Back to top

Nádast gyérítenek a bivalyok Bakson

Húsz bivaly érkezett Baksra, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a település együttműködésének eredményeként segítsenek a faluba is benyúló, egyre terjeszkedő nádas visszaszorításában.

A Máriatelepen található holtág ugyanis szinte teljesen benádasodott az utóbbi években. Ez több problémát is felvetett, legfontosabb, hogy tűzvédelmi szempontból aggályos, továbbá kiváló rejtekhelyet jelentett a rókáknak.

A problémák megoldására a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a tél végén lezúzatta a nádas nagy részét, kivéve ott, ahová a mélyebb víz miatt a gép nem tudott bejutni. Ez azonban még nem jelentett végleges megoldást. A szakemberek szerint a legcélszerűbb az lenne, ha bivalyok végeznék el a többi munkát.

– A húsz bivalytinó nemcsak a nádas gyérítését és folyamatos karbantartását végzi majd el, de gyakorlatilag vizesélőhely-helyreállítást is végeznek a húszhektáros területen. A holtág partját rövid füvű legelővé, a nádas egy részét nyílt vizes területté teszik. Utóbbi miatt várható az egykori madárvilág részbeni visszatelepülése is – magyarázta Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park területkezelési igazgatóhelyettese. A bivalyok a nemzeti park Kígyós-háti állattartó telepéről érkeztek. A legeltetett területet villanypásztorral körbekerítették, így csak messziről lehet megszemlélni a kissé marcona kinézetű, húszfős bivalycsordát. A Kiskunsági Nemzeti Park több helyen is folytat élőhelykezelést bivallyal. A pusztaszeri Vesszős-székre 2004-ben kerültek ilyen állatok. Ott egy teljesen benádasodott, szikes tavat sikerült helyreállítaniuk, és nyílt vizű, madarakban gazdag élőhellyé alakítaniuk. Ez szolgált mintaként több élőhely-rekonstrukciós projektnél.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Alpokalja, Gyöngyös és Pinka mente

A címben olvasható földrajzi nevek erdőtervezési körzetekre utalnak, amelyek területén közel 12 ezer hektár állami erdőt kezel a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. négy igazgatóságának egyike.

Maros Sándor: Hazatérés

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Maros Sándor, a Kanizsa TV nyugalmazott igazgatójának képét mutatjuk be. Általános iskolás korában fizika tanára segítségével sajátította el a képkészítés mágiáját. Már szinte felnőttként kanyarodott „vissza” az általa kifejezőbbnek hitt állóképek világába. Főleg madárfotókat készít.

Különlegesen kiképzett kutyák segítik a parlagi sasokat

Bemutatkozott a sajtó képviselőinek Samu és Carlo, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) két új méreg- és tetemkereső kutyája. A madármérgezéses esetek visszaszorítása és megelőzése céljából a nemzeti parkok közül elsőként a KNPI működési területén áll szolgálatba speciálisan képzett kutyás egység a Természetvédelmi Őrszolgálat kötelékében.

Jövőre is nézhetünk természet ihlette filmeket Gödöllőn

Várják a nevezéseket a 2018. május 25. és 27. között megrendezendő gödöllői 4. Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra, amely a régió egyik kiemelkedő természet- és környezetvédelmi rendezvénye. Jövőre két filmfesztiválra is lehet nevezni a rendezvény keretein belül: Nemzetközi Filmszemlére 9, a Kárpát-medencei Filmszemlét 3 kategóriában.

Átalakítják az idegenhonos erdőket a Bükki Nemzeti Parkban

Az idegen- és az őshonos fák arányának javításával állítják helyre a védett erdei élőhelyeket a Bükki Nemzeti Park (BNP) szakemberei; a munkát négy megyében öt év alatt végzik el - tájékoztatta az MTI-t a nemzeti park igazgatósága hétfőn.

A Sable-sziget elvadult lovai a jég hátán is megélnek

Sable-sziget egy apró holdsarlót formázó homokzátony az Atlanti-óceánban. Több legenda is született arról, hogy a lovak hajótörést szenvedett hajókról úszhattak a partra. Az igazság az, hogy az első lovakat egy bostoni pap és egy kereskedő vitte a szigetre más háziállatokkal együtt. A rendkívül rossz időjárási körülményekhez egyedül a lovak tudtak alkalmazkodni, a többi haszonállat kipusztult.

Pezsgő illatú orchideát találtak Madagaszkáron

Azt hinnénk, hogy az igazán látványos virágok már mind ismertek, tekintve hogy mennyire kedvelik őket az emberek. Azonban egy csoport botanikus egy észak-madagaszkári túra alkalmával egy kevéssé ismert orchidea fajba botlott, melynek hatalmas, szép virágai, és finom, pezsgőre emlékeztető illata van.

Hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel…

Hol boldog a fogoly? Hol nem fél a túzok? Mikor kerülnek föld alá a madárgyilkos távvezetékek, megállítható-e az elsivatagosodás? Elkészült a természetvédelem új országos programja. A tét óriási: a több mint egymilliárd forintot meghaladó uniós forrásból jelentős környezetvédelmi fejlesztésekre lesz majd lehetőség az elkövetkező években.

Egymilliárdból mérik fel az ország védendő természeti értékeit

2020-ig terepi kutatásokkal kiegészítve mérik fel az ország védendő élőhelyeit, élőlényeit, tájait, hogy az adatok alapján megfeleően célzott fejlesztési programokkal legyen biztosítható megőrzésük, az Alaptörvényben és uniós eőírásokban is rögzített természetvédelmi kötelezettségeknek megfelelően. A program megvalósítására egymilliárd forint áll rendelkezésre uniós és hazai forrásokból.

Természetvédelmi szempontból is aggályos a Duna–Tisza-közi hátság vízpótlása

Bár csak a XX. század közepe óta vannak pontos adataink, de történeti források alapján tudjuk, hogy a Duna–Tisza-közén lévő tavak, mocsaras területek korábban is többször kiszáradtak. Az utóbbi évtizedekben már nemcsak a tavak apadnak ki, hanem a talajvízszint is jelentős csökken. Egy mai kecskeméti konferencián az okokat és a tennivalókat összegzik.