Back to top

Részegítő illatok

Erdély hegyeiben a henye boroszlán (Daphne cneorum) csak helyenként, de tömegesen fordul elő, így arrafelé jól ismerik. Parfümös illata ellenére talán közelebb áll az igazsághoz, hogy mindig az adott földrajzi hely neve alapján adott neki nevet az egyszerű nép. Van, ahol ríszegvirág (Kalotaszegen a Ríszeg-tetőn), máshol cserevirág, zsoboki virág, ramocsavirág a neve.

A nemzetség hivatalos magyar neve – a boroszlán – valószínűleg szerb-horvát eredetű, és régebben a nép ajkán a borostyán elnevezéssel keveredett.

Tudományos neve (Daphne) a görög mitológiabeli nimfának állít emléket, aki Apolló elől menekült, és segítségül Gaia, a földanya babérfává változtatta. Az ókori görögöknél a Daphne még babért jelentett, ma azonban a körülbelül 70 fajból álló boroszlán nemzetség latin neve.

Örökzöldek vagy lombhullatók

A boroszlánfajok egytől egyig cserjék, a viráguk rendszerint erősen illatos. Akad köztük talajon kúszó törpe, mint a már említett henye boroszlán, és akár öt méter magasra megnövő bokor is, mint a tél végén virágzó himalájai boroszlán (Daphne bholua). Eurázsia mérsékelt és mediterrán vidékein, elsősorban hegyvidékeken, néhány faj pedig Észak-Afrikában honos.

A Kárpát-medence egyik ritkasága a murányi boroszlán, amely kizárólag a mai Szlovákiához tartozó Murányi-fennsíkon előforduló, május elején bíborban pompázó törpecserje. Ugyancsak különlegesség a Déli-Kárpátokban és a Balkán hegyeiben élő krémfehér virágú brassói boroszlán vagy királyrózsa (Daphne blagayana).

A leveleik rövid nyelűek vagy ülők, a legtöbb fajnál szórt állásúak és ép szélűek, alakjuk változó, enyhén molyhosak vagy simák. Örökzöldek vagy lombhullatók, némelyik fajnál ez a téli időjárástól és hőmérséklettől függ. A virágok általában a hajtások csúcsán, néha az oldalán, fejecskevirágzatban fejlődnek. Érdekességük, hogy sziromleveleik nincsenek, négytagú, alul csővé forrt, színes csészelevelek alkotják őket. Színük lehet fehér, zöldes, sárgásfehér, de leginkább a rózsaszín és bíbor különböző árnyalatai. Ázsiában sárgavirágú fajai is élnek. A szín intenzitása ugyanannál a fajnál a hőmérséklet függvényében változhat, hűvösebb időben általában élénkebb, egyes esetekben a bíborszín elnyíláskor lilára vált.

A boroszlánok bogyótermése igen mérgező, akárcsak a növény többi része, de az íze nem jó, a nyálkahártyán égető érzést okoz, ezért nem kívánatos, csak a madarak fogyasztják.

A nemzetség a virágok, valamint a jellegzetes illat alapján könnyen fölismerhető, ám a törpe alhavasi fajok egymástól kissé nehezebben különíthetők el. Ez azonban nem nehezíti különösebben a kertész dolgát, mivel élőhelyükhöz hasonlóan kerti igényeik is megegyezők.

A boroszlánok – mind a törpe, mind a nagyobb méretű fajok – már a 19. század első felében megjelentek Európa és Nagy-Britannia kertjeiben. Az angolok igen nagyra értékelik a nagyméretű cserjévé növő himalájai boroszlánt (D. bholua), amely enyhe teleken virágzik, és illatával betölti a téli kertet.

