Back to top

Ígéretes a marhapiac alakulása

A világ marhahús-kereskedelme tovább élénkül, és kedvezőek a nemzetközi piac kilátásai, ami jó lehetőség a magyar szarvasmarha-ágazat számára – mondta Zsigó Róbert a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Bonyhádon, a 21. Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson.

 Zsigó Róbert a 21. Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson hozzátette: a magyar élelmiszergazdaság a feldolgozott termékekkel az Európai Unió piacai mellett Oroszország, Kína, a Közel-Kelet és Törökország ellátásába is bekapcsolódhat.

Az államtitkár előadásában nagy előrelépésnek nevezte, hogy újra elindult a törökországi marhahús-export, miután a török hús- és tejtanács 2018. végéig vámmentesen importálhat élő állatokat, frissen vágott és fagyasztott húsokat. A vámmentes import mennyiségét 500 ezer darabban határozták meg. A magyar hatóságok mindent megtesznek az exportlehetőségek bővítése érdekében – jelezte. Tájékoztatott arról is, hogy a húshasznú szarvasmarha magas támogatási szintje 2020-ig biztosan fennmarad.

Zsigó Róbert szerint az állattenyésztés és húsfeldolgozás területén biztató adat, hogy az Európai Unióban 2010 és 2016 között Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a szarvasmarha-állomány.

A kétéves, nemzetközi tejpiaci válság ellenére a tejelő marhaállomány 8 százalékkal bővült, a húshasznú marhaállomány pedig 6 és fél év alatt megkétszereződött - mondta el.

Kifejtette, hogy az intenzív tejtermelésben a magyarországi tejhozam meghaladja az EU 28 országának átlagát; ugyanakkor a hazai tejágazat szervezettsége rendkívül alacsony. Magyarországon a tej 35, az EU-ban 85 százalékát értékesítik termelői összefogás vagy integráció keretében – mutatott rá.

Ismertetése szerint a magyar élelmiszeriparban 5300 vállalkozás működik, amelyek közel 100 ezer embernek adnak munkát, és 3700 milliárd forint együttes árbevétellel rendelkeznek. Az élelmiszeripar eredményessége javult, az utóbbi években duplájára nőtt az üzemi eredménye, és megháromszorozódott az adózott eredménye - mondta az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2012-ben az élelmiszeripart stratégiai ágazattá minősítette, és úgy alakította a támogatási rendszereket, hogy az ágazatnak 2013 és 2020 között 300 milliárd forint értékű fejlesztés juthat. A kis- és középvállalkozások (kkv) a Vidékfejlesztési programból, a nagyobb vállalatok a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop), valamint nemzeti programokból kaphatnak támogatást.

A Ginop élelmiszeripari vállalatok számára kiírt pályázati felhívásra érkezett – elbírálás alatt lévő - támogatási igények 20 százalékát húsipari cégek nyújtották be – közölte az államtitkár.
 

A politikus komoly eredménynek értékelte egyebek között azt, hogy bevezették új, a kkv-k 80 százalékos tulajdoni arányát elősegítő földforgalmi szabályozást és a kkv-kat segítő támogatási rendszert, megerősítették a közvetlen értékesítés rendszerét. „A kormány elszántan védi Magyarország GMO-mentességét, amely az elkövetkező évtizedekben az országot versenyhelyzetbe hozhatja” – jelentette ki.

Eközben folyamatosan nőtt a mezőgazdasági termelés szintje, a foglalkoztatottak száma, a kivitel pedig már három éve meghaladja a 8 milliárd eurót. A mezőgazdaság hozzáadott értéke több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt hat és fél évben – emelte ki.

A sikeres piaci tevékenység fő alapja a vállalkozások és együttműködések növekvő termelékenysége. A magyar kivitel termékszerkezete javult, de további strukturális változás, a magasabb hozzáadott érték felé való elmozdulás lenne kívánatos – hangoztatta Zsigó Róbert a bonyhádi tanácskozáson

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jól tejelnek a szarvasmarhák Somogyban

Ahogy az egész országban, úgy Somogyban is nőtt a szarvasmarha állomány. A helyi gazdaságok bizakodnak, további növekedésre számítanak a következő években – ennek érdekében a beruházások sem maradhatnak el.

A génektől a gépekig: Magyartarka szakmai nap

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. Tíz év múlva már csak az a fajta lesz versenyképes, aminek küllemi és a belső tulajdonságai lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.

A „gépesített” szarvasmarháké a jövő: Kistermelők Lapja július

A városiak is csodájára járnak az önfenntartó falunak. A mesterséges intelligencia szinte minden munkafolyamatot átvesz a növénytermesztésben. A szarvasmarhák génállományát a precíziós gazdálkodáshoz hangolják. Kistermelők Lapja ajánló:

A hortobágyi pásztorok titkos kincse: a sinka

A sinka egy rövid, sima szőrű, hegyes, felálló fülű kutyafajta kunkorodó farokkal. A fajta neve küllemére utal, a sinka szó simát jelent a hortobágyi tájnyelvben. Bár a fajtának kialakultak a meghatározó külső jegyei, a sinkatenyésztés és szelekció elsődleges szempontja napjainkban is a terelőképesség.

Extrém hőség, szárazság és takarmányhiány sújtja a marhatartókat

A téli hóviharok után most a szárazság sújtja a walesi szarvasmarhatartókat. Írországban sok gazda arra kényszerült, hogy a télre betárolt takarmányból etesse az állatait, míg Svédországban korábban kénytelenek vágóhídra küldeni az állatokat.

Mérleg helyett mérőszalag

Filléres eszközökkel követhetjük az állatok súlygyarapodását a tenyészetekben. A tömegmérő szalagot nálunk még csak néhányan ismerik, pedig Nyugat-Európában a húsmarhatartók és a tejesgazdák mellett már a kecske, a sertés, sőt a pónitenyésztők is használják - mondja dr. Orosz Szilvia az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. takarmányanalitikai igazgatója.

Szarvasmarha-hizlalás Peruban

Peruban a lakosság élelmezése szempontjából a sertés és a szárnyasok a legjelentősebb fajok, ugyanakkor az ország állattenyésztésében máig ható következményei vannak annak, hogy az itt élők már a spanyol hódítás előtt háziasítottak egyes teveféléket (guanakó, láma, alpaka, vikunya). Az országban ma csak alpakából 4, lámából 5 millió állat van.

Kétszer ennyi állatot is eltarthatnának a magyar legelők

A hazai gyepterületek a mai marha- és kiskérődző-állomány dupláját el tudnák tartani szakszerű gyepgazdálkodással és legeltetéssel - mondta egy interjúban Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Beszélt arról is, hogy húsz év alatt nyolcszorosára növekedett a hazai húsmarhaállomány.

A bulldogfejű szarvasmarha titka

180 évvel ezelőtt Charles Darwin rácsodálkozott egy rövid, bulldoghoz hasonló fejű szarvasmarha fajtára Argentínában. Sajnos a fajta mára kihalt, azonban egy nemzetközi tudósokból álló csapat a legújabb genetikai és anatómiai technikákat bevetve rekonstruálta, hogyan is nézett ki ez a szokatlan kérődző.

Az állattenyésztés is a teljes gépesítés felé tart

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. A küllemi és a belső tulajdonságoknak olyanoknak kell lenni, amelyek lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.