Back to top

Nádast gyérítenek a bivalyok Bakson

Húsz bivaly érkezett Baksra, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a település együttműködésének eredményeként segítsenek a faluba is benyúló, egyre terjeszkedő nádas visszaszorításában.

A Máriatelepen található holtág ugyanis szinte teljesen benádasodott az utóbbi években. Ez több problémát is felvetett, legfontosabb, hogy tűzvédelmi szempontból aggályos, továbbá kiváló rejtekhelyet jelentett a rókáknak.

A problémák megoldására a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a tél végén lezúzatta a nádas nagy részét, kivéve ott, ahová a mélyebb víz miatt a gép nem tudott bejutni. Ez azonban még nem jelentett végleges megoldást. A szakemberek szerint a legcélszerűbb az lenne, ha bivalyok végeznék el a többi munkát.

– A húsz bivalytinó nemcsak a nádas gyérítését és folyamatos karbantartását végzi majd el, de gyakorlatilag vizesélőhely-helyreállítást is végeznek a húszhektáros területen. A holtág partját rövid füvű legelővé, a nádas egy részét nyílt vizes területté teszik. Utóbbi miatt várható az egykori madárvilág részbeni visszatelepülése is – magyarázta Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park területkezelési igazgatóhelyettese. A bivalyok a nemzeti park Kígyós-háti állattartó telepéről érkeztek. A legeltetett területet villanypásztorral körbekerítették, így csak messziről lehet megszemlélni a kissé marcona kinézetű, húszfős bivalycsordát. A Kiskunsági Nemzeti Park több helyen is folytat élőhelykezelést bivallyal. A pusztaszeri Vesszős-székre 2004-ben kerültek ilyen állatok. Ott egy teljesen benádasodott, szikes tavat sikerült helyreállítaniuk, és nyílt vizű, madarakban gazdag élőhellyé alakítaniuk. Ez szolgált mintaként több élőhely-rekonstrukciós projektnél.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan kell helyesen varjút riasztani?

Az érintett élőhelyek és a védett fajok lehető legkisebb zavarásával riaszthatják a vetési varjakat a székkutasi gazdák a nemrég kiadott engedély szerint. A földtulajdonosok szeretnék, hogy valaki mondja el, ezt pontosan hogyan is kell érteni.

Baktériummal javítják a tolnai Duna-holtág vízminőségét

 Biológiai eljárással javítja a tolnai Duna-holtág vízminőségét a tulajdonos tolnai önkormányzat, amely intézkedési tervet dolgozott ki a leghosszabb hazai Duna-holtág természetközeli állapotának megőrzésére.

Eltűnőben a hazai fecskeállomány

Drasztikus mértékben csökken a fecskepopuláció hazánkban. Van olyan fecskefaj, amelynek 10 év alatt 65 százalékkal apadt az állománya. A természetvédők szerint egy-két évtized alatt akár el is tűnhetnek.

Megtelepedett a mocsári teknőc a Pilisben

A Pilisi Parkerdő számos erdei tavában figyelték meg idén tavasszal és a nyár első felében az egyetlen Magyarországon őshonos teknősfaj, a mocsári teknős több példányát – tájékoztatta az erdőgazdaság szóvivője csütörtökön az MTI-t.

Passzív és aktív természetvédelem - hazai orchideák megporzása

A méhek megporzó tevékenysége nemcsak a gyümölcsök (pl. alma, körte), a szántóföldi növények (pl. repce), a termesztett takarmánynövények (pl. lucerna), a zöldségek (pl. dinnye) és egyéb növényfajok megporzásában, magtermesztésében fejti ki sok-sok milliárdos gazdasági hasznát, de környezetünk természeti értékeinek, kincseinek megóvásában, a védett növények szaporodásában is kimagasló segítséget nyújt.

„Túzokcentrikus” gazdálkodás a dévaványai-ecsegi pusztákon

Lassan, de biztosan emelkedik a túzokok száma a nyolc, különálló részből álló dévaványai-ecsegi pusztákon, mely a Körös–Maros Nemzeti Park legnagyobb területe. A sikeres egyedszám-növekedés az élőhelyvédelemnek, valamint a „túzokcentrikus” gazdálkodásnak köszönhető.

Végleg kirepülnek a gemenci feketególya-fiókák

Nemsokára végleg elhagyják a családi fészket Tóbiás és Sára fiókái. A három kamasz közül a legbátrabb július 10-én repült ki először a fészekből. Azóta mindhárman szárnyra kapnak, de még vissza-visszatérnek, mert a tojó még eteti őket, habár egyre ritkábban. A Gemenc Zrt. webkamerás élő közvetítésével néhány napig még megfigyelhető a kifejlett példányokétól eltérően sárga csőrű fiatalok önállósodása.

Kelet-bakonyi barangolások

A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő területek kevésbé ismert, vadregényes, különleges része a Kelet-Bakony, más néven Palotai-Bakony. Az erdő hármas – gazdálkodási, védelmi és közjóléti – rendeltetése itt sajátosan honvédelmi szereppel is kiegészül, mindegyik a fenntarthatóság jegyében.

Ne nyúljunk az erdeifülesbagoly-fiókákhoz!

Az elmúlt hetekben találkozhattak a mezőt járók az utak mentén lévő facsoportokon furcsa, szürkés tollgombócokkal. Ezek a viszonylag nehezen észrevehető fiókák legtöbbször az erdei fülesbagoly idei utódai, melyeknél természetszerű, hogy még mielőtt repülni tudnának, elhagyják a fészket.

Kirepültek a pilismaróti rétisasfiókák

Két rétisasfióka nevelkedett fel és repült ki a fészekből a Pilisi Parkerdő Zrt. pilismaróti erdészetének területén egy háborítatlan völgyben, a Dunától néhány kilométerre - közölte az erdőgazdaság szóvivője pénteken az MTI-vel.