Back to top

Nádast gyérítenek a bivalyok Bakson

Húsz bivaly érkezett Baksra, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a település együttműködésének eredményeként segítsenek a faluba is benyúló, egyre terjeszkedő nádas visszaszorításában.

A Máriatelepen található holtág ugyanis szinte teljesen benádasodott az utóbbi években. Ez több problémát is felvetett, legfontosabb, hogy tűzvédelmi szempontból aggályos, továbbá kiváló rejtekhelyet jelentett a rókáknak.

A problémák megoldására a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a tél végén lezúzatta a nádas nagy részét, kivéve ott, ahová a mélyebb víz miatt a gép nem tudott bejutni. Ez azonban még nem jelentett végleges megoldást. A szakemberek szerint a legcélszerűbb az lenne, ha bivalyok végeznék el a többi munkát.

– A húsz bivalytinó nemcsak a nádas gyérítését és folyamatos karbantartását végzi majd el, de gyakorlatilag vizesélőhely-helyreállítást is végeznek a húszhektáros területen. A holtág partját rövid füvű legelővé, a nádas egy részét nyílt vizes területté teszik. Utóbbi miatt várható az egykori madárvilág részbeni visszatelepülése is – magyarázta Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park területkezelési igazgatóhelyettese. A bivalyok a nemzeti park Kígyós-háti állattartó telepéről érkeztek. A legeltetett területet villanypásztorral körbekerítették, így csak messziről lehet megszemlélni a kissé marcona kinézetű, húszfős bivalycsordát. A Kiskunsági Nemzeti Park több helyen is folytat élőhelykezelést bivallyal. A pusztaszeri Vesszős-székre 2004-ben kerültek ilyen állatok. Ott egy teljesen benádasodott, szikes tavat sikerült helyreállítaniuk, és nyílt vizű, madarakban gazdag élőhellyé alakítaniuk. Ez szolgált mintaként több élőhely-rekonstrukciós projektnél.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legeltető állattartás mentheti meg a ritka lepkefajt Nógrádban

A napokban végzett kutatásokból kiderült, hogy míg a díszes tarkalepke az ország más területein eltűnőfélben van, addig Nógrád megyét igenis kedveli. Ez a faj az európai természetvédelem szempontjából kiemelten fontos.

A virágos kőris

Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett szavazás eredményeként a virágos kőris (Fraxinus ornus) lett az év fája 2018-ban. Magyar neve feltűnő virágzatára utal. Bár hajlott, szabálytalan törzse, és az ágak gyakori villás elágazása miatt erdészeti jelentősége elenyésző, kiváló várostűrésével, gazdag virágzásával és szép őszi lombszíneződésével mind fontosabb parkfa lesz.

Szakadó esőben engedték el a medvét

Hosszú volt az éjszakája a Bükki és Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság közel 20 munkatársának. 2018. június 13-án éjszaka ugyanis a szlovák-magyar határtól nem messze szabadon engedték azt a medvét, amely az elmúlt hetekben lázban tartotta az országot.

Bivalyhúst népszerűsítő program indult

Vendéglátóipari szakemberek számára tartottak gasztronómiai napot szerdán Ópusztaszeren, annak a most indulót programnak az első állomásaként, mely a bivalyhúst és az abból készült ételeket hivatott népszerűsíteni. Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a rendezvényen úgy fogalmazott: noha a bivalyhús nagyon ízletes és értékes portéka, mégis kevéssé ismert.

Pusztulnak a különleges matuzsálemek

Afrika meghökkentő kinézetű fája a majomkenyérfa. Fiatalon a faj egyetlen ág nélküli törzset fejleszt, a gyümölcse leginkább kolbászra emlékeztet, és a kifejlett egyedek is hajlamosak új ágak helyett inkább újabb törzset hajtani. Úgy tűnik azonban, hogy ez sem mentheti meg őket a pusztulástól: a legöregebb példányok ugyanis látszólag ok nélkül pusztulnak.

Trendi a körforgás: ananászlevélből textil, cipőkből sportpálya

Becslések szerint mintegy évi 4 500 milliárd dolláros üzleti lehetőség rejlik a körforgásos gazdaságban. Az új modell nem csak azért szükséges, mert a nyersanyagok szűkössége határt szab a környezet kizsákmányolásának.

Ma döntenek a kalandvágyó medve sorsáról

Péntek éjjel sikerült altatólövedékkel elkábítani a Magyarországon kóborló medvét. Egyelőre a Szegedi Vadasparkban várja a döntést további sorsáról.

Már rajzanak a kérészek a Tiszán

A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a kérészek rajzása a Tisza alsó szakaszán, a napnyugta előtti órákban Szeged és az országhatár közötti részen több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok (Polingenia longicauda) - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

Legjobb a legjobbak között

Természetvédelem kategóriában a 2016-2017. éves időszak legjobb LIFE projektjei közé választották a Kisalföldi Homokpuszta projektet. A rangos elismeréssel járó díjat május 23-án ünnepélyes keretek között adták át Brüsszelben.

Gyorsan halad a kóborló medve

Pénteken a déli órákban a Csongrád megyei Dóc közelében, természetvédelmi területen volt. A szakemberek követik, de egyelőre nem látják szükségesnek altatólövedéket kilőni rá.