Back to top

Ígéretes a marhapiac alakulása

A világ marhahús-kereskedelme tovább élénkül, és kedvezőek a nemzetközi piac kilátásai, ami jó lehetőség a magyar szarvasmarha-ágazat számára – mondta Zsigó Róbert a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Bonyhádon, a 21. Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson.

 Zsigó Róbert a 21. Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson hozzátette: a magyar élelmiszergazdaság a feldolgozott termékekkel az Európai Unió piacai mellett Oroszország, Kína, a Közel-Kelet és Törökország ellátásába is bekapcsolódhat.

Az államtitkár előadásában nagy előrelépésnek nevezte, hogy újra elindult a törökországi marhahús-export, miután a török hús- és tejtanács 2018. végéig vámmentesen importálhat élő állatokat, frissen vágott és fagyasztott húsokat. A vámmentes import mennyiségét 500 ezer darabban határozták meg. A magyar hatóságok mindent megtesznek az exportlehetőségek bővítése érdekében – jelezte. Tájékoztatott arról is, hogy a húshasznú szarvasmarha magas támogatási szintje 2020-ig biztosan fennmarad.

Zsigó Róbert szerint az állattenyésztés és húsfeldolgozás területén biztató adat, hogy az Európai Unióban 2010 és 2016 között Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a szarvasmarha-állomány.

A kétéves, nemzetközi tejpiaci válság ellenére a tejelő marhaállomány 8 százalékkal bővült, a húshasznú marhaállomány pedig 6 és fél év alatt megkétszereződött - mondta el.

Kifejtette, hogy az intenzív tejtermelésben a magyarországi tejhozam meghaladja az EU 28 országának átlagát; ugyanakkor a hazai tejágazat szervezettsége rendkívül alacsony. Magyarországon a tej 35, az EU-ban 85 százalékát értékesítik termelői összefogás vagy integráció keretében – mutatott rá.

Ismertetése szerint a magyar élelmiszeriparban 5300 vállalkozás működik, amelyek közel 100 ezer embernek adnak munkát, és 3700 milliárd forint együttes árbevétellel rendelkeznek. Az élelmiszeripar eredményessége javult, az utóbbi években duplájára nőtt az üzemi eredménye, és megháromszorozódott az adózott eredménye - mondta az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2012-ben az élelmiszeripart stratégiai ágazattá minősítette, és úgy alakította a támogatási rendszereket, hogy az ágazatnak 2013 és 2020 között 300 milliárd forint értékű fejlesztés juthat. A kis- és középvállalkozások (kkv) a Vidékfejlesztési programból, a nagyobb vállalatok a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop), valamint nemzeti programokból kaphatnak támogatást.

A Ginop élelmiszeripari vállalatok számára kiírt pályázati felhívásra érkezett – elbírálás alatt lévő - támogatási igények 20 százalékát húsipari cégek nyújtották be – közölte az államtitkár.
 

A politikus komoly eredménynek értékelte egyebek között azt, hogy bevezették új, a kkv-k 80 százalékos tulajdoni arányát elősegítő földforgalmi szabályozást és a kkv-kat segítő támogatási rendszert, megerősítették a közvetlen értékesítés rendszerét. „A kormány elszántan védi Magyarország GMO-mentességét, amely az elkövetkező évtizedekben az országot versenyhelyzetbe hozhatja” – jelentette ki.

Eközben folyamatosan nőtt a mezőgazdasági termelés szintje, a foglalkoztatottak száma, a kivitel pedig már három éve meghaladja a 8 milliárd eurót. A mezőgazdaság hozzáadott értéke több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt hat és fél évben – emelte ki.

A sikeres piaci tevékenység fő alapja a vállalkozások és együttműködések növekvő termelékenysége. A magyar kivitel termékszerkezete javult, de további strukturális változás, a magasabb hozzáadott érték felé való elmozdulás lenne kívánatos – hangoztatta Zsigó Róbert a bonyhádi tanácskozáson

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fontos a hagyományos értékek védelme

2017. december 7-én tartották a Termelői Közösségek Napját, melynek keretein belül a Földművelésügyi Minisztérium épületében konferenciára, illetve adventi vásárra is sor került.

