Back to top

Ígéretes a marhapiac alakulása

A világ marhahús-kereskedelme tovább élénkül, és kedvezőek a nemzetközi piac kilátásai, ami jó lehetőség a magyar szarvasmarha-ágazat számára – mondta Zsigó Róbert a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Bonyhádon, a 21. Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson.

 Zsigó Róbert a 21. Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson hozzátette: a magyar élelmiszergazdaság a feldolgozott termékekkel az Európai Unió piacai mellett Oroszország, Kína, a Közel-Kelet és Törökország ellátásába is bekapcsolódhat.

Az államtitkár előadásában nagy előrelépésnek nevezte, hogy újra elindult a törökországi marhahús-export, miután a török hús- és tejtanács 2018. végéig vámmentesen importálhat élő állatokat, frissen vágott és fagyasztott húsokat. A vámmentes import mennyiségét 500 ezer darabban határozták meg. A magyar hatóságok mindent megtesznek az exportlehetőségek bővítése érdekében – jelezte. Tájékoztatott arról is, hogy a húshasznú szarvasmarha magas támogatási szintje 2020-ig biztosan fennmarad.

Zsigó Róbert szerint az állattenyésztés és húsfeldolgozás területén biztató adat, hogy az Európai Unióban 2010 és 2016 között Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a szarvasmarha-állomány.

A kétéves, nemzetközi tejpiaci válság ellenére a tejelő marhaállomány 8 százalékkal bővült, a húshasznú marhaállomány pedig 6 és fél év alatt megkétszereződött - mondta el.

Kifejtette, hogy az intenzív tejtermelésben a magyarországi tejhozam meghaladja az EU 28 országának átlagát; ugyanakkor a hazai tejágazat szervezettsége rendkívül alacsony. Magyarországon a tej 35, az EU-ban 85 százalékát értékesítik termelői összefogás vagy integráció keretében – mutatott rá.

Ismertetése szerint a magyar élelmiszeriparban 5300 vállalkozás működik, amelyek közel 100 ezer embernek adnak munkát, és 3700 milliárd forint együttes árbevétellel rendelkeznek. Az élelmiszeripar eredményessége javult, az utóbbi években duplájára nőtt az üzemi eredménye, és megháromszorozódott az adózott eredménye - mondta az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2012-ben az élelmiszeripart stratégiai ágazattá minősítette, és úgy alakította a támogatási rendszereket, hogy az ágazatnak 2013 és 2020 között 300 milliárd forint értékű fejlesztés juthat. A kis- és középvállalkozások (kkv) a Vidékfejlesztési programból, a nagyobb vállalatok a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop), valamint nemzeti programokból kaphatnak támogatást.

A Ginop élelmiszeripari vállalatok számára kiírt pályázati felhívásra érkezett – elbírálás alatt lévő - támogatási igények 20 százalékát húsipari cégek nyújtották be – közölte az államtitkár.
 

A politikus komoly eredménynek értékelte egyebek között azt, hogy bevezették új, a kkv-k 80 százalékos tulajdoni arányát elősegítő földforgalmi szabályozást és a kkv-kat segítő támogatási rendszert, megerősítették a közvetlen értékesítés rendszerét. „A kormány elszántan védi Magyarország GMO-mentességét, amely az elkövetkező évtizedekben az országot versenyhelyzetbe hozhatja” – jelentette ki.

Eközben folyamatosan nőtt a mezőgazdasági termelés szintje, a foglalkoztatottak száma, a kivitel pedig már három éve meghaladja a 8 milliárd eurót. A mezőgazdaság hozzáadott értéke több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt hat és fél évben – emelte ki.

A sikeres piaci tevékenység fő alapja a vállalkozások és együttműködések növekvő termelékenysége. A magyar kivitel termékszerkezete javult, de további strukturális változás, a magasabb hozzáadott érték felé való elmozdulás lenne kívánatos – hangoztatta Zsigó Róbert a bonyhádi tanácskozáson

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősz, alma, almakampány...

