Back to top

Ne veszítsük el kellemes búgó hangját se!

A makói magasszálló keringő a szegedi magasszálló keringő egy helyi változata, amelyet Makó városában és annak közvetlen környezetében tenyésztettek ki. A fajta jellegzetességeit 1930-ban a Modern Tenyésztők Lapjának 5-6. számában írták le először.

A lap szerint a Makó-vidéki Galamb, Baromfi és Házinyúl Tenyésztők Egyesületének „Standard megállapító bizottsága” 1930. március 5-én ülést tartott, amikor is a makói magasszálló keringő fajtajellegét terjesztette elő jóváhagyásra.

makoi_magasszallo_keringo.png

Fotó: Kistermelők Lapja

A bizottság előadásában szó esett „hátas” galambokról és egyszínűekről: vörös, fehér, kék, fekete és sárga színekben. A bizottság kiemelte a fajta kellemes hangját, és leírták, hogy „A makói törzstenyésztők különös nagy gonddal vezetik a továbbtenyésztésben a fajta hangjának (búgásának) megrögzítését, hogy a kellemes szép hangok megmaradjanak, mert ez jellemzi legjobban a fajt.” A fajta bírálati szempontjaiban leírták, hogy a fajta „tökéletes hangja mint egyik fő kellék, külön bírálódik”.

A „standard megállapító bizottság” tagjai bizonyára megérdemlik, hogy neveiket is leírjuk: Nagy József elnök, Fejes Pál jegyző, Kiss József alelnök, Kadlecz Béla, Böjti András, Borka Ferenc és Tamás János bizottsági tagok. A Kisállattenyésztők Lapjában a „makói magaskeringők” ismertetésére Sarkadi János tollából 1934-ben került sor.

A Makói Magasszálló Keringő Fajtaklubot 2003-ban élesztette újjá egy maréknyi lelkes makói galambász, akik kis létszámuk ellenére annál nagyobb szeretettel tenyésztik e fajtát. Céljuk ezeknek a madaraknak minél tökéletesebb nemesítése és a fajta fennmaradásának biztosítása. A fajta tökéletes hangjáról mint egyik fő kellékéről a mai standard sajnos már nem rendelkezik.

A Kistermelők Lapja következő számában részletesen olvashatunk a témáról Dr. Zsolnay Miklós tollából.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milliókat érő díszmadarak

Még mielőtt bárkit is fellelkesítenénk a gyászkakaduk tartására, jó tudni, hogy igen kockázatos vállalkozásról van szó, komoly gondoskodást igényel, ráadásul egy ilyen madár értéke akár több tízezer euróban is mérhető. Hazánkban állatkertben ez idáig nem tartották, így viszonylag kevés madárbarát láthatott élőben ilyen ritkaságot.

Sok évszázados múlt, jelenkori népszerűség

A magyar óriásgalamb a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének címerállata, s akit kicsit is érdekelnek a galambok, ismeri a fajtát. Azt viszont kevesen tudják, hogy milyen sokszínű, évszázados múltja van ezeknek a hozzávetőlegesen fél méter hosszú góliátoknak.

Fácánszerű tyúkfajta a Távol-Keletről

A jokohama keveset és kicsit tojik, a kakasok súlya 1,75-2 kg, a tyúkoké 1-1,5 kilogramm. Előnyük viszont, hogy jól és könnyen kotlanak, illetve nevelnek. A kakasok hosszú faroktollaik miatt különleges elhelyezést igényelnek.

Egy könnyen tenyészthető madárritkaság

A bali seregély ára – ritkaságához mérten – nem is horribilis, párjáért általában 1000-1200 eurót kérnek. Ám sokáig úgy tűnt, hogy e csodálatos, fehér színű, kék szemgyűrűjű, kackiás bóbitát viselő madárnak búcsút kell intenünk.

Az olasz máltai

A máltai egy igazi olasz galamb, ha neve alapján azt is hihetnénk, hogy Málta szigetéről származik. Már 1603-ban egy Aldrovandi nevű szakíró megemlíti ezt az akkor már nagy múlttal rendelkező galambfajtát. A XXI. század Magyarországán szinte nincs olyan jelentősebb galambkiállítás, melyen ezek a különleges megjelenésű tollasok ne képviseltetnék magukat.

Tollgombóc

A törpe kokinok kétségkívül két lábon járó tollgombócnak látszanak, s úgy tűnik, népszerűségük már több mint egy évszázada töretlen kontinensünkön. Az utóbbi években soha nem látott szín- és rajzváltozatú példányai jelentek meg a magyar gazdák portáin is.

A csinos florentini galamb

Nem egy galambfajta népszerűségét kiváló hústermelő képességének, mások elegáns megjelenésüknek, vagy éppen igen jó ellenálló képességüknek köszönhetik. Az utóbbi években nálunk is szép számban kezdenek foglalkozni a galambászok olyan fajtákkal, melyek az esztétikai élmény mellett gazdasági hasznot is hajtanak, ilyen a magyar galambászok között egyre jobban terjedő florentini galamb.

A nyugalom megtestesítője a törpe wyandotte

A törpe wyandotte egy igazi amerikai fajta, hiszen kialakulása az USA-ban történt, s innen jutott el Európába a XIX. század végén. Mára igazi globalizált fajta lett, s az állomány egységesülni látszik.

Tyúktarka galambunk szép is, hasznos is

Mind többen vállalkoznak manapság tyúktarka galambok tenyésztésére. E faj nemcsak díszgalambként, hanem gazdasági célból is kitűnően hasznosítható. A fajta kialakulásának helye lényegében az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területe, ezért az I. világháborút követően komoly vita forrása lett, hogy mely nemzet mondhatja magáénak ezt a dekoratív fajtát.

A világ egyik legkisebb törpetyúkja az antwerpeni szakállas

Az utóbbi időben különösen nagy divatja van a díszbaromfitartásnak. Ma már hazánkban is széles a kínálat törpefajtákból, nem kell külföldre menni egy-egy igazi törpetyúkocskáért, -kakasért. Az egyik legkeresettebb fajta az antwerpeni szakállas törpetyúk.