A világ környezetvédelemért felelős vezetői elkötelezettek a környezet védelme mellett

Az ENSZ által szervezett Környezetvédelmi Közgyűlést követően először született konszenzussal elfogadott miniszteri zárónyilatkozat. A most elfogadott dokumentumban a környezetvédelemért felelős vezetők elkötelezettségét és szakmapolitikai útmutatását rögzítették a környezetszennyezés világméretű növekedésének megállítására.

Készül a támogatás a viharkárosult kertészeknek

Jövedelempótló támogatást kaphatnak azok a kertészek, akiknek fóliasátrait megtépázta az őszi vihar. Az agrártárca tervei szerint a károsultak emellett Agrár Széchenyi Kártya-program keretében igényelhető, költség- és kamatmentes vis maior hitelt is felvehetnek majd. A miniszter bízik benne, hogy a jövő év elején megkaphatják az állami juttatást a kertészek.

Kárpát-medencei Falugazdász Program indul

A határokat meghaladó nemzetegyesítés a magyar gazdatársadalom egyesítését is jelenti - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a VI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon. A Kárpát-medencei Falugazdász Program ezt célozza, a tárcavezető 20 külhoni civil szervezettel írt alá megállapodást a működéséről, amelyet jövőre 420,88 millió forintos keretösszeggel támogat az FM.

Spanyolországban újabb kergemarhakóros tehenet találtak

Északnyugat-Spanyolországban ütötte fel a fejét a kergemarhakór, amit hétfőn jelentett be a párizsi központú Állategészségügyi Világszervezet (World Organisation for Animal Health, OIE).

Még nem tudni, mit lép a kormány a kettős élelmiszerminőség ügyében

Nem terjeszti az Országgyűlés elé a törvényjavaslatát a kormány, amely arra kötelezné az élelmiszergyártó cégeket, tüntessék fel a termékek címkéjén, ha az más országban más összetételben kapható, mint Magyarországon - így értesült a Hvg.

A változó klíma átalakítja a hazai húsmarhatartást is

Újra kell gondolni a hazai, extenzív tartásra, öntözés nélküli legeltetésre, illetve takarmánytermesztésre alapuló húsmarhatartást, mivel a klímaváltozás hatására csökkenő éves csapadékmennyiség miatt gyengül a gyepek eltartó képessége, a silókukoricatermesztés termésbiztonsága - derült ki a klímaváltozás húsmarhatenyésztési hatásait körüljáró idei Állattenyésztési Tudományos Napon az MTÁ-n.

Egymilliárdból mérik fel az ország védendő természeti értékeit

2020-ig terepi kutatásokkal kiegészítve mérik fel az ország védendő élőhelyeit, élőlényeit, tájait, hogy az adatok alapján megfeleően célzott fejlesztési programokkal legyen biztosítható megőrzésük, az Alaptörvényben és uniós eőírásokban is rögzített természetvédelmi kötelezettségeknek megfelelően. A program megvalósítására egymilliárd forint áll rendelkezésre uniós és hazai forrásokból.

Gazdaságfejlesztésnél is fontosak a hungarikumok

Amikor gazdaságfejlesztésről beszélünk, nagyon fontos, hogy az adott közösségek, települések, amelyek a jövőbe tekintenek, és fejlesztési stratégiát készítek, tudatában legyenek annak, melyek azok az értékek, erősségek, melyekkel gazdálkodhatnak – mondta el Szakáli István Loránd, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár a Hévízen megtartott Hungarikum Konferencián.

Éveken át nem sikerült rendbetenni az állami halgazdaságok működését

A Hortobágyi Halgazdaságnál főleg a számviteli szabályokkal, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nél a vagyonelemek törvény szerinti nyilvántartásával, a közbeszerzési szabályok betartásával gyűlt meg a bajuk az állami tulajdonnal gazdálkodóknak - derült ki az Állami Számvevőszék 2012-2015 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzéséből.