Back to top

Hungarikum Falu a Szigeten

A jelenleg zajló Szigeten is bemutatkoznak a hungarikumok, hiszen a fesztiválon Hungarikum Falut is meglátogathatnak az érdeklődők. Mára a több mint ezer nemzeti értéktár több mint hétezer nemzeti értéket tart nyilván.

A cél, hogy a fesztiválra érkező nagyszámú külföldi vendégnek ne csupán a buli emléke maradjon meg, hanem megismerkedjenek a magyarság értékeivel, a hungarikumokkal is – jelentette ki a Hungarikum Faluban tartott csütörtöki sajtótájékoztatón V. Németh Zsolt. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért, és hungarikumokért felelős államtitkára hozzátette: ezáltal bemutatják az érdeklődőknek mindazokat az értékeket, amelyekkel Magyarország hozzájárult a világ gazdagításához, a látogatók megismerkedhetnek a népi kultúrával, a táncházmódszerrel, a nemzeti karakterjegyekkel, valamint a világörökségi helyszínekkel is.

Ennek érdekében két sátorban adnak információt a fesztivál ideje alatt az érdeklődök számára a hungarikumokról és a nemzeti értékekről. A szervezők ezen felül kisfilmek vetítésével és interaktív, valamint logikai játékokkal is készültek.

V. Németh Zsolt a Szigeten
V. Németh Zsolt a Szigeten
Fotó: B. L.

Mára a nemzeti értéktárak összeállítása, és a hungarikumok ápolása Kárpát-medencei szintű mozgalommá vált, több mint ezer értéktárral, amelyek több mint hétezer nemzeti értéket tartanak nyilván – mondta el Szakáli István Loránd, a tárca helyettes államtitkára az eseményen. A politikus elmondta: a hungarikumokról szóló törvény 2012-ben azért született, hogy a magyar értékek fennmaradjanak.

A helyettes államtitkár a Hungarikum Bizottság munkájáról is beszámolt: a szervezet idén négy kiemelt területen írt ki pályázatot 223 millió forint értékben a civil szervezetek részére, részben értékeket megőrző fesztiválok megrendezésének támogatására, vagy népi mesterségek szakmai képzésekkel történő továbbadásának támogatására.

Magyarország élen jár a nemzeti értékek megőrzésében, a népművészet újraélesztésének idehaza jelentős hagyományai vannak - jelentette ki Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója a rendezvényen. Ennek különböző irányai a népviseleti díszítőelemekre épülő divat, a népi építészet vagy a zene – tette hozzá.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„A fene egye meg!” - a farkasok helyzete a korábbi századokban

Nincs magyar ember akinek e „szelíd” káromkodás ne hagyta volna el az ajkát. A „fene” szót elsősorban a népi gyógyászatban, mint betegségelnevezést használták. Az viszont kevésbé ismert, hogy egészen a 1270-es évekig Magyarországon a „fene” alatt farkast értettek. A magyarságot, mint pásztorkodó, állattartó népet mindig erősen foglalkoztatta a farkas elleni védelem.

A FeHoVán is bemutatkozik az egyetlen magyar vadászkollekció

Korábban már nagy sikerrel debütált a Diana Vadászbálon, ahol az eredeti ókalocsai kézi hímzéssel díszített Wondeer vadászkollekciót a Diana Vadászhölgyek és professzionális modellek mutatták be a szakértő közönségnek.

Selmecbányán kezdődött

A selmeci diákhagyományokat ma is őrzik, gyakorolják az erdő-, bánya- és kohómérnöknek tanuló egyetemisták, közvetetten pedig minden iskolás követője, hiszen egyebek közt az év végi ballagás is azokat idézi. Diákhagyományokat bemutató sorozatunk második részében a máig élő szokások szülővárosában, Selmecbányán barangolunk.

Egyre fogynak a juhok és a juhászok is

Egykor a juhászat egyik legnagyobb fellegvárának számított Túrkeve, mára azonban igencsak megcsappant az állomány. Egyre kevesebben foglalkoznak juhtartással, valójában már nem éri meg a birkanyájjal vesződni.

Január végéig pályázhatnak a zártkertek fejlesztésére az önkormányzatok

A program fő célja az elhanyagolt zártkertek újbóli gondozásba vétele – a kormány ehhez 2 milliárd forintot különített el, amiből projektenként legfeljebb 10 millió forintot bocsát a sikeresen pályázó önkormányzatok részére.

Szellemi kulturális örökségünk: A selmeci diákhagyományok

A selmeci diákhagyományok jóval többet jelentenek, mint néhány elszigetelt, Selmecre visszavezethető szerveződés szokásainak tovább örökítését. Jóval többet, mert a mai magyarországi diákhagyományok innen nőttek ki, s váltak az országban általánossá. Egyediségét, különös értékét az is bizonyítja, hogy 2014-ben az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága felvette a Szellemi Kulturális Örökség Jegyzékébe.

Ismét bővült a hungarikumok köre

A Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében a hungarikum gyűjteményébe került a magyar gulyásleves, a pálos rend és a hollóházi porcelán - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A Magyar Értéktár a csíksomlyói pünkösdi búcsúval, a magyar népmesék rajzfilmsorozattal, a vert csipkével és a gemenci gímszarvassal bővült a testület döntése értelmében.

Egyre népszerűbb a Nemzeti Parki Termék védjegy

Mintegy kétszáz termelő közel ezer terméke viseli már a Nemzeti Parki Termék védjegyet, amelyet a kormány azért indított 2011-ben, hogy elismertté tegye a helyi termékeket – hangzott el a Nemzeti Parki Termék Körút ötödik állomásán, a Győr-Moson-Sopron megyei Sarródon, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatósági központjában.

Gazdaságfejlesztésnél is fontosak a hungarikumok

Amikor gazdaságfejlesztésről beszélünk, nagyon fontos, hogy az adott közösségek, települések, amelyek a jövőbe tekintenek, és fejlesztési stratégiát készítek, tudatában legyenek annak, melyek azok az értékek, erősségek, melyekkel gazdálkodhatnak – mondta el Szakáli István Loránd, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár a Hévízen megtartott Hungarikum Konferencián.

Miből készül? A kosár

Sorozatunkban a teljesség igénye nélkül a botanikus szemével szeretnénk bemutatni, hogy milyen érdekesek és értékesek növényi eredetű kézműves tárgyaink. A kosár egyike ezeknek, és jól példázza, hogy az ember milyen leleményesen válogat a környezetében föllelhető növényekből e mindennapos tárgy elkészítésénél. Nemcsak az emberi tárgykultúra legősibb, de legsokrétűbb és legváltozatosabb terméke is.