Back to top

Ígéretes a marhapiac alakulása

A világ marhahús-kereskedelme tovább élénkül, és kedvezőek a nemzetközi piac kilátásai, ami jó lehetőség a magyar szarvasmarha-ágazat számára – mondta Zsigó Róbert a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Bonyhádon, a 21. Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson.

 Zsigó Róbert a 21. Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson hozzátette: a magyar élelmiszergazdaság a feldolgozott termékekkel az Európai Unió piacai mellett Oroszország, Kína, a Közel-Kelet és Törökország ellátásába is bekapcsolódhat.

Az államtitkár előadásában nagy előrelépésnek nevezte, hogy újra elindult a törökországi marhahús-export, miután a török hús- és tejtanács 2018. végéig vámmentesen importálhat élő állatokat, frissen vágott és fagyasztott húsokat. A vámmentes import mennyiségét 500 ezer darabban határozták meg. A magyar hatóságok mindent megtesznek az exportlehetőségek bővítése érdekében – jelezte. Tájékoztatott arról is, hogy a húshasznú szarvasmarha magas támogatási szintje 2020-ig biztosan fennmarad.

Zsigó Róbert szerint az állattenyésztés és húsfeldolgozás területén biztató adat, hogy az Európai Unióban 2010 és 2016 között Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a szarvasmarha-állomány.

A kétéves, nemzetközi tejpiaci válság ellenére a tejelő marhaállomány 8 százalékkal bővült, a húshasznú marhaállomány pedig 6 és fél év alatt megkétszereződött - mondta el.

Kifejtette, hogy az intenzív tejtermelésben a magyarországi tejhozam meghaladja az EU 28 országának átlagát; ugyanakkor a hazai tejágazat szervezettsége rendkívül alacsony. Magyarországon a tej 35, az EU-ban 85 százalékát értékesítik termelői összefogás vagy integráció keretében – mutatott rá.

Ismertetése szerint a magyar élelmiszeriparban 5300 vállalkozás működik, amelyek közel 100 ezer embernek adnak munkát, és 3700 milliárd forint együttes árbevétellel rendelkeznek. Az élelmiszeripar eredményessége javult, az utóbbi években duplájára nőtt az üzemi eredménye, és megháromszorozódott az adózott eredménye - mondta az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2012-ben az élelmiszeripart stratégiai ágazattá minősítette, és úgy alakította a támogatási rendszereket, hogy az ágazatnak 2013 és 2020 között 300 milliárd forint értékű fejlesztés juthat. A kis- és középvállalkozások (kkv) a Vidékfejlesztési programból, a nagyobb vállalatok a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop), valamint nemzeti programokból kaphatnak támogatást.

A Ginop élelmiszeripari vállalatok számára kiírt pályázati felhívásra érkezett – elbírálás alatt lévő - támogatási igények 20 százalékát húsipari cégek nyújtották be – közölte az államtitkár.
 

A politikus komoly eredménynek értékelte egyebek között azt, hogy bevezették új, a kkv-k 80 százalékos tulajdoni arányát elősegítő földforgalmi szabályozást és a kkv-kat segítő támogatási rendszert, megerősítették a közvetlen értékesítés rendszerét. „A kormány elszántan védi Magyarország GMO-mentességét, amely az elkövetkező évtizedekben az országot versenyhelyzetbe hozhatja” – jelentette ki.

Eközben folyamatosan nőtt a mezőgazdasági termelés szintje, a foglalkoztatottak száma, a kivitel pedig már három éve meghaladja a 8 milliárd eurót. A mezőgazdaság hozzáadott értéke több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt hat és fél évben – emelte ki.

A sikeres piaci tevékenység fő alapja a vállalkozások és együttműködések növekvő termelékenysége. A magyar kivitel termékszerkezete javult, de további strukturális változás, a magasabb hozzáadott érték felé való elmozdulás lenne kívánatos – hangoztatta Zsigó Róbert a bonyhádi tanácskozáson

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az első: meghatározni, mi a cél

Megfelelő, a fogyasztói elvárásokhoz igazodó fajtaválasztás, folyamatos költséghatékonyság elemzés melletti takarmányozás és tartástechnológia, méretgazdaságosság, bármikor elérhető ingyen szaktanácsadás, jellemzően kisebb, indirekt támogatások emelik a világ élvonalába az amerikai húsmarhatenyésztést - derült ki dr. David Lalman, az Oklahomai Állami Egyetem professzora előadásából Lajosmizsén.

Százmilliókból fejlesztenék a vásárlói tudatosságot

A kormány 2019-ig több száz millió forintot kíván fordítani az élelmiszerek minőségének emelésére, a vásárlói tudatosság fejlesztésére, valamint a hatékonyabb hatósági fellépésre - derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számában közzétett kormányhatározatból.

Az exportsiker kulcsa: egyedi életérzést adjon a termék

„Nem elég a terméket eladni, ma már egyedi életérzést is adnunk kell hozzá, hogy sikeresek legyünk a fogyasztók körében”- fogalmazták meg többen is azt a gondolatot, hogy egy élelmiszer túltermeléssel küzdő régióban a vásárló a számára megkülönböztetett árut veszi le a polcról.

Idén is több száz borkiválóságot díjaztak

Borkiválóságokat ismert el Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter oklevéllel szerdán Budapesten a Vajdahunyad várában.

Mindenütt fontos a helyi termelők támogatása

Tanulni és piaci lehetőségeket kiaknázni egyaránt lehet az agrár-szakdiplomaták éves beszámolói alapján - derült ki a Földművelésügyi MInisztérum által a beszámolók alkalmára szervezett idei kerekasztal beszélgetésekből. A Földművelésügyi Minisztériummal partnerségben álló európai és Európán kivüli országoknak is fontos a helyi termelők helyzetének javitása.

Magyarország GMO-mentes marad

Magyarország elkötelezett és következetes támogatója a GMO-mentes mezőgazdaság megóvásának a tudományos-kutatói együttműködések erősítésén keresztül is - forgalmazott Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója Pekingben, a Kína-Európa Szója Szimpóziumon elhangzott felszólalásában, amelyről a Földművelésügyi Minisztérium (FM) tájékoztatta hétfőn az MTI-t.

Díjazza az agrártárca a legszebb tanyákat

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) "Az év tanyája" díj elnyerésére pályázatot hirdetett, amelyre augusztus 31-éig lehet jelentkezni - jelentette be V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár.

Augusztus végéig lehet pályázni az Év Tanyája díjra

Példamutató gazdákat, a természeti környezettel összhangban, tájba és az adott térség gazdasági és társadalmi szövetébe megfelelően illeszkedő tanyákat díjazna a Földművelésügyi Minisztérium. Pályázni augusztus végéig lehet.

Új lehetőségek a szőlőtermelők jövedelemstabilizálására

A felvásárlási szerződéssel kapcsolatos kívánalmakról, a szőlő-borpiac stabilitásáról és egyéb szakmai kérdésekről egyeztetett az agrártárca és a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége (MSZBSZ) új elnöksége.

A méhgyilkos irtószer és a dilettáns méhészek számára véget ér a játszma

A méhészet az elmúlt tíz évben megélhetési szakma lett. Nagyon sok új szereplő lépett piacra, a nem megfelelően képzettek gyakran azzal sincsenek tisztában, hogyan kell megóvni a méhcsaládokat a kártevőktől. Ráadásul a többiek munkáját és megélhetését is veszélyeztetik azzal, hogy tudtukon kívül fertőzéseket adnak tovább a szomszéd méhcsaládoknak. A szakma szerint ezen változtatni kell. Ezen is.