Sziklakertbe, edénybe

Nálunk sajnos még ritkán kaphatók, de érdemes őket keresni, mert áprilisban és májusban csodálatos virágaik minden kertbarátot elvarázsolnak. A törpe fajok kiváló sziklakerti növények, és edényben is jól nevelhetők. A gyökereik levegőigényesek, ezért nagyon jó vízáteresztő, apró murvával vagy perlittel lazított, de tápanyagban gazdag talajról gondoskodjunk nekik, száraz idő esetén pedig rendszeres öntözésről. Többségükben mészkedvelők.

A havasi boroszlán (Daphne alpina) Európa mészkőhegyeiben honos, nyáron jól viseli a szárazabb időszakokat is
A havasi boroszlán (Daphne alpina) Európa mészkőhegyeiben honos, nyáron jól viseli a szárazabb időszakokat is
Igyekezzünk úgy ültetni őket, hogy a gyökérzetük hűvösben legyen, bár maga a növény napfénykedvelő, napon bőségesebben virágzik, mint félárnyékban. Ezt úgy oldhatjuk meg, ha napos helyre, de nagyobb kövek közé ültetjük, a talaját kőzúzalékkal takarjuk. Ha cserépben tartjuk, akkor inkább mázatlan agyagcserepet válasszunk, amely porózus szerkezete miatt kevésbé melegszik föl, és óvjuk a túlzott hőtől. A legismertebb termesztett törpe fajok a D. cneorum, a D. arbuscula, a D. collina (bíborszínű virágokkal) és a D. alpina (fehér virágú, jó szárazságtűrő). Számos nemesített fajtájuk létezik, a nemesítők a dús virágzásra és a zömök termet elérésére törekednek.

Rendszerint április–májusban virágoznak, de a kerti fajtáknál gyakori a nyári másodvirágzás, illetve egész nyáron fejlődnek még virágok a bokron. Így viselkednek például a selymes boroszlán (Daphne collina) kertészeti fajtái.

Ha korai virágzásút szeretnénk, akkor az egész Európában honos farkasboroszlán (Daphne mezereum) kertészeti fajtáit keressük, ami erdőszéli, tehát inkább félárnyékot és humuszos, üde talajt kedvelő, egy méter magasra növő lombhullató cserje, illatos, rózsaszín virágzatai február–márciusban fejlődnek a csupasz ágak csúcsán és oldalán. Később, a nyár folyamán élénkpiros bogyókkal díszít. A fehér virágú változat sárga termést nevel.

Murányi boroszlán (D. arbuscula) edényes összeültetésben
Murányi boroszlán (D. arbuscula) edényes összeültetésben

Levegős talajba

Metszeni alig kell őket, nem is igazán szeretik, ahogy az átültetést sem, ha azzal erősen megbolygatjuk a gyökereiket. Próbáljunk olyan helyet választani nekik, ahol hosszú ideig élhetnek. Cserépben nevelt növényt vásároljunk, amelyet bármikor, bolygatás nélkül ki- vagy átültethetünk. Ha mégis muszáj költöztetnünk a bokrot, akkor inkább nyár végén, ősz elején vagy késő tavasszal tegyük, amikor hűvösek az éjszakák, de a talaj elég meleg ahhoz, hogy a növény gyorsan begyökeresedjen új helyén. Átültetés után egy-két hétig árnyékoljuk, és rendszeresen öntözzük.

A boroszlánoknak alig van kártevőjük. Megtámadhatja őket a takácsatka, különösen a farkasboroszlán és a brassói boroszlán eshet áldozatul, de csak száraz, meleg helyen. A levéltetvek számára elsősorban a fiatal, puha levelek vonzóak, a törpe alhavasi, bőrszerű levelű fajokat nem kedvelik.

Levegőtlen, nedves, hűvös helyen gombás fertőzések károsíthatják, sőt, el is pusztíthatják a boroszlánokat. Ezért fontos a levegős talaj és a napos vagy legföljebb félárnyékos hely. Amennyire lehet, tartsuk tisztán a növény környezetét, ne engedjük gyomosodni, az elhalt, lehullott virágokat és leveleket takarítsuk el, mert gombás fertőzések melegágyai. A levélfoltosodások, illetve a növény hirtelen hervadása, elhalása gombás fertőzésre utal.