Ismét együtt dolgozik az almafogyasztás élénkítésén a Földművelésügyi Minisztérium, az Agrármarketing Centrum, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és öt áruházlánc. Az Auchan, a CBA, a METRO, a SPAR és a Tesco üzleteiben október 20-tól november 18-ig lehet kóstolni, megismerni a hazai almafajtákat.

A magyar-bolgár agrárpolitika összehangolásáról egyeztettek

Fontos, hogy az újabb európai uniós tagállamok összehangolják álláspontjaikat annak érdekében, hogy a gazdák megfelelő forrásokhoz juthassanak – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Rumen Porozsanovval, Bulgária földművelésügyi és élelmezési miniszterével folytatott megbeszélés után, Szófiában.

Idén először ünnepeljük A Táj Nemzetközi Napját

Az Európa Tanács felismerve, hogy az európai tájak (minőségükkel és sokféleségükkel) közös értékeink, illetve hogy a táj fontos része az emberek életminőségének, megalkotta az Európai Táj Egyezményt. Az európai együttműködést megerősítendő, idén először ünneplik a tagállamok A Táj Nemzetközi Napját.

Már lehet szavazni „Az Év Tanyája” közönségdíjra esélyes pályázókra

A Földművelésügyi Minisztérium idén először meghirdette "Az Év Tanyája" díjat, amivel szeretnék magas szintű elismerésben részesíteni azt a tulajdonost, aki mind a természeti, mind az épített és táji környezetbe illeszkedő tanyát tart fenn, jó mintául szolgálva más tanyák számára. A közönségdíjast a 12 legjobbnak tartott pályázóra november 5-ig leadott szavazatok alapján igyekeznek megtalálni.

A kormánynak fontos a közétkeztetés megújítása

A kormány kiemelt figyelmet fordít a közétkeztetés területére, amit az is jelez, hogy az elmúlt két évben a közétkeztetést ellenőrző és ösztönző több program is elindult - mondta Zsigó Róbert, az FM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára egy szakmai tanácskozáson. Az ágazat kibocsátása tavaly 1424 milliárd forint volt, szemben a 2015-ös 1310 milliárd forinttal.

Új Nébih laborral a járványok ellen

Megújult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) debreceni laboratóriuma, a labor új, fokozott biológiai biztonságot is kielégítő, molekuláris biológiai részlegét mintegy 110 millió forintból alakították ki - közölte Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

Jövő áprilisra kéri a kormány az öntözésfejlesztési stratégiát

Öntözésfejlesztési stratégia megalkotását tartja szükségesnek a kormány, mivel állami feladatnak tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének, észszerű fejlesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét - írja a Magyar Közlöny. Január-február végére készen kell lennie a szakmai stratégiának, amit legkésőbb 2018. április 30-ig kell a kormány elé terjeszteni jóváhagyásra.

FM: a sokféleség adja a Duna régió erejét

A környezetvédelem a tartós, kiegyensúlyozott fejlődést segíti - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára a Duna régió stratégia idei éves fórumát. Idén Magyarország az együttműködés soros elnöke és rendezi az éves fórumot. A szeminárium programja jelentős részben a vízzel, a vízkezeléssel foglalkozik.

Áttörés a kukorica tápértékének növelésében

Egy új kutatásban arra keresték a választ, hogyan csökkenthető az állati takarmányok mennyisége és az élelmiszer-termelési költségek a kukorica arányának növelésével. A tudósok hatékony módszert találtak arra, hogy javítsák a kukorica tápértékét egy baktérium génjének beiktatásával, amely egy új vizsgálat szerint kulcsfontosságú tápanyagot termel, ami a metionin.

Minden eddiginél több élelmiszeradomány

Az Élelmezési Világnapon élelmiszerekkel teli teherautó-konvoj haladt át Budapesten. Élelmiszeripari, kiskereskedelmi cégek jóvoltából 19 teherautó 30 tonna élelmiszeradományt szállított rászoruló családoknak. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület kezdeményezése az élelmiszerpazarlás és az éhezés ellentmondására hívta fel a figyelmet.