Back to top

Ne veszítsük el kellemes búgó hangját se!

A makói magasszálló keringő a szegedi magasszálló keringő egy helyi változata, amelyet Makó városában és annak közvetlen környezetében tenyésztettek ki. A fajta jellegzetességeit 1930-ban a Modern Tenyésztők Lapjának 5-6. számában írták le először.

A lap szerint a Makó-vidéki Galamb, Baromfi és Házinyúl Tenyésztők Egyesületének „Standard megállapító bizottsága” 1930. március 5-én ülést tartott, amikor is a makói magasszálló keringő fajtajellegét terjesztette elő jóváhagyásra.

Fotó: Kistermelők Lapja

A bizottság előadásában szó esett „hátas” galambokról és egyszínűekről: vörös, fehér, kék, fekete és sárga színekben. A bizottság kiemelte a fajta kellemes hangját, és leírták, hogy „A makói törzstenyésztők különös nagy gonddal vezetik a továbbtenyésztésben a fajta hangjának (búgásának) megrögzítését, hogy a kellemes szép hangok megmaradjanak, mert ez jellemzi legjobban a fajt.” A fajta bírálati szempontjaiban leírták, hogy a fajta „tökéletes hangja mint egyik fő kellék, külön bírálódik”.

A „standard megállapító bizottság” tagjai bizonyára megérdemlik, hogy neveiket is leírjuk: Nagy József elnök, Fejes Pál jegyző, Kiss József alelnök, Kadlecz Béla, Böjti András, Borka Ferenc és Tamás János bizottsági tagok. A Kisállattenyésztők Lapjában a „makói magaskeringők” ismertetésére Sarkadi János tollából 1934-ben került sor.

A Makói Magasszálló Keringő Fajtaklubot 2003-ban élesztette újjá egy maréknyi lelkes makói galambász, akik kis létszámuk ellenére annál nagyobb szeretettel tenyésztik e fajtát. Céljuk ezeknek a madaraknak minél tökéletesebb nemesítése és a fajta fennmaradásának biztosítása. A fajta tökéletes hangjáról mint egyik fő kellékéről a mai standard sajnos már nem rendelkezik.

A Kistermelők Lapja következő számában részletesen olvashatunk a témáról Dr. Zsolnay Miklós tollából.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Galambtenyésztő gazdaság - Hazai idegenkedés, exportlehetőség

Egykor majd minden háznál tartottak galambot, népélelmezési cikk volt a galambhús. Mára jelentéktelenné vált, pedig kiváló biológiai értékű élelmiszerről van szó. Újra éleszthető a húsgalamb tenyésztése? A vidéki gazdaság egyik kitörési pontjává tehetjük?

Jövőnk színpompás gazdasági madara(?)

A keselyűfejű gyöngytyúk, melyet nálunk ma még csak díszmadárként tartanak, de a világ több pontján már félvadon is tenyésztik, vadgazdálkodási szempontból figyelemreméltó, emellett húsa is ízletes csemege. Viszonylag nagytestű a vadonélő gyöngytyúkfajok között, sokak szerint egyben a legszebbek közé is sorolható.

Veszélyben a magyar fodros tollú galamb

A fodros tollú galambok a tollalakzatos galambok közé tartoznak. Jellemzőjük, hogy fedőtollaik külső harmada a tollgerinc egyenlőtlen növekedése következtében dugóhúzószerűen megcsavarodik, s ezért a tollazat jellegzetes fodros kinézetet nyer. A magyar fodros galambok sorsa a múlt század utolsó évtizedeiben szomorú, de reméljük, nem végzetes fordulatot vett.

Galambmustra Rákospalotán

Még 1912-ben történt, hogy 51 galambtenyésztő megalakította Rákospalotán a galambtenyésztők helyi egyesületét, mely ma is működik B.15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület néven. A szervezet évente kiállítást is rendez.

Bukók a királyok városából

A székesfehérvári bukógalambok nevét hallva óhatatlanul felmerül a kérdés, miért bukónak nevezik ezeket a tollasokat. Ez az elnevezés röpstílusukra utal, mely genetikailag kódolt a galambokban, hosszú évszázadok szelekciós munkájának eredménye.

A szarka, ami galamb

Köztudott, hogy hazánk egyik legnagyobb galambászfellegvára Törökszentmiklós, ahol ma is sok magyar és globalizált fajtát tenyésztenek, azt viszont kevesen tudják, hogy a magyar szarkagalamb bölcsője is itt ringott.

Miért „buga” a bugagalamb?

Az alföldi bugagalamb eredetét a mai napig homály fedi, bár több feltételezés is napvilágot látott már az elmúlt évtizedekben. De legalább ilyen nyitott kérdés az is, miért is nevezik bugának ezt az alföldi galambok közül sokak által legszebbnek tartott fajtát.

Kétezer galambbal ünnepelték a jubileumot

December második hétvégéjén rendezték meg a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének (MGKSZ) Nemzeti Galamb- és Díszmadár Kiállítását, mely a szövetség 135 éves fennállása alkalmából szervezett jubileumi ünnepségsorozatának záróakkordja volt.

Hogyan neveljünk tokó tukánt?

A tokó tukánt manapság már sokan ismerik, hiszen gyakori szereplője a Dél-Amerikáról szóló természetfilmeknek. Nálunk, bár a tokó tukán elnevezés igen elterjedt, nevezik még közönséges és óriás tukánnak is. Bár képernyőről ismerhetjük a fajt, mégis keveseknek adatik meg, hogy saját szemükkel is lássák.

A galamb trágyája is érték

Galambot sokféle céllal, és ennek megfelelően sokféle fajtát tarthat az ember: vannak dísz-, sport- és haszonfajták is. Az már kérdésesebb, hogy mi lesz a tartás során keletkező melléktermék sorsa. A Közel-Kelet több országában a mai napig galambtrágyát használnak a kisgazdaságokban a dinnye, az uborka és újabban a paradicsom termesztéséhez is.