Back to top

Nádast gyérítenek a bivalyok Bakson

Húsz bivaly érkezett Baksra, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a település együttműködésének eredményeként segítsenek a faluba is benyúló, egyre terjeszkedő nádas visszaszorításában.

A Máriatelepen található holtág ugyanis szinte teljesen benádasodott az utóbbi években. Ez több problémát is felvetett, legfontosabb, hogy tűzvédelmi szempontból aggályos, továbbá kiváló rejtekhelyet jelentett a rókáknak.

A problémák megoldására a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a tél végén lezúzatta a nádas nagy részét, kivéve ott, ahová a mélyebb víz miatt a gép nem tudott bejutni. Ez azonban még nem jelentett végleges megoldást. A szakemberek szerint a legcélszerűbb az lenne, ha bivalyok végeznék el a többi munkát.

– A húsz bivalytinó nemcsak a nádas gyérítését és folyamatos karbantartását végzi majd el, de gyakorlatilag vizesélőhely-helyreállítást is végeznek a húszhektáros területen. A holtág partját rövid füvű legelővé, a nádas egy részét nyílt vizes területté teszik. Utóbbi miatt várható az egykori madárvilág részbeni visszatelepülése is – magyarázta Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park területkezelési igazgatóhelyettese. A bivalyok a nemzeti park Kígyós-háti állattartó telepéről érkeztek. A legeltetett területet villanypásztorral körbekerítették, így csak messziről lehet megszemlélni a kissé marcona kinézetű, húszfős bivalycsordát. A Kiskunsági Nemzeti Park több helyen is folytat élőhelykezelést bivallyal. A pusztaszeri Vesszős-székre 2004-ben kerültek ilyen állatok. Ott egy teljesen benádasodott, szikes tavat sikerült helyreállítaniuk, és nyílt vizű, madarakban gazdag élőhellyé alakítaniuk. Ez szolgált mintaként több élőhely-rekonstrukciós projektnél.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A lepke volt előbb vagy a virág?

Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön, derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Ez azt jelenti, hogy az eddig véltnél 70 millió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon, írja a BBC-re hivatkozva az MTI.

Baglyok a városban

Az erdei fülesbaglyok megjelenése a belvárosban szokványos jelenségnek számít a téli időszakban. A lakott területek kedvezőbb mikroklímája és a baglyokra is veszélyt jelentő ragadozók hiánya komoly vonzerőt jelent ennek az éjjeli ragadozó madárnak. Általában a belterületek parkjaiban találnak nappalozásra alkalmas örökzöldeket.

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

A hétvégén számolják a sasokat

Pénteken kezdődik és vasárnapig tart a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását végző Országos Sasszinkron, amelynek keretében elkészülhet a Kárpát-medence első "sastérképe" is.

A vidra, aki félt a víztől

Két hétig volt a kifutóban és még csak a víz közelébe sem merészkedett. A minap azonban először az orrát dugta a vízbe, majd meg is mártózott a néhány fokos medencében a petesmalmi kis vidra, Kinga.

Gyepégetés: jó vagy sem?

Milyen lehetőségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése? Mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között? Egyebek mellett ezekre a kérdésre ad választ a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa.

Egyre több a fekete réce hazánkban

Az utóbbi hetekben egyre több helyen találkozhatunk fekete récékkel. Így például a Dunán a Pilismaróti-öbölnél is láthatjuk néhány egyedből álló kisebb csapatát. Akik szeretnének ilyen ritka tengeri vendéget megfigyelni, azoknak érdemes kilátogatniuk a Duna és a Balaton partjára.

Európai farkas-mese: mi lesz a happy end?

A farkasok visszatértek Európába, hála a komoly törvényi védelemnek. Azonban ennek nem mindenki örül, és a politikusok nehezen lavíroznak a természetvédelem és az állattenyésztők érdekeinek védelme között.

Agancsukért és nyelvükért mészárolják az orosz rénszarvasokat

Vadorzás fenyegeti a vadon élő rénszarvasok egyik legnagyobb utolsó populációját, az oroszországi Tajmir-félszigeten élő hatalmas csordákat – közölte a WWF Németország, amely gyűjtést indított, hogy segíthesse a súlyosan veszélyeztetett rénszarvasok megmentését.

Alpokalja, Gyöngyös és Pinka mente

A címben olvasható földrajzi nevek erdőtervezési körzetekre utalnak, amelyek területén közel 12 ezer hektár állami erdőt kezel a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. négy igazgatóságának egyike.