Hazánkban 200-250 hektárnyi fóliaházban, évenként mintegy 12-15 ezer tonna kápiapaprikát termesztenek, 400-500 hektárnyi szabadföldön pedig 14-16 ezer tonnát. A termésnek körülbelül a felét vásárolják meg a feldolgozók. A frisspiaciból 10-12 ezer tonnát külföldön értékesítünk, de mind népszerűbb a hazai lakosság körében is. A hazai áru a fűtetlen hajtatásból kerül először a piacra, és többnyire belföldön kel el. A hajtatásban a fajták koraisága vitathatatlan előny, a jövedelmezőséget ugyanis nagyban meghatározza, hogy a termelők a kiültetés után milyen gyorsan szállítanak termést a piacra.
A legtöbb friss zöldséget forgalmazó Dél-Alföldi Kertészek Szövetkezeténél (DélKerTÉSZ) is fokozatosan nő a kápiapaprika jelentősége, évenként már mintegy 1100 tonnát értékesítenek belőle, és a meghatározó export mellett a hazai áruházláncok is mind többet kérnek – mondta Ledó Ferenc, a DélKerTÉSZ, illetve a FruitVeB elnöke.
A fogyasztók minőségi igényei közt a vállátmérő elsődleges szempont, az áruházláncok főként a 6-10-es bogyókat keresik, az annál nagyobbnak sem örülnek. A külpiacokra tavalyelőttig kizárólag kivisdobozba csomagolt kápiát kértek, tavaly és idén azonban fokozatosan nőtt az ömlesztett eladás aránya, és az 5-8-as helyett az exportárunál is a 6-8-as bogyók kerültek előtérbe. Az eddig még időnként dobozba csomagolt 4-7-es paprikát pedig, a nagyon korai időszak kivételével, akár el is felejthetjük – még a töltenivaló fehér paprikából is.
A kápiabogyók sötétpiros, bordó színe alapvető fogyasztói elvárás, ahogyan az éretten is feszes, lehetőleg repedések nélküli hús is. Ez utóbbi fajtatulajdonság, de a termesztéstechnológiától is függ.
A növekedési ütem inkább termesztői oldalról fontos fajtatulajdonság. Előnyös, ha a fajták az első terméshullámban nagy mennyiséget adnak, majd néhány hetes kihagyás után, mire a szabadföldi kápiapaprikák zömét értékesítik, megújulnak, újrakötnek.
Ezt azonban több tényező befolyásolja, az egyik a termésátlag. Hajtatásban a technológiától függően négyzetméterenként 4-15 kilogramm termésátlagot érhetünk el. A sok termést adó, talaj nélküli termesztésnél azonban a ráfordítás is jóval több.
Az elnök ezért azt javasolta, hogy mindenki végezzen önköltségi számítást, nézze meg, hogy az utóbbi évek árait figyelembe véve mennyi jövedelem maradt a termesztésen, és annak fényében változtasson. A technológiai fejlesztés és a megalapozott fajtaváltás mennyiségi növekedést és minőségbeli javulást is eredményezhet, mielőtt azonban belevágnánk, vegyük számításba azt is, hogy a befektetés mennyi idő alatt térül meg.
A tervezést azonban nehezíti, hogy az árat a minőségen és koraiságon kívül a kereslet-kínálat is befolyásolja. Az idén kínálati piac van, ami az alacsony árakon is meglátszik.
