai február–márciusban fejlődnek a csupasz ágak csúcsán és oldalán. Később, a nyár folyamán élénkpiros bogyókkal díszít. A fehér virágú változat sárga termést nevel.

muranyi_boroszlan.jpg

Murányi boroszlán (D. arbuscula) edényes összeültetésben
Murányi boroszlán (D. arbuscula) edényes összeültetésben

Levegős talajba

Metszeni alig kell őket, nem is igazán szeretik, ahogy az átültetést sem, ha azzal erősen megbolygatjuk a gyökereiket. Próbáljunk olyan helyet választani nekik, ahol hosszú ideig élhetnek. Cserépben nevelt növényt vásároljunk, amelyet bármikor, bolygatás nélkül ki- vagy átültethetünk. Ha mégis muszáj költöztetnünk a bokrot, akkor inkább nyár végén, ősz elején vagy késő tavasszal tegyük, amikor hűvösek az éjszakák, de a talaj elég meleg ahhoz, hogy a növény gyorsan begyökeresedjen új helyén. Átültetés után egy-két hétig árnyékoljuk, és rendszeresen öntözzük.

A boroszlánoknak alig van kártevőjük. Megtámadhatja őket a takácsatka, különösen a farkasboroszlán és a brassói boroszlán eshet áldozatul, de csak száraz, meleg helyen. A levéltetvek számára elsősorban a fiatal, puha levelek vonzóak, a törpe alhavasi, bőrszerű levelű fajokat nem kedvelik.

Levegőtlen, nedves, hűvös helyen gombás fertőzések károsíthatják, sőt, el is pusztíthatják a boroszlánokat. Ezért fontos a levegős talaj és a napos vagy legföljebb félárnyékos hely. Amennyire lehet, tartsuk tisztán a növény környezetét, ne engedjük gyomosodni, az elhalt, lehullott virágokat és leveleket takarítsuk el, mert gombás fertőzések melegágyai. A levélfoltosodások, illetve a növény hirtelen hervadása, elhalása gombás fertőzésre utal.

Ne feledkezzünk el még egy nagyon fontos dologról: olyan helyre ültessük, ahol langyos április végi, májusi estéken üldögélve érezhetjük bódító illatát!

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2017/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természetközeli megoldásokat sürgettek az élhető városokért

Kétnapos szakmai fórumot tartottak Budapesten a világ városi zöldfelület-fejlesztésben érintett szakemberei, tájépítői, építészei. Sok kérdés vetődött fel azzal kapcsolatban, vajon meddig tágíthatjuk a természetalapú megoldások körét, és hol – inkább a külvárosokban vagy a belvárosokban is – elhelyezhetők ezek a felületek?

Amarillisz karácsonyra

Az amarillisz a karácsonyi időszak egyik legkedveltebb virága - cserepes és vágott virágként is. Változatos színekben kapható, de a piros a legkeresettebb. Tartósságával és szárankénti több virágával vívott ki népszerűséget magának az évek során.

Azok a csodás kérgek...

November végére a fák, cserjék megszabadultak lomruhájuktól, az élénk őszi lombdíszű fák is elhullatták leveleiket. A zúzmarás hajnalokon, hólepte téli napokon most tűnik elő a kérgek, vesszők eddig rejtett szépsége.

Termeszthetnénk is a galagonyát

A galagonyák gazdasági értékei közt gyógyászati és népjóléti szerepüket, faanyagukat, pomológiai és dendrológiai tulajdonságaikat célszerű vizsgálni, illetve hogy mennyire alkalmasak emberi fogyasztásra és mi a szerepük az állatvilág táplálkozásában. Több faj fontos egészségvédő lehet az ember szív- és érrendszerében, illetve gyógyszer-alapanyagok forrása.

Közmunkásokkal orvosolnák a kertészet munkaerő-hiányát

Arra nem született érdemi megoldás, hogy a mezőgazdasági bruttó átlagbér 20 százalékkal elmarad az országos átlagtól, és a képzés színvonalának javítása is visszatérő igény, de a közmunka termelési szezon utánra korlátozása, vagy az idénymunkások bejelentésének egyszerűsítésére nagyon is konkrét javaslatok jöttek a Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságában.

Alma a Mikulás zsákjában

Az Agrármarketing Centrum (AMC) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az almafogyasztást ösztönző programja keretében közel ezer mikuláscsomagot állított össze és osztott szét országszerte az óvodásoknak és gyermekotthonokban élőknek december 6-án, Mikulás napján, amelyekbe friss alma is került. A program egyik állomása a Komáromi Tóparti Óvoda volt.

Világrekorder lehetne az 500 éves szőlőtőke

Messzi földről csodájára járnak a világ egyik legöregebbjének számító, évről évre kiváló termést hozó szőlőtőkéjének. Hivatalosan – a Guinness-rekord szerint – a szlovéniai Maribor büszkélkedhet a világ legidősebb, 350 éves szőlőtőkéjével, a nem hivatalos rekorder azonban Pécsen van, melyet valószínűleg a török korban ültettek.

Vannak még nyitott támogatási jogcímek a díszkertészek számára

A Vidékfejlesztési Programban a kertészetfejlesztési támogatások közül a dísznövénytermesztők körében az üveg- és fóliaház-építési támogatás volt a legnépszerűbb - hallhattuk Nagy Attilától, a Miniszterelnökég Agrár-vidékfejlesztési Államtitkársága EMVA Stratégiai Főosztályának vezetőjétől bükfürdői szakmai rendezvényen.

Fóliafektetők és –fölszedők

A kertészeti termesztésben, elsősorban a zöldségkultúrákban a gazdálkodók folyamatosan keresik azokat a technológiákat, amelyek a koraiságot segítik. Szerencsés, ha ezek talajvédő, nedvességmegőrző, vegyszertakarékos, a növények növekedési erélyét fokozó, a gyomosodást gátló, fenntartható megoldások. Az egyik ilyen lehetőség a talajtakarás.

Támogatást várnak a díszkertészek az új károsítók megfékezéséhez

Hatékonyabb termelői érdekképviseletre, tervezői, megrendelői oldalról átgondoltabb zöldfelületgazdálkodásra, szabályozói oldalról az újonnan betelepülő károkozók elleni védekezés támogatására lenne szükség a dísznövényágazat érdemi fejlődéséhez - derült ki a Magyar Díszkertészek Szövetségének országjáró tájékoztató sorozatának a Magyar Díszfaiskolások Egyesületével közös bükfürdői fórumán.