Back to top

Ne veszítsük el kellemes búgó hangját se!

A makói magasszálló keringő a szegedi magasszálló keringő egy helyi változata, amelyet Makó városában és annak közvetlen környezetében tenyésztettek ki. A fajta jellegzetességeit 1930-ban a Modern Tenyésztők Lapjának 5-6. számában írták le először.

A lap szerint a Makó-vidéki Galamb, Baromfi és Házinyúl Tenyésztők Egyesületének „Standard megállapító bizottsága” 1930. március 5-én ülést tartott, amikor is a makói magasszálló keringő fajtajellegét terjesztette elő jóváhagyásra.

makoi_magasszallo_keringo.png

Fotó: Kistermelők Lapja

A bizottság előadásában szó esett „hátas” galambokról és egyszínűekről: vörös, fehér, kék, fekete és sárga színekben. A bizottság kiemelte a fajta kellemes hangját, és leírták, hogy „A makói törzstenyésztők különös nagy gonddal vezetik a továbbtenyésztésben a fajta hangjának (búgásának) megrögzítését, hogy a kellemes szép hangok megmaradjanak, mert ez jellemzi legjobban a fajt.” A fajta bírálati szempontjaiban leírták, hogy a fajta „tökéletes hangja mint egyik fő kellék, külön bírálódik”.

A „standard megállapító bizottság” tagjai bizonyára megérdemlik, hogy neveiket is leírjuk: Nagy József elnök, Fejes Pál jegyző, Kiss József alelnök, Kadlecz Béla, Böjti András, Borka Ferenc és Tamás János bizottsági tagok. A Kisállattenyésztők Lapjában a „makói magaskeringők” ismertetésére Sarkadi János tollából 1934-ben került sor.

A Makói Magasszálló Keringő Fajtaklubot 2003-ban élesztette újjá egy maréknyi lelkes makói galambász, akik kis létszámuk ellenére annál nagyobb szeretettel tenyésztik e fajtát. Céljuk ezeknek a madaraknak minél tökéletesebb nemesítése és a fajta fennmaradásának biztosítása. A fajta tökéletes hangjáról mint egyik fő kellékéről a mai standard sajnos már nem rendelkezik.

A Kistermelők Lapja következő számában részletesen olvashatunk a témáról Dr. Zsolnay Miklós tollából.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kétezer galambbal ünnepelték a jubileumot

December második hétvégéjén rendezték meg a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének (MGKSZ) Nemzeti Galamb- és Díszmadár Kiállítását, mely a szövetség 135 éves fennállása alkalmából szervezett jubileumi ünnepségsorozatának záróakkordja volt.

Hogyan neveljünk tokó tukánt?

A tokó tukánt manapság már sokan ismerik, hiszen gyakori szereplője a Dél-Amerikáról szóló természetfilmeknek. Nálunk, bár a tokó tukán elnevezés igen elterjedt, nevezik még közönséges és óriás tukánnak is. Bár képernyőről ismerhetjük a fajt, mégis keveseknek adatik meg, hogy saját szemükkel is lássák.

A galamb trágyája is érték

Galambot sokféle céllal, és ennek megfelelően sokféle fajtát tarthat az ember: vannak dísz-, sport- és haszonfajták is. Az már kérdésesebb, hogy mi lesz a tartás során keletkező melléktermék sorsa. A Közel-Kelet több országában a mai napig galambtrágyát használnak a kisgazdaságokban a dinnye, az uborka és újabban a paradicsom termesztéséhez is.

Kuriózum a kék barátpapagáj Magyarországon

A barátpapagáj a viszonylag könnyen tenyészthető papagájfajok közé tartozik, mégis csak ritkán tartják ezeket a bájos kis madarakat. Pedig e dél-amerikai tollasok viselkedésének megfigyelése igen nagy élményt nyújthat gondozóiknak. Nálunk szinte csak a vad, azaz a zöld színű egyedeket tartják, bár most, a kiállítási szezonban Budapesten kék színváltozatút is bemutattak.

Gyönyörű díszbaromfik, ritka galambok éves seregszeméje

Az ismertebb, és a hazai tenyésztésben is gyakoribb fajták kiváló példányai mellett igazi különlegességeket, ritka magyar galambfajtákat, egyéb díszbaromfifélék különleges színváltozatú egyedeit is láthattak a madárbarát érdeklődők a hétvégén a Rákosmenti Kisállattenyésztő Egyesület hagyományos éves kiállításán.

Látogatás a kingek birodalmában

Vokány Baranya megyében, Siklóstól északkeletre, a Villányi-hegység északi lejtője alatt fekvő takaros település. Itt él Eibel István, a méltán európai hírű kingtenyésztő, a kétszeres aranykoszorús mestertenyésztő. A tőle származó galambok fogalomnak számítanak határainkon innen és túl.

A törpe lakenfeldi tyúk tojástermelése is kiváló

A lakenfeldi tyúk eredetéről több történet is kering. Az egyik elgondolás szerint a 18. század elején Hollandiában alakult ki. A másik szerint Németországban, Vesztfáliában, a holland tenyésztéssel párhuzamosan jelent meg. Nevét a lakenfeldi szarvasmarhákról, azok színvilágához való hasonlósága okán kapta.

Milliókat érő díszmadarak

Még mielőtt bárkit is fellelkesítenénk a gyászkakaduk tartására, jó tudni, hogy igen kockázatos vállalkozásról van szó, komoly gondoskodást igényel, ráadásul egy ilyen madár értéke akár több tízezer euróban is mérhető. Hazánkban állatkertben ez idáig nem tartották, így viszonylag kevés madárbarát láthatott élőben ilyen ritkaságot.

Sok évszázados múlt, jelenkori népszerűség

A magyar óriásgalamb a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének címerállata, s akit kicsit is érdekelnek a galambok, ismeri a fajtát. Azt viszont kevesen tudják, hogy milyen sokszínű, évszázados múltja van ezeknek a hozzávetőlegesen fél méter hosszú góliátoknak.

Fácánszerű tyúkfajta a Távol-Keletről

A jokohama keveset és kicsit tojik, a kakasok súlya 1,75-2 kg, a tyúkoké 1-1,5 kilogramm. Előnyük viszont, hogy jól és könnyen kotlanak, illetve nevelnek. A kakasok hosszú faroktollaik miatt különleges elhelyezést igényelnek.