Ne feledkezzünk el még egy nagyon fontos dologról: olyan helyre ültessük, ahol langyos április végi, májusi estéken üldögélve érezhetjük bódító illatát!

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2017/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az illatos ibolya

Március elején-közepén egy-két hétre mennyei illattal telik meg a levegő: erdőszéleken, árokpartokon, előkertekben ezrével virítanak az ibolyák.

Elhunyt Tomcsányi Pál kertészmérnök, az MTA rendes tagja

Életének 94. évében meghalt Tomcsányi Pál, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, kertészmérnök, egyetemi tanár, a gyümölcsnemesítés neves szakembere, az agrármarketing hazai meghonosítója. Tomcsányi Pált február 22-én érte a halál - közölte az MTA.

A kitolódó tél nem kedvez a palántanevelésnek

Hóval borítottak a város körüli dombok, és a hét végére még kemény fagyokat ígér a meteorológia. Mintha nem akarna véget érni a tél. Pedig egyszercsak eljön a tavaszi palántázások időszaka. A kertészek már javában készülnek erre.

Virágárusító automatája is van a belga rózsakertészetnek

A rózsatermesztésnek Európában is van létjogosultsága, a távoli földrészekről érkező portéka mellett a kedvezőtlenebb időjárási körülmények között nevelt nyugat-európai árura is van kereslet. Az energia-hatékonyságot célzó megfontolt fejlesztésekkel gazdaságos szinten termeszthető növény, vallja Wim Scheers, belga termesztő. A Floraldaily internetes portálon megjelent cikket adjuk közre.

2500 tonna gombát termelnek majd Tiszapüspökiben

Mintegy 1,8 milliárd forintból, a magyar kormány 500 millió forintos támogatásával gombatermesztő üzem épül a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszapüspökiben, a tervek szerint az idén nyáron kezdődő beruházás év végére készül el és ötven új munkahelyet teremt - közölte a település független polgármestere hétfőn az MTI-vel.

Kert a fejünk fölött

Mind többet hallunk a zöldtetők előnyeiről, kedvező ökológiai hatásáról. Vajon az irodaépületeken túl lakóházak, társasházak tetején is működhetnek? Bécsi példáinkon keresztül fenntartási tapasztalatokról, a zöldtetők közösségi szerepéről szólunk. néhányukat már több évtizede, másokat csupán néhány éve használják aktívan és örömmel a lakók.

Távérzékelés a termésbiztonságért

A jégvédő háló a mikroklíma kedvező befolyásolásával a nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a gyümölcsösökben – ezt igazolja a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vizsgálata. A kutatás egyik résztvevőjét a Magyar Öntözési Egyesület is díjazta.

Virág és ajándék Valentin-napra: a NAV is figyelmes a héten

Az adóhatóság is készül a Valentin-napra: virágboltokat és ajándéküzleteket vizsgál ezen a héten több megyében. A hatóság az interneten, az adótraffipax nevű tájékoztató rendszerben előre közölte, hogy az egyes megyékben hol, mikor és mit ellenőriz. 

Szamócaszív: ügyes forgalombővítő ötlet Valentin-napra

Még éppen időben, Valentin-nap előtt rukkolt elő a SanLucar gyümölcs- és zöldségforgalmazó cég a szív alakú dobozba csomagolt ínycsiklandó eprekkel – és ezzel egészségesen édesíti meg ezt a különleges napot.

Aranyérmes virágok

A Fleuroselect nemzetközi szervezet kihirdette az év aranyérmes virágfajtáit. Az idén összesen hatan érdemelték ki a rangos elismerést. Fajtajellemzéseiket, illetve termesztési tanácsaikat adjuk